Képtelen riport |
A fentebb látható keretből nem tolvajok lopták ki a képet: nem is
volt benne kép. Pedig, képesújság lévén, a Hifi Magazin szívesen közöl
minél több képet, nehogy az a szemrehányás érje, hogy: "túl sok a
szöveg". De hát ha elgyszer tényleg egyáltalán nincs mit fotózni!?
A Budapesti NEMzetközi Vásárra, sajnos, ma már semmi értelme
kicipelni a fényképezőgépet és a lámpákat. A Videoton Akaival
kombinált kiállítása természetesen változatlanul reprezentatív, de már
ismerjük: tavaly ilyenkor már megcsodáltuk a szépséges hifitornyot, a
CD-játszót, a képmagnót. ("Az ígéret földje", HFM 13.) A többi
távol-keleti kiállítónak se hire, se hamva. Sőt, idén a BEAG
kiállításának is csak hűlt helyét leltük, és szomorúan konstatáltuk,
hogy az 1984 elejére ígért "büdzsé" sztereóerősítővel és a HOX 43
reflexdobozzal máig sem találkoztunk a boltokban. Az Orion - ez igaz -
időközben valóban kirukkolt a minitoronnyal, de az első szállítmányok
hamar kifogytak, újabbak nem érkeztek, és az emiatt panaszkodó levelek
olvastán mi is folytonos mentegetődzésre kényszerültünk - mintha mi
volnánk azok, akik a minitornyot gyártják (vagy nem gyártják).
És akkor még hol marad a receiver és a casseiver?! A kiállításon
megint láttuk őket, de szavunkra! fényképet nem közlünk róluk - majd
csak a Bemutatjuk rovatban! Ugyanez vonatkozik azokra a kisebb-nagyobb
új hangdobozokra, amelyek a HS 252, 282 és 480 típusszámot viselnék,
ha forgalomba ke- rülnének.
Beszélgetni viszont igenis szerettünk volna az Orion
hifi-jószágokról, és nagy őrőmünkre szolgált, hogy a Vásáron
összejöhettünk a "profilgazdával", azaz dr. Szitás Sándor kereskedelmi
főosztályvezetővel. A tőle kapott információk alapján összefoglaljuk,
mit várhatunk, miben remélhetünk, mivel mentegetődzhetünk.
Előbb a hangsugárzókról, s azok közül is a HS 282-ről. Ez a doboz
nagyjából ugyanolyan, mint a 280-as, csak egyszerűbb a keresztváltója,
ezért olcsóbb is. Nos, a hazai hifista nem olcsóbb, hanem jobb HS
280-ast szeretne - de hát a 282-es nem is neki készült, hanem a
külföldieknek. Az Orion exportra törekszik, és most első ízben van rá
esélye, hogy a hangdobozait Nyugaton is forgalomba hozza, egy svájci
cég közvetítésével. Mindenben megegyeztek, csupán az árat kellett
redukálni valamelyest - hát így lett 282-es a 280-asból. Az Orion
évente 20-25 ezret szeretne exportálni, és már az idén is, tehát
1984-ben kiszállít 13 ezer darabot.
Ilyesfajta elképzeléseknek köszönheti létét a kétutas HS 252 is.
Ha az export felfut, a gyár nagyobb szériákat bocsát ki, a dobozok
idehaza is megjelennek a boltban. Mit is mondjunk... ez nem a mi
bizniszünk, de lelkesen szurkolunk mindazoknak, akik a forintból
dollárt tudnak csinálni. Az ilyesmiből a hazai vásárlónak is haszna
lesz - ha nem előbb, hát utóbb.
A harmadik doboz viszont, a hosszú, hasáb formájú HS 480
kifejezetten a magyarok számára terveződött; állítólag úgy
tekinthetjük, mint valamiféle diszkósított 280-ast. Alul a jól ismert,
20 centis bolgár hangszórókból kettőt is látunk, és mivel a
mélysugárzó rész nem zárt doboz, hanem basszreflex rendszerű, semmi
okunk kételkedni benne, hogy a 480-as a 280-asnál lényegesen több
energiát sugározhat a basszustartományban. A középsávban egy kisebb
kónuszos hangszóró működik, a csipogó természetesen dómsugárzó. A HS
480-as még nem szerepel az 1985-ös gyártási programban. Sorsát, mint
halljuk, a piackutatás eredményétől teszik függővé.
Nem mintha Magyarországon túl sok múlna azon, hogy mekkora a
kereslet valamely árucikk iránt. Mert például az első, "nagy" Orion
torony komponensei iránt is van kereslet, mégsem gyártják ezeket a
készülékeket, elsősorban azért nem, mert túl sok külföldi alkatrész
kell hozzájuk. (Szegény ST 240! hogy bíztunk benned, hogy kinövöd
gyermekbetegségeidet, és szép, nagy, komoly hifi-tuner válik belőled!
Béke poraidra.) Az Orion tehát a mini-komponensekre koncentrál, melyek
iránt, ha lehet, még nagyobb a kereslet, de ezekből sem fognak annyit
gyártani, amennyi kéne, gyaníthatólag megintcsak az alkatrész-mizériák
miatt. Szép példája a magyar virtusnak az 1025-ös mini-erősítő esete.
Ha lehet hinni a Hifi Magazinnak, akkor ez a gép szerény
fono-előerősítőt, egyszersmind azonban egy egész tisztességes kis
teljesítményfokozatot tartalmazott. Időközben módosították - nem az
elejét, hanem a végét. "Kiváltották" a japán teljesítmény-IC-t, és
áttervezték a végfokot tranzisztorosra... Persze, ez a módosítás
egyben a receivert és a casseivert, tehát a még meg sem jelent
készülékeket is érinti.
A casseiver egyébként ugyanannyiba fog kerülni, mint a komplett
minitorony, tehát 18 900,- forint az irányára. A receiverben csak két
készülék van (erősítő + tuner), ez 12 000 forintba kerül majd. Mindkét
masina 1985 elején esedékes. Az Orion már ismeri a kereskedelmi
vállatok igényét -ez valójában még nem rendelés, csupán afféle
előrejelzés-, és úgy véli, hogy 1985-ben a keresletnek mintegy 60
százalékát képes áruval lekötni. Erősítőből jövőre 10 ezer darabot
gyárt (az igény 13 ezer), tunerból 7 ezret (12 ezer), magnóból 7 ezret
(10 ezer), receiverből 4 ezret (6500), casseiverből 3 ezret (6 ezer).
Az Orion egyébként mindig a kereskedőre bízza, hogyan érdemes árulni a
mini-tornyot, kompletten-e, avagy inkább komponensekre bontva.
Mindenesetre -mint a számok is mutatják- erősítőből többet készít,
mint a másik két fődarabból. Az 1025-öst tehát biztosan meg lehet
kapni külön is. Ez kétségkívül így helyes.
Hát ennyire futotta az információból, amelyet a NEMzetközi vásáron
szereztünk. Ennél többet mondani vagy pláne mutatni, nem volna egyéb,
mint - képmutogatás.
- dl -