Legeslexikon

Legeslexikon

LEGES-LEXIKON

Íme tehát elkészítettük a mi hifi-lexikonunkat, a legfrissebbet és
a legnagyobbat (értsd: nagyobbat az Adatbankban közölt "50 szavas
lexikonnál"), de legalábbis a legjobb tudásunk szerint valót. Elég
sokat dolgoztunk vele; nehezen tudtuk eldönteni, minek van helye benne
és minek nincs, s hogy milyen mélységig célszerű definiálnunk az egyes
címszavakat.
Munkánkban a jólismert NSZK-beli HiFi-Évkönyv lexikonjára
támaszkodtunk, bírván a kötet szerkesztőjének, Karl Brehnek (a
nyugatnémet Hifi-Szövetség elnökének, a Stereoplay főszerkesztőjének)
jóváhagyását. Ezúton mondunk köszönetet neki, valamint az évkönyv
kiadójának (Vereinigte Motor-Verlage GmbH & Co. KG, Motor-Presse
Stuttgart). Lexikonunk mindazonáltal nem szolgai fordítás, ugyanis
igen sok címszót elhagytunk vagy felvettünk vagy másképpen
definiáltunk.
A címszavakat mi elsősorban aszerint határoztuk meg, hogy milyen
formában keresi őket az Olvasó. NAGYBETŰVEL szedettük a szövegben
azokat a szavakat, amelyek maguk is önálló címszavak. Ez természetesen
rontja a szöveg olvashatóságát, ezért néhány alapvető, sörűn
visszatérő fogalom esetében (decibel, frekvencia, torzítás,
teljesítmény, analóg, digitális, hangszóró, erősítő stb.)
eltekintettünk a nagybetűs szedéstől. Az elengedhetetlen
keresztutalásokat oly módon rendeztük, hogy az Olvasónak lehetőleg
csak egyszer (kétszer csak ritkán) kelljen ide-oda lapozgatnia, amíg
megtalálja a kívánt definíciót. Más kérdés, hogy keresgélés közben
újabb címszavak is feltűnnek, ezek azonban már csak pótlólagos
információt nyújtanak.
Nem tudtuk elkerülni, hogy némelyik címszó cikknagyságúra ne
növekedjék. Ezzel valójában terjedelmet takarítottunk meg. Így ugyanis
csak egyetlen helyen (például: a "hangszedők" vagy az "erősítők"
címszó alatt) kellett elmondani mindazt, amit máskülönben többhelyütt
is célszerű lett volna elmagyarázni (példáinknál maradva: valamennyi
hangszedő-típusnál, illetve az erősítők mindegyik fajtájánál).
Bízunk benne, hogy munkánkat a szakemberek sem találják
szakszerűtlennek, noha - ez nyilvánvaló - mi nem nekik dolgoztunk.
Lexikonunkat elsősorban az elektroakusztika iránt érdeklődő, de
alapjában véve laikus olvasó kedvéért készítettük. Azt szeretnénk
elősegíteni vele, hogy mindnyájan közös nyelvet beszéljünk.

A-osztályú erősítő

Olyan erősítő, amelynek TRANZISZTORai (aktív elemei) vezérlőjel
nélkül olyan mértékű konstans áramot hordoznak (nyugalmi áram),
amekkora áram egyáltalán folyhat a terhelőellenálláson (hangsugárzón)
keresztül. Amikor vezérlőjel érkezik, a kimeneti feszültség a
vezérlőjel ütemében ingadozik, s a terhelésre juttatja a nyugalmi
áramnak kisebb vagy nagyobb hányadát. Ha nincs vezérlőjel, a nyugalmi
áramból eredő teljesítmény hőenergiává alakul. Ellentétben az
AB-OSZTÁLYÚakkal (s különösen a B-osztályúakkal), az A-osztályú
erősítőknek nincs úgynevezett keresztezési torzításuk a jel
nullátmenetelnél (lásd az AB-OSZTÁLYÚ erősítőnél).

AB-osztályú ellenütemű erősítő

Olyan erősítő, amelyen vezérlőjel hiányában csekélyebb nyugalmi
áram folyik, mint az A-OSZTÁLYÚ erősítőn, s ezért kevésbé melegszik. A
jel pozitív, illetve negatív félhullámát (lásd SZÍNUSZHULLÁM) más-más
TRANZISZTOR dolgozza fel. Az állandó ide-odakapcsolgatás folytán ugyan
úgynevezett keresztezési torzítás lép fel, viszont a munkamegosztás
révén lényegesen nagyobb kimenőteljesítményt lehet elérni, s nem
kellenek hozzá túlméretezett hűtőbordák. A tisztán B-osztályú erősítő
torzítása általában túl magas, a konvencionális erősítők csaknem mind
ÁB-osztályúak.

(Alternating Current)
Váltóáram (angol).

