Ősbemutató

        Tiszteld őseidet, hogy hosszú életű légy ezen a földön.  Mellesleg
    szólva, az ősök nem csupán tiszteletre-, de szeretetreméltóak  is.  És
    roppantul szórakoztatóak! Mennyi mindenről  tudnak  mesélni...  főleg,
    amikor  oda  is  figyel  rájuk  valaki.  Hangjukból  megelevenedik   a
    történelem, márpedig a jelent csak az tudja méltányolni, aki a  múltat
    is jól ismeri. A Hifi Magazin programjából a kultúrtörténet sajnálatos
    módon valahogy  mindig  kimaradt.  E  mulasztásunkat  azonban  _  most
    pótolni fogjuk; jobb későn,  mint  soha.  A  Brno-i  Technikai  Múzeum
    bővelkedik különféle zenegépekben, s az  ősszel  Budapestre  hozta  "A
    Hang története" című kiállítását.  A  Közlekedési  Múzeumban  lehetett
    látni, augusztustól októberig, sajnálhatja,  aki  kihagyta.  Lenyűgöző
    élmény volt megismerkedni a régmúlt idők  magnóival-lemezjátszóival...
    diszkotékáival. S tán még inkább a plakátokról a specialista, az ahogy
    audiofil (High-End?) cégek attitűdjével.


                                      *

    

    1.  Nem  lyukkártyás  adatfeldolgozó rendszer: Aerophone a XIX. század
    közepéről.  Sűrített  levegőt termel, s azt hol ezen, hol azon a sípon
    engedi ki - ahogy a lyukak diktálják.


    

    2.  Poliphone: cserélhető lemezes zenegép. Nem a lyukasztások, hanem a
    lemez   túlsó   oldalán   képződött   tüskék  vezérlik  -  egy  teljes
    fordulaton keresztül. Még a mi századunk elején is használták.


    

    3. "Psszt! Ennyire halkan dolgoznak a mi futóműveink!"


    

    4.  Kilépve  az  időrendből,  egy  Igazi  Hifi Lemezjátsz... gramofon,
    High-End réztölcsérrel.

    5.  Az  asztali  és  a  hordozható  kivitel  után  egy professzionális
    Poliphone.  Afféle wurlitzer lehetett (figyeld a pénzbedobó nyílást!),
    szórakozóhelyen,  kávéházban (diszkóban?) használták. A 623mm átmérőjű
    korong valóságos Long Play lemez. Egy teljes percig játszik!

    6.   Szöges  ellentéte  az  előzőeknek,  amennyiben  a  "fésűjét"  nem
    tüskékkel,  hanem  szögekkel  pengeti.  Működési elve azonban ugyanaz;
    máig   is   így   működnek   a   zenélő  söröskancsók,  szivardobozok,
    gyermekjátékok.  Képünkön  egy  fölöttébb  hifi modell: már cserélhető
    hengeres és "kétfésűs".

    7.  Az  előzőnek  egy  még  sokkal  muzikálisabb  változata, tényleges
    hangszerekkel (dobbal, harangjátékkal) kiegészítve.


    

    8. A Nagy Klasszikus: "igazi", bár viszonylag kései Edison-fonográf, a
    század  20-as  éveiből.  (Apropó  Edison: tetszik tudni, hogy amikor a
    szabadalmat   benyújtotta,   10   igénypontot   sorolt  fel,  vagyis a
    fonográfot  ennyi  célra  tartotta  alkalmasnak? És hogy ezek között a
    zenereprodukálás    nem    is    szerepelt?)    A   fonográf   mellett
    beszédfelvételre   specializált   változata,   a  Parlographe.  Ez  az
    "ősdíktafon"   már   hálózatról   működött,   és   nem   viasz-  hanem
    sellakhengerre írt.

    9.  Hifi-hirdetések következnek a hőskorszakból. Elsőnek egy tölcséres
    gramofon,  amely  felszabadítja  gazdáját  a  kézimunka alól. "Könnyű,
    gyorsan  lehet  installálni,  akárcsak  szétszerelni, miáltal exportra
    különösen alkalmas."

    10.  Hirdetés:  egy hihetetlenül muzikális és legalább ennyire masszív
    fatölcsér.  "Garantáltan  nem  eshet szét, mivelhogy háromszorosan van
    enyvezve."

    11.   Hirdetés:   a  neves  gramofon-specialista  a  leges-legfrissebb
    újdonságokat   ajánlja,   egyebek   között  villanymotort  és  tízféle
    lejátszótűt árul.


    


    12.  Még  egy  izgalmas hirdetés: kígyó alakú hangkar (kiköpött SME!),
    "varratnélküli,       kúposan      húzott      rézcsőből".      Alatta
    végkikapcsoló-emeltyű.


    

    13.  Utolsó  képünk (és egy idézet Arany Jánostól): "Istenem Uram! Beh
    szépen fütyöl ez az én madaram!"