AES - konferencia és kiállítás |
- Impressziók a bécsi rendezvényről
FANFAR. Március 24-én René Clementic osztrák zeneszerző erre az
alkalomra komponált fanfárzenéjével vette kezdetét a "92. AES
CONVENTION" a bécsi Austria Center kongresszusi központban. Az AES,
mint a Hifi Magazin olvasói bizonyára tudják, egy világméretű
szervezet, magába tömöríti Amerika és Európa professzionális hanggal
foglalkozó szakembereit. Évente megrendezett konferenciáinak témakörei
felölelik a professzionális és fogyasztói hangtechnika minden ágát. A
hangfelvétel és annak története, méréstechnika, hangszórók,
mikrofonok, térhangosítás, zene és hangszerek, építészeti-, és
pszichoakusztika, új technikák - egytől-egyig szóba kerülnek minden
AES "konvención".
Most először fordult elő, hogy ezt a fontos nemzetközi rendezvényt
hazánk közvetlen szomszédságában tartották. Az előző
AES-konferenciákat London, Hamburg, Montreux és Párizs szervezte meg;
a sort a későbbi jövőben talán Budapesttel is folytathatjuk... (Inkább
ezt, mint a világkiállítást. A Szerk.) A bécsi konferenciára 5000
látogatót vártak, két és félszer többet, mint előzőleg Párizsban. Még
néhány adat: 138 tudományos előadást jelentettek be, és 250 cég
mutatta be termékeit a konferenciatermek szomszédságában rendezett
kiállításon (ez is tíz százalékkal több, mint az előző évi). Az
osztrák vendéglátók megpróbáltak mindent elkövetni a zsúfoltság
elkerülésére, de így is órákat kellett várakoznunk a belépést
engedélyező azonosítócédulára és a regisztrációra. A sor végről már
nem is lehetett látni a bejáratot, ahol majd bejuthatunk...
A múlt évben megalakult az AES szervezet magyarországi szekciója
(a HFM is hírt adott róla - a Szerk.), és ennek köszönhetően a magyar
szakemberek elérhető áron utazhattak ki erre a grandiózus
rendezvényre. És meglepőn sokan utaztak ki. Számomra ez is azt
mutatta, hogy minden recesszió ellenére, milyen elemi erővel akar
megújhodni ez a szakma, mennyire szeretné megismerni és befogadni az
új technikákat és módszereket. Elmaradásunk azonban nyomasztó. "Nyílik
az olló" az élvonal és a mi hétköznapjaink hangtechnikája között.
Persze, a hazai hifista megkérdezhetné hogy ehhez neki mi köze.
Hiszen, ha igazán jót akar hallgatni, úgyis az élvonal lemezeit és
berendezéseit próbálja megszerezni. Igen ám, de nap nap után hallgatja
a rádió, a TV műsorait, hébe-hóba azért magyar lemezt is vásárol, és
megnéz egy-egy magyar filmet. Remélem, annyira azért nem elmaradott az
audio-kultúránk, hogy mindegy legyen, mit hallgat a magyar?
HIGH FIDELITY. Ami a hifi területét érinti, a kiállítás melleti
bemutatókon megjelent az MD, azaz Mini Disc (a Sony fejlesztése) és a
DCC avagy Digital Compact Casette (a Philipsé). Bemutatták a CDI-Ready
Systemet az amerikai Philipstől; ez a rendszer CD lemezről egyszerre
ad hang- és képjelet. A standokon kiállították a felvételkészítésre is
alkalmas CD-lemezjátszót (Yamaha, Studer, Marantz, AudioDesigne).
A DCC kompaktkazetták képességét a BASF-nél úgy demonstrálták,
hogy ugyanazt a műsort elindították egy CD lemezjátszón, egy DAT
magnón és egy DCC kompakt kazettásmagnón. A kedves vendéget arra
kérték, szavazzon, hogy a három gombbal, amit váltogathat, melyik
készüléket kapcsolja be. Én elég sokáig váltogattam a berendezéseket
és hallgattam fejhallgatón a műsort, de a "talán-talán" véleménynél
nem jutottam előbbre, annyira kis különbséget véltem csak felfedezni a
műsorban. A műsor egyaránt tartalmazott komolyzenei és popzenei
mintákat. Használható médiumnak látszik. (A Szerkesztő megjegyzése: a
kiállításokon a hangminőség annyira silány hogy soha semmi között nem
lehet különbséget tenni. Például - ezt is a BASF szereti demonstrálni
- a CD-hang és annak közönséges kazettás magnófelvétele között sem.)