A/D átalakító

ANALÓG/DIGITÁLIS ÁTALAKÍTÓ

AFC

(Automatic Frequency Control)
Áramkör, amely a közelítő pontossággal beállított rádióvevőt
automatikusan állomásra hangolja, illetve elhangolódását
megakadályozza.

Aktívdoboz

(aktív hangsugárzó)
Lásd HANGSUGÁRZÓK

Aktív keresztváltó

Lásd KERESZTVÁLTÓ

Akusztika

A hang keletkezéséről, terjedéséről, átviteléről, rögzítéséről és
visszaadásáról, méréséről és hatásáról szóló tudomány.

Akusztikai rövidzár

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Akusztikai visszacsatolás

Zúgó-fütyülő vagy permanensen morajló, nemkívánatos zajjelenség.
Akkor keletkezik, ha a hangsugárzók hangenergiája a mikrofonra vagy a
lemezjátszóra jut, majd újra megjelenik a hangsugárzón.

Alaphang

Lásd HARMONIKUSOK

ALC

(Automatic Level Control)
Automatikus kivezérlés vagy szintszabályozás.

Aliasing

MINTAVÉTELEZÉSkor fellépő hatás. Amikor a műsorjelet digitálisan
feldolgozzák, a jel teljes SPEKTRUMát "két példányban" kapják meg, s a
kettőt éppen a mintavételi frekvencia választja el egymástól. Ha ezek
túlnyúlnak a mintavételi frekvencia felén, a két spektrum átfedésbe
kerül. Ez a többszöröződés később, amikor a digitális jelet
visszaalakítják analóggá, olyan jeleket hív életre, amelyek az eredeti
hangképben nem voltak benne (aliasing-torzítás).
A jel átfedését az aliasing (pontosabban: anti-aliasing) SZŰRŐvel
küszöbölik ki. Ez egy aluláteresztő szűrő, amely erősen elnyomja
mindazokat a frekvenciákat, amelyek magasabbak a mintavételi
frekvencia felénél, azaz a felső határfrekvenciánál. Minthogy ez a
kritikus pont (a jelenlegi digitális rendszerekben) éppen az emberi
hallástartomány határán helyezkedik el, a szótanforgó szűrőt rendkívül
precízen kell kiképezni, tehát nem szabad beavatkoznia 20kHz-ig, de
egyhatod oktávon belül (22,05kHz-nél) már drasztikusan csökkentenie
kell a jelszintet. Az ennyire meredek szűrők - megfelelő korrekció
hiányában - megváltoztatják a CSOPORTFUTÁSI IDŐT.

Aluláteresztő szűrő

Lásd SZŰRŐK

Lásd MODULÁCIÓ

Ambiofónia

Térhatású hangvisszaadás, amely mintegy körülöleli a
hallgatóságot. Késleltető áramkörökkel mesterséges visszhanghatást
idéznek elő, s ezzel szimulálják a különféle terek UTÓZENGÉSI IDEJÉt.

Amplitúdó

A hangrezgéseket mennyiségileg jellemző paraméter. Az amplitúdó a
mindenkori legnagyobb pillanatnyi érték, amelyet valamely időtől függő
fizikai mennyiség felvehet.

Amplitúdó-moduláció (AM)

Lásd MODULÁCIÓ

Analóg

A folyamatosan változó mennyiségek tetszőlegesen kis értékeket is
felvehetnek, így tehát az egyik mennyiséget egy másfajta, de vele
pontosan megegyező nagyságú mennyiséggel jellemezhetjük (v. ö.
"analógia"). Például a növekvő hangnyomást vele analóg módon növekvő
feszültséggel vagy (lemezjátszóban) növekvő barázdakitéréssel idézzük
elő. Közepes követelményeknek így kis költségek árán is eleget
tehetünk; magas követelmények esetén meredeken növekednek a költségek.
(Kedvezőbb: DIGITÁLIS.)

Analóg/Digitális átalakító (A/D átalakító)

Áramkör, amely a folyamatos (analóg) jelet diszkrét, egész
számokkal (digitekkel) jellemezhető formába alakítja át. Lásd még:
PCM, PCM-PROCESSZOR.

ANRS

(Automatic Noise Reduction System)
Lásd ZAJCSÖKKENTŐ RENDSZEREK

Antennák

A nagyfrekvenciás jeleket gyűjti össze a rádióvevők számára. A
hordozható készülékeknek általában beépített antennájuk van. A
hifi-rádióvevőkhöz külső antennát kell csatlakoztatni. Különféle
antennatípusok ismeretesek. A helyi adókat egyszerű dipóllal is venni
lehet (keresztdipóllal minden irányból). A távoli adókat csak
nagynyereségű antennával lehet venni. Építhető olyan antenna, amely
nagyon erősen irányított, és csakis a venni kívánt irányból gyűjti
össze a jeleket. A forgatható antennákat távolból (a készülék mellől)
irányítható motor állítja a megfelelő irányba. A legtöbb URH-antenna
úgynevezett Yagi-típus, amelynek előnye, hogy egyszerű felépítésű,
elkészítéséhez kevés anyag kell.

Antennaellenállás

Az antennának az antennacsatlakozóra vonatkoztatott névleges
IMPEDANCIÁja. Rádióvevőkön ez az érték 75 ohm (ASZIMMETRIKUS) vagy 300
ohm (SZIMMETRIKUS).

Antiskating

Lásd SKATING

Aszimmetrikus be(ki)menet

A közhasználatú hangfrekvenciás készülékeknél elterjedt megoldás.
A bemeneteket és kimeneteket úgy alakítják ki, hogy az egyik pont a
jel be-, illetve kivezetésére szolgál, a másik pedig visszavezeti és
egyben árnyékolja a jelet.

Automatikus szalagfelismerés

A magnókazetta testében ablakszerű kivágások vannak, s ezek
tudatják a készülékkel (amely ezt felismerni képes), hogy milyen
szalagfajtát használunk. A krómkazetta kivágása a kazettatest szélén
van, a törlési ablak közelében. A metálszalagnak két további "ablaka"
is van. Régebbi metáltípusokról még hiányzik ez a jelzés, márpedig
akkor a magnó (hacsak manuálisan be nem állíthatjuk) hamisan állítja
be az ELŐMÁGNESEZÉSt, ha pedig a krómkivágás is hiányzik, akkor még a
KORREKCIÓt is.

Auto Reverse

Bizonyos magnókon nem kell megfordítani a szalagot vagy a
kazettát, mert ezek a gépek szalagvégen önműködően is irányt tudnak
váltani. A nívósabb készülékek nem is játszanak (vagy tekercselnek)
egészen a szalag végéig, hanem fotodióda segítségével felismerik a
befutószalagot, és máris irányt s eközben természetesen csíkot is
váltanak. Némely magnón ezt az automatikát folyamatosan
játszóberendezéssel kombinálják. Az oda-visszajátszó orsós magnók
általában megkettőzött MAGNÓFEJEKkel és kettős HANGTENGELY-lyel vannak
felruházva. A kazettás típusokon inkább forgathatóan képzik ki a
teljes fejegységet.

Aux (Auxiliary)

Az erősítők tetszőleges rendeltetésű nagyszintű bemenete magnók,
képmagnók, CD-játszók, rádióvevők, tévékészülékek stb. számára.

Azimut

Fejmerőlegesség. A MAGNÓFEJEK fejrésének pontosan függőlegesen
kell állnia, merőlegesen a szalag futásirányára. Ellenkező esetben
leromlik a magasátvitel- és a sztereó kép. Újonnan vásárolt készüléken
érdemes ellenőrizni, fejcsere alkalmával pedig természetesen pontosan
be kell állíttatni a fejmerőlegességet.

Azonoshullámú szelektivitás

(Gleichwellenselektion, Capture Ratio)
Ez a paraméter adja meg (dB-ben), hogy valamely adóállomás
térerejének mennyivel kell meghaladnia az ugyanezen a frekvencián
sugárzó többi adó térerejét.

Árnyékolás

A készülékek és kábelek védelme a környezet zavaró elektromágneses
terei ellen. A készülékek fémházát földelik, a kábeleket pedig
hajlékony dróthálóval borítják.

Áthallás

A műsorjel "átszivárgása" két szomszédos csatorna között. Mivel a
térhatású hangátvitel azon alapul, hogy a két csatorna műsorát
egymástól elválasztva dolgozzák fel (SZTEREOFÓNIA), az áthallás rontja
a térhatást.
Az áthallási csillapítás azt fejezi ki, hogy mennyivel nagyobb a
műsorjel a szomszéd csatornából átszivárgott, nemkívánatos jelnél.
Hanglemezek áthallási csillapítása 25, a sztereó rádióadásoké 40
decibelt érhet el. A CD-játszók, DAT-magnók áthallása 90dB.

Átmásolódás (kopíreffektus)

A feltekercselt magnószalagon lévő felvétel spontán átmásolódása
az egymáson fekvő szalagrészek között. Különösen kényesek a
nagykivezérlésű részletek, valamint a magasabb frekvenciák.
Meggyorsítja az átmásolódást a magas hőmérséklet, s az, ha a szalagot
hosszú ideig tárolják feltekercselt állapotban. Csökkenti az
effektust, ha a hőmérséklet viszonylag alacsony, s ha a szalagot
időről időre átcsévélik. A magnószalag minőségét az úgynevezett
átmásolódási csillapítás jellemzi. Decibelben adják meg; minél nagyobb
a szám, annál jobb a szalag.

Balansz-szabályzó

Az erősítő bal és jobb csatornájának hangerejét szabályozza
egymáshoz képest. Pontosan középre állíthatjuk vele a "sztereó
színpadot", akkor is, ha a szoba akusztikája aszimmetrikus, vagy ha a
hallgatóság nem pontosan középen ül, illetve, ha a műsoranyag két
csatornája nem egyforma hangerejű.