Még egy érdekesség, lemezbarátoknak: archív hanglemezek lejátszása
fényinterferencia segítségével? Erről szólt az egyik svájci előadás. A
barázdát száloptikával világítják meg, és a barázdából
interferencia-fény segítségével olvassák ki a lemezre vágott
hanggörbét.
HANGFELVÉTEL. A felvételi technikában megjelentek az időkód
vezérlésű DAT magnók, amelyek a videomagnókkal tudnak pontos
szinkronban futni. Véleményem szerint a DAT magnók befutottak, és
alacsony áruk miatt még a professzionális munkahelyeken is, a
rádióstúdiókban, TV és filmfelvételekhez éppúgy beválnak, mint a CD
mesterszalagok készítéséhez. Teljesen meglepő volt számomra, hogy a
digitális hangrögzítés és editálás (szerkesztés) új módszereit milyen
sok cég vonultatja fel már kiforrott technika gyanánt. Az un.
"harddisc recorderek" már ott szerepelnek majdnem minden cég étlapján.
Ez a technika a hang digitális mintáit egy számítógépbe vezeti, és ott
már mindent korlátlanul lehet vágni, összeilleszteni, szabályozni stb.
ELEKTRONCSÖVEK. Érdekes, hogy egyes cégek (Brüel-Kjaer)
mikrofonokat kínáltak eladásra, csöves elő- és végerősítőkkel. Ezeket
a berendezéseket úgy reklámozták, "ennél jobb már nem létezik a
világon". Sajnos, nem lehetett meghallgatni a velük készített
felvételeket, de elhisszük nekik, hogy szépen szólhatnak. (Az
elektroncsövek reneszánsza - immár a prof technikában is? A Szerk.)
ELMÉLET. Egy angol előadás, amelyet meghallgattam a hifi sztereó
berendezésekkel foglalkozott. A szerző oda lyukadt ki, amit sokan és
sokszor mondtunk, hogy ugyanis: a minimális fázismenet és a
frekvenciafüggetlen, egyenes átvitel adja a legjobb eredményt.
SZABVÁNYOK. A konferencián szabványokat és szabványajánlásokat is
megfogalmaznak. Ezek közül szeretném megemlíteni az újabb merényletet
lakószobánk ellen: a CCIR standardizálási javaslatot ötcsatornás (!)
sztereofónia használatára. Az eredményt a javaslat szerzői
"audiovizuális kommunikációs szobának" nevezték el. Ez a javaslat
egyébként a HDTV-vel is kapcsolatos (a HDTV, mint ismeretes,
nagyfelbontású TV). A műsort eszerint műholdak sugároznák az un.
D2-MAC rendszerben, digitális úton. A kép "szélesvásznú" lesz, 3 és
fél méteres képpel. Valóságos koncertélményt nyújt majd a hallgatónak,
s használható lesz egyebek között többcsatornás CD lemezek
médiumaként, továbbá a mozifilmekről készített videokazetták
Dolby-Surround hangjához. A kompatibilitást szigorúan veszik, a
közvetítést egyaránt fogni lehet majd monóban és sztereóban, azaz
nemcsak hifi berendezésen, de zsebrádión is. Ami az öt csatornát
illeti, három hangszórót elöl kell elhelyezni a szobában, kettőt pedig
hátra, oldalra kell tenni... vagy ahová a feleség engedi, a
könyvespolcra vagy a vázák mellé... Az EUREKA 95 program 1995-re látja
megvalósíthatónak a rendszeres HDTV adásokat és ezzel egyidőben a
hangrendszert is. (Ehhez azonban az amerikaiaknak, európaiaknak és
japánoknak meg kell egyezniük, mert jelenlegi rendszer-ajánlataik
gyökeresen eltérnek...)
TÉRPÓTLÉK. Retteghetnek az akusztikus tervezők, mert most már
szimulálni lehet a mesterséges tereket különféle digitális
eszközökkel. Ezek merőben más eredményt adnak, mint a hagyományos
zengető és visszhangosító eszközök. Aki sok szimfonikus zenefelvételt
készített vagy hallgatott, annak előbb-utóbb az lesz a véleménye, hogy
kiemelkedően jó felvételeket csak bizonyos koncerttermekben és
stúdiókban lehet készíteni. Ezeknek - véletlenül vagy tervezetten -
kitűnő az akusztikájuk. A Lexicon cég által bemutatott és demonstrált
térszimuláció ezt a tökéletes akusztikát jeleníti meg. Beállítható
vele nemcsak az utózengési idő, hanem a hangtér visszaverődéseinek
struktúrája, a falak anyagának "keménysége" (visszaverőképessége).