Basszreflexdoboz

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Basszus

Mélyhangtartomány.

Bázisszélesség

A két hangsugárzó egymástól való távolsága; a sztereó "színpad". A
bázisszélesség a szoba akusztikájától és a lejátszóberendezéstől is
függ. Első megközelítésnek képzeljünk el egy egyenlőoldatú
háromszöget: ennek csúcsaiban helyezkedik el a két hangsugárzó és a
zenehallgató személy. Általában mindig adódik egy optimum, egy
"sztereó szék", egyetlen személy számára, tehát érdemes kísérletezni.

Befutószalag

A MAGNÓSZALAG két szélén felragasztott, strapabíróbb, általában
színnel is jelölt szalag, amely jobban elviseli a ki-befűzéssel járó
igénybevételt, mint a tényleges magnószalag.

Bekapcsolási áramkorlátozó

A TRANSZFORMÁTORok és a tápegység KONDENZÁTORai a bekapcsolás
pillanatában igen nagy áramot vesznek fel, s az áramlökés kioldhatja a
lakás (vagy a készülék) biztosítékait. Ezért az áramfelvételt egy
előtétellenállással korlátozzák.

Belt Drive

SZÍJHAJTÁS (angol), lemezjátszóknál, magnóknál.

Bemenet

Minden olyan csatlakozás az erősítőn, magnón stb., amelyen
keresztül a készülék elektromos jelet fogad valamely másik
készüléktől.

Bemeneti érzékenység

Rádióvevők és erősítők jellemzője. Rádiókon az a legkisebb
antennafeszültség NV-ban (mikrovolt), amelyet valamely rádióvevő éppen
fogadni képes, és elfogadható JEL-ZAJ-arányt eredményez. Minél kisebb
ez az érték, annál jobb a készülék. Az érzékenység monó üzemmódban
körülbelül 20dB-lel alacsonyabb, mint sztereóban.
Erősítőkön érzékenység gyanánt inkább a bemeneti feszültséget
definiálják: ez az a millivoltban (mV) megadott feszültség, amely az
erősítőt névleges kimeneti teljesítményig vezérli, ha a
hangerőszabályozóját max. állásba hozzuk.

Bemeneti fokozat

A "tuner tunerje", a rádióvevő első fokozata, amely a
nagyfrekvenciás antennajelet fogadja és feldolgozza.

Bemeneti impedancia

Az erősítő bemenetének komplex (frekvenciától függő) ELLENÁLLÁSa,
amelyet csatakozáskor figyelembe kell venni, mert ez terheli a forrás
kimenetét.

Betamax

A japán Sony cég által kifejlesztett és 1978-ban az európai piacon
is bevezetett, házi használatra szánt videorendszer. Elsőnek ebben a
rendszerben írták fel a ferdén sorakozó képcsíkokat sűrűn, tehát
sorköz nélkül egymás mellé. A Betamax 1,87cm/s szalagsebességgel és
5,83m/s LETAPOGATÁSI SEBESSÉGgel dolgozik. Kazettája kisebb, mint a
VHS rendszer kazettája, műsorideje meghaladja a 3 órát. Nemrég
továbbfejlesztették; egyebek között megjavították a képminőségét, de
kompatibilis maradt a régebbi Betamax-szal. A Betamax piaci
részesedése elmarad a VHS-é mögött.

Bias

ELŐMÁGNESEZÉS

Bielliptikus

Lásd TŰGEOMETRIA

Bináris

Kettes számrendszer szerinti érték. Mint ismeretes, a digitális
technika a kettes számrendszerben dolgozik, tehát csak kétféle értéket
ismer: az egyest és a nullát (a számítógép logikája szerint: "alacsony
jelszint - magas jelszint").

Biradiális

Lásd TŰGEOMETRIA

Bit

A digitális (logikai) információ legkisebb egysége. Bináris, tehát
kétféle állapota lehet.

Bitszám

A digitális, "Pulse Code Modulation" (PCM) rendszerek 8-, 14-,
16-bitesek (stb.) lehetnek. Minél több a bit, annál pontosabban lehet
meghatározni a digitálisan feljegyzett jel értékét, s annál finomabb
lesz a FELBONTÁS (vagyis annál kisebb lesz a "hézag" az egyes
jelszintek között). A magasabb bitszám magasabb DINAMIKÁnak felel meg,
és csekélyebb felbontási zajt hordoz. Minél magasabb a bitszám, annál
nagyobb költséggel jár az A/D, a D/A ÁTALAKÍTÓ és a többi áramkör
megépítése is, azonkívül annál nagyobb tárolókapacitásra van szükség.
Megkülönböztetnek (például) valódi és nem-valódi 14-bites
rendszereket, mikor is a nem valódiak mondjuk 12+2 bitesek; az
eredetileg 12-bites átalakítóhoz ilyenkor 2 pótlólagos bitet csatolnak
(minden bit 6dB-lel növeli a felbontást). A nem-valódi rendszereknek
magasabb a felbontási zajuk és a torzításuk is.
Máskor a felbontást csupán akképp módosítják, hogy a digitális
jelszintek "lépcsőit" egyenlőtlenül (nem-lineárisan) osztják el: a
magasabb jelszintek közé durvább lépcsőfokokat iktatnak.

Brumm

Brummogó zaj, amelyet leggyakrabban a hálózati feszültség
beszűrődése okoz, FREKVENCIÁja ennélfogva (hazánkban) 50Hz vagy annak
többszöröse. Általában akkor lép fel, ha nem elég jól árnyékoljuk az
összekötő kábeleket, vagy rosszul földelünk egy-egy készüléket
(esetleg egyenirányítás után nincs kellőképpen szűrve valamely
készülék tápegysége).

Buffer-erősítő

Speciális erősítőfokozat, amely nem a jelfeszültséget erősíti,
hanem az egyes fokozatok elválasztását szolgálja. Elektromos
szempontból nézve, egy rádióvevő (mondjuk) 5 kiloohmos
kimenőELLENÁLLÁSA a buffer közbeiktatása után néhány ohmra
csökkenthető. Ennélfogva redukálható a bemenetek, illetve a csatornák
közötti áthallás.

Burst hiba

A digitális technikában gyakorta használatos fogalom.
Csomagszerűen fellépő hibákat jelöl, ellentétben az egyedi,
véletlenszerű hibákkal.

Bypass

Azt jelenti, hogy a bejövő jelet érintetlenül vezetjük át az
erősítőn (vagy más készüléken).

Byte

Az adategység angol elnevezése. Egy byte: 8 BIT.

Cancel

Program törlése (angol)

Capstan

HANGTENGELY

Capture Ratio

AZONOSHULLÁMÚ SZELEKTIVITÁS

Cartridge

A hangszedő angol elnevezése (illetve: az USA-ban használatos
8-csíkos végtelenített kazettás magnószalag).

(Compact Disc)
Digitális hanglemez: 12cm átmérőjű korong, amely potenciálisan
több mint egy órányi műsort hordoz; egyelőre csak az egyik oldalát
használják ki. (Újabban kisebb átmérőjű CDket is gyártanak.) Az
információt LÉZERrel, apró lyukacskák (Pitek) formájában rögzítik, a
PCM-rendszer szerint. A lyukacskák annyira parányiak, hogy bontják a
fényt, emiatt a CD felszíne ezüstös-szivárványszínben ragyog.
(Általunk ajánlott neve: ezüstlemez.) A korong felszínét védőfólia
takarja, s mivel a letapogatás nem mechanikai úton történik, a CD nem
használódik el, hacsak meg nem sérül. Elvben még a por, sőt, a
vékonyabb karcolások sem rontják el (lényegesen) a hangminőséget, mert
az elektro-optikai rendszer a lézersugár fókuszát mindenképpen a
lyukacskákon tartja. Az esetlegesen megsérült információt HIBAJAVÍTÓ
rendszer korrigálja. A CD-t belülről-kifelé tapogatja le a gép, kb.
500 fordulat/perc sebességgel kezdve, mely aztán fokozatosan kb. 200
fordulat/percre csökken. A digitális lemezjátszón az EGYENFUTÁSnak
nincs jelentősége, mivel a gép az információt egy tárolón keresztül,
pontos ütemben adja tovább a D/A ÁTALAKÍTÓra. A digitális lemezjátszó
extrém széles DINAMIKÁt közvetít, műsora gyakorlatilag zajtalan,
játékideje pedig csaknem kétszerte meghaladja a hagyományos hanglemez
műsoridejét.

CD4

Négycsatornás, KVADROFÓN hanglemeztechnika: a hanglemez barázdái
mind a négy műsorcsatornát (lényegében) külön-külön közvetítik,
anélkül, hogy ezek szétválaszthatatlanul összekeverednének. Valójában
a CD4 sem magát a négy műsorjelet közvetíti, hanem az ezekből formált
2 összeg- és 2 különbségjelet. Az előbbieket a hagyományos módon
rögzítik, az utóbbiakat pedig egy 30kHz-es VIVŐFREKVENCIÁra ültetve
viszik át, szintén a bal, illetve a jobb csatornában. A CD4 lemezeket
tehát különlegesen széles frekvenciaátvitelű hangszedővel kell
letapogatni, utána pedig még egy speciális demodulátorra is szükség
van, hogy visszaállíthassák a műsorjelből a négy csatorna eredeti
jelét. A négy hangsugárzót külön-külön teljesítményerősítővel hajtják
meg.

Chip

INTEGRÁLT ÁRAMKÖR

Chinch-csatlakozó

RCA-csatlakozó, "harangcsatlakozó": hangfrekvenciás készülékek be-
és kimeneti csatlakozói, melyeket először az USÁ-ban alkalmaztak.
Később széles körben elterjedtek. Koncentrikus kivitelűek: a középső
száron fut a jel, a "harang" pedig visszavezeti és egyben árnyékolja a
jelet.