Ezek a berendezések mind digitális mintákkal dolgoznak, és nagyon
bonyolult chipekben hozzák létre a hatásokat. Szabadjon talán itt
előadnom azt a gondolatomat, amely azoknak szól, akik vitát folytatnak
az analóg vagy digitális hangrögzítésről: a kedves hallgató manapság
igen kevés (vagy semmiféle) olyan hangprogrammal nem találkozik a
lemezein, magnószalagjain és a rádióadásokban, amely egyszer, kétszer,
sokszor át ne ment volna (a stúdióban, a másolóknál, a közvetítőnél)
valamilyen digitális "degradálódáson". Hasonlóan szeretnék érvelni a
dinamikaszabályzással kapcsolatban. A stúdiókban kompresszorok,
limiterek és egyéb dinamika-szabályozó berendezések működnek. Ilyen
"degradálás", "vasalás" után mit fog hallani a kedves hallgató? Azt
fogja hallani, amit a zenei-rendező, a hangmérnök hallatni akar vele,
mert az ő dolguk, hogy a koncertterem élményét úgy transzponálják át a
ládában mozgó papírmembrán tökéletlen szerkezetére, hogy elhiggyem,
hogy a kettő hasonlít. (Egyre kevésbé hasonlít A Szeré.)
HANG. És itt már végetér a fehérköpenyes technika és azoknak a
kezébe kerül a dolog, akik odavarázsolják a dobozokba a katedrálisokat
és a végtelen tereket - a hangot. Amely annyira gyönyörű lehet, hogy
beleborzongsz és álmodni fogsz róla. A fejedben él tovább, dúdolod a
villamoson, megszépíti az életedet. És ez az egy hiányzott a
kiállításról: a HANG. De ez talán már nem ennek a cikknek a témája,
hanem egy másiké.
Erdélyi Gábor
Császár László fotóival
*
Előadások az AES-en
A bécsi rendezvény traktátusai felölelték a professzionális és
fogyasztói hangtechnika szinte minden ágát. A sok előadós közül csak
néhányat tudunk megemlíteni. Digitális jelfeldolgozás: Tükörszűrő a
mélyhangsugárzók átviteli függvényének lineáris és nemlineáris
kiegyenlítésére. Szorzásnélküli interpoláció túlmintavételező D/A
átalakítóhoz. Hangjelátvitel erősen csökkentett adatsűrűséggel. Új elv
digitális teljesítményerősítésre. (A magyar Varga Imre előadásának
címe: Adaptív szűrő hangjelek zajosságának csökkentésére.) A digitális
rögzítés és lejátszás szekciójában több új, szalag- és lemezalapú,
mágneses, illetve lézertároló működését ismertették. (Itt hangzottak
el Gáspár Andrásnak az A/D átalakítók túlvezérlési torzításával
kapcsolatos megfontolásai is.) Méréstechnika: Alacsony bitsűrűségű
kódolók mérése. Teljesítményátvitel mérése nemzengő környezetben.
Hangszórók kisfrekvenciás átvitelének kiterjesztése cepstral
analízissel. Zártdobozos hangszórók mérése lézerrel. Zene és
hangszerek: az előadók egyebek között a hagyományos hangszerek
működésének analíziséről és számítógépes modellezéséről értekeztek.
Együtt a konkurencia: Fostex, Stelladat és Sony DAT riportermagnók.
Genelec (finn) aktív monitorok bemutatója. Érdekes formaterv... vagy
tervezői filozófia.
A francia Publison hard disk/optical disk felvevő-szerkesztő
berendezése, különleges effektusokat tud produkálni, s azokat
vizuálisan megjeleníti. (Aláfestő zenék, zörejek híradókhoz,
természetfilmekhez, animációs filmekhez.)
Studer írható CD és DAT magnó. (Nem versenytársak... ma még nem. Ez a
CD ugyanis csak egyszer írható.
Négycsatornás, orsós(!) Nagra R-DAT (alul). Fent egy parányi Nagra
magnó, alig nagyobb, mint ez a fénykép. (Állítólag nem csak kémkedni
lehet vele.)
Surround-sound dekóder áramkör demója az Analog Devices (USA)
standján, JBL monitorokkal
A dán Lydkraft csöves fejhallgató-erősítője. Lent a Groove Tubes 2x75
wattos csöves elektronikája. (Már az AES-en is nosztalgiáznak?)