CIRC

(Cross Interleave Reed-Solomon Code)

A Sony által kifejlesztett HIBAJAVÍTÓ rendszer PCM-készülékekhez,
tehát például a CD-JÁTSZÓKhoz is. Lényege: az adatokat blokkokban
csoportosítják, a blokkokat egy speciális rendszer szerint
összekeverik, és ebben az új sorrendben rögzítik. Ha tehát egyes
adatszavak megsérülnek, az információból csak kisebb részletek fognak
hiányozni, s ezeket rekonstruálni lehet a megmaradó információból.

Clock

Órajel, amely megszabja a digitális rendszerekben az adatfolyam
áramlásának ütemét.

CLV

(Constant Linear Velocity)
Minthogy valamely korong külső szakaszán több információ fér el,
mint a belsőkön, a CD-játszó tárcsáját nem konstans sebességgel
forgatják. Kis sugáron, a legbelső körön a korong gyorsan forog, majd
a nagyobb sugarú körökön egyre lassul. Így marad konstans a
LETAPOGATÁSI SEBESSÉG.

Compact Disc

Compliance

ENGEDÉKENYSÉG

Continuous power

Folyamatos, tartós TELJESÍTMÉNY.

Contour

LOUDNESS

Crossover

KERESZTVÁLTÓ

Crossover frequency

Lásd KERESZTVÁLTÓ

Cueing

Funkció a magnókon (illetve a CD-játszókon), amely lehetővé teszi,
hogy gyorscsévélés közben belehallgassunk a műsorba. A zene ilyenkor
természetesen felgyorsítva és csiripelésszerűen hallatszik.

Csatornaelválasztás

ÁTHALLÁS

Csillapítási tényező

A hangsugárzó (terhelő) IMPEDANCIÁjának és az erősítő belső
ELLENÁLLÁSÁnak hányadosa. A hangsugárzón belül tekercs mozog egy
mágnes erőterében, s mint valami generátor, magas feszültséget is
kelt, különösen a MEMBRÁN túllengései alkalmával. Az eképp indukált
áram fékezni fogja a túllengést. Minél kisebb az erősítő belső
ellenállása, annál inkább gátolja a fenti áramot.
A hangsugárzóból visszaérkező áram azonban megzavarhatja az
erősítőt. Ha a magas csillapítási értéket csupán egy mindent átfogó
VISSZACSATOLÁSsal érik el, torzítások léphetnek fel. Az erősítő
konstrukciójától függően a csillapítási tényező értékét 50 és 2000
között tekinthetjük optimálisnak.

Csipogó

A magashangszórók népszerű elnevezése.

Csoportfutási idő

Ha valamely készüléknek különböző FREKVENCIÁjú jeleket kell
egyidőben és gyorsan feldolgoznia, elvárjuk, hogy ezek a jelek azonos
idő alatt jussanak el a készülék bemenetétől a kimenetéig. Ha ez a
feltétel nem teljesül, a csoportfutási idő nem konstans
(leegyszerűsítve a dolgot: nem hűséges a FÁZISátvitel. Ebben az
esetben megváltozik a rendszer IMPULZUSátvitele: a jel alakja és
csúcsértékei. Ezt a hibát jól meg lehet hallani.

Csúcsszintű kivezérlés

Az a kivezérlési szint, amelyen a magnófelvétel torzítása közepes
frekvenciákon éppen eléri a 3%-ot.

D/A átalakító

DIGITÁLIS/ANALÓG ÁTALAKÍTÓ

Damping Factor

CSILLAPÍTÁSI TÉNYEZÓ (angol)

DAT-magnó

Újonnan bevezetett, szabványosított, kisméretű kazettával működő
digitális magnó, amelynek felhasználási területe rendkívül széles: a
hangátviteltől az adatrögzítésig terjed. Hangátviteli minőséget
tekintve a CD versenytársa (fő paramétereiket tekintve nagyjából
azonosak).

DECIBEL

DBX

Lásd ZAJCSÖKKENTÓ RENDSZEREK

DC (Direct Current)

Egyenáram (angol)

DC-erősítő

EGYENÁRAMÚ ERŐSÍTŐ

Decibel

Logaritmikus mérőskála (az amerikai A. G. Bell nevéből képezve). A
decibel (dB) igen gyakran használt fogalom az (elektro)AKUSZTIKÁban:
decibelben szokás megadni a különféle fizikai mennyiségek
(hangnyomások, feszültségértékek stb.) arányát, s decibelben
arányítják egymáshoz a hangintenzitást és az elektromos TELJESÍTMÉNYt.
A decibel viszonylagos érték. Ha viszont a decibelskála
nullpontját az emberi hallásküszöbnél rögzítjük (amikor is a
fájdalomküszöb 130 decibel), akkor az úgynevezett FON-skálához jutunk.
A fon a hangosság mértékegysége.

Deemfázis

UTÓKIEGYENLÍTÉS

Defeat

BYPASS

Dekóder

Áramkör, amely mintegy "megfejt" és helyreállít valamely kódolt,
tehát elváltoztatott jelet. A sztereó rádiókban például a sztereó
dekóder válogatja külön az FM-MULTIPLEX jelből a bal és a jobb
csatorna jelét.

Demagnetizálás

A magnófejek és a magnószalaggal érintkező egyéb fémalkatrészek
egy idő után enyhén mágnesessé válnak, s ez növeli a zajt, csökkenti a
magas hangok szintjét, és még torzítást is okozhat. Célszerű tehát a
fejeket és a szalagvezetőket időről időre lemágnesezni, azaz
demagnetizálni (speciális magnókazettával vagy egyéb demagnetizáló
eszközzel), főleg a magnó javítása, beállítása után.

Demoduláció

A vivőhullámra ültetett műsorjel visszanyerése (lásd MODULÁCIÓ).

Digitális

Valamely folyamat leírása, illetve analóg mennyiség megjelenítése
diszkrét, azaz egész számokkal. (Latin digitus=ujj, angol digit=szám.)
A hangtechnikában: modern eljárás, amelynek során sok-sok, de
megszámolható és egész számokkal kifejezhető mennyiséggé alakítják az
analóg feszültségértékeket. A digitális jelek ("van jel - nincs jel",
helyesebben: "alacsony jelszint-magas jelszint") nem kényesek rá,
milyen hordozóanyagon rögzítik őket, ezért a digitálisan feldolgozott
műsoranyag mentes az alapzajtól és mindazoktól a torzításoktól,
amelyeket a hordozóanyag okozhatna.
A digitális technika paraméterei: a FELBONTÁS finomsága (BITSZÁM)
szabja meg egyebek között a DINAMIKÁT és a zajszintet, a
MINTAVÉTELEZÉSI frekvencia pedig a felső HATÁRFREKVENCIÁt. A jelenlegi
legjobb digitális rendszerek felbontása általában 16 bit, felső
határfrekvenciája mintegy 20kHz.

Digitális másolat

A digitális hangfelvételt kétféleképpen lehet átmásolni: a
szokásos, analóg módon, valamint még digitálisan kódolt állapotában
is, kikerülve a D/A és az A/D átalakítást. Ezáltal a másolat elvileg
tökéletes marad: teljesen azonos az eredetivel.

Digitális/Analóg átalakító

(D/A átalakító)

Tükörképe az A/D ÁTALAKÍTÓnak: visszaalakítja a digitális jelet
analóggá, úgy, hogy ezt erősítőre, hangsugárzóra vezethessük. Lásd még
PCM, PCM-PROCESSZOR.

DIN 45500

Nyugatnémet szabványsorozat, amely a hifi-készülékekkel szemben
támasztott minimális követelményeket rögzíti. Valóban csupán minimális
követelményekről van szó, az értékesebb készülékek ennél általában
sokkal többet tudnak. Előnye a DIN 45500 szabványnak, hogy még a
mérési áljárásokat is definiálja, amelyekkel a hifi-készülékeket
minősíteni lehet.

Dinamika

A hangkép egyik fontos jellemzője. Leggyakoribb értelmezése: a
legnagyobb hasznos jel és a zajszint aránya, DECIBELben kifejezve. A
legjobb (DIREKTVÁGÁSú) hanglemez körülbelül 60, a CD és a DAT-magnó
elvben 96dB dinamikát hordozhat. A hagyományos, analóg MESTERSZALAG
dinamikája 70dB körül jár.

Dinamikus hangszóró

Lásd HANGSZÓRÓK

Dinamikus mikrofon

Lásd MIKROFONOK

Dióda

Félvezető eszköz, amely az áramot az egyik irányban átengedi, a
másik irányban nem.

Dipólantenna

Lásd ANTENNÁK

Direct Current erősítő

EGYENÁRAMÚ ERŐSÍTŐ

Direkthajtás

(Direct Drive)
A motor közvetlenül, erőátvitel nélkül hajtja meg a lemezjátszó
tányérját (illetve magnókon a HANGTENGELYt vagy a csévélőorsókat).

Direktvágás

Hanglemezvágás "élőadásról" nem készítenek magnófelvételt, hanem a
KEVERŐASZTALról érkező műsorjelet a zene elhangzásával szinkronban a
vágógépre vezetik, és lakklemezre vágják.

Dither

(Angol: reszket, remeg, "lebeg".) A digitális hangátvitelben
erősen zavaró a kétféle állapotú jel alapzaja. Ezért "normál", analóg,
folytonos SPEKTRUMú zajt kevernek hozzá, amely a maga "remegésével"
elfedi a legalsó digitális "lépcsőfokokat". A zajszint, a DINAMIKA
romlik ugyan, de a hangminőség javul. Érdekes, hogy dither céljára nem
vált be a mesterségesen keltett zaj. Jobb a mikrofonok vagy
mikrofonerősítők stb. alapzaja.

DNL

(Dynamic Noise Limiter)
Lásd ZAJCSÖKKENTŐ RENDSZEREK

Dolby

Lásd ZAJCSÖKKENTŐ RENDSZEREK

Dómsugárzó

Magas- vagy középhangszóró, amelynek MEMBRÁNja kupola alakú. A mai
hifi-technikában ez a legelterjedtebb típus. Általában kevésbé
színezett hangú (viszont kevésbé robusztus), mint a hagyományos,
kónuszalakú membránnal ellátott hangszórók.

Döntési küszöb

A digitális technikában az egyes jelek vagy azt jelentik, hogy
"igen", vagy azt, hogy "nem" (alacsony jelszint - magas jelszint). A
kettőnek félreérthetetlenül különböznie kell, mind időtartamban, mind
pedig feszültségben: A különbségnek meg kell haladnia egy előre
definiált küszöbértéket.

Drift

(Frekvencia)csúszás, elhangolódás. Üzemközbeni melegedés hatására
a rádióvevők gyakran elhangolódnak, nem maradnak pontosan az
adóállomás frekvenciáján. Kivédi ezt a hibát az AFC.

Dropout

(Angolul: kiesés, kimaradás.) Hangerőingadozás, műsorkiesés.
Általában a MAGNÓSZALAG hibája okozza, vagy az, hogy szennyeződés
kerül a szalag és a magnófej közé. A digitális technikában mód van rá,
hogy a kiesés okozta hibát kijavítsák, vagy ha ez nem sikerül,
"elfedjék".

Dual-Capstan

Kettős HANGTENGELY.

Dubbing

Másolás szalagról szalagra.

Duoplay

Két jelet a magnó más-más sávján rögzítenek, majd ezeket egyidőben
játsszák vissza.

Dübörgés

Mélyhangú, zavaró zörej a lemezjátszó hangjában. A mechanika (a
motor, az áttétel és a csapágy) egyenetlenségei okozzák.

Effektív (hangkar)tömeg

Képzetes érték: az a tömeg, amelyet a hangszedőtű "érez", amikor a
hangkar-hangszedő rendszert továbbmozdítja. Az effektív tömeg nem
azonos a hangkar tényleges tömegével. A hangkarhoz például különféle
tömegű ellensúlyt használhatunk. Minél könnyebb az ellensúly, annál
hátrább kell tolnunk, hogy kiegyensúlyozhassa a rendszert; a hangkar
tömege eközben változatlan, az effektív tömege viszont megváltozik.

EFM

(Eight to Fourteen Modulation)
Kódrendszer a digitális hangrögzítésben, azon belül a
CD-technikában. Minden 8 adat-bitet 17 bit formájában rögzítenek, de
ez utóbbiakból csak 14-et használnak. Ez a rendszer viszonylag
alacsony felvételi adatsűrűséggel is egyszerű szinkronizációt tesz
lehetővé.

Egyenáramú erősítő

(DC, Direct Current erősítő)
Olyan erősítő, amelynek fokozatai szorosan követik egymást,
megtakarítva a korábbi kapcsolásokban szokásos csatolóKONDENZÁTORokat.
(Erre utal az úgynevezett ICL-technika elnevezése is: ICL = input
capacitor less, azaz bemenő kondenzátor nélküli.) Kondenzátorok
helyett szervó-erősítővel gátolják meg, hogy egyenáram vagy
alacsonyfrekvenciás zavarjel jusson a következő erősítőfokozatra.

Egyenfutás-ingadozás

NYÁVOGÁS

EIAJ

(Electronic industries Associaton of Japan) A japán
szabványosítási intézet.

Ekvalizátor

Áramkör, amely megváltoztatja a hangkép FREKVENCIAeloszlását.
Lényegében hangszínszabályzó, amely azonban a SPEKTRUMnak nem csupán a
két szélét emeli vagy vágja-, hanem ugyanilyen módosításokat végez a
frekvenciasáv egy-egy közbülső szakaszán is. Az egyszerűbb
ekvalizátorok 5 szakaszra osztják a spektrumot, a profi készülékek
gyakran 10 vagy éppen 27 sávosak (oktáv-, illetve tercSZŰRŐK), s
nemritkán egyéb tudományuk is van, igy például változtatni tudják az
emelés-vágás meredekségét, vagy (a parametrikus konstrukciók)
jobbra-balra el tudják mozdítani annak középfrekvenciáját.

Elektrát mikrofon

Lásd MIKROFONOK

Elektromágneses indukció

Fizikai jelenség: ha tekercs mozog mágnes légterében (avagy a
mágnes terét mozdítjuk el a tekercshez képest), akkor a tekercs
kivezetésein feszültség indukálódik. Ezt az elvet hasznosítják csaknem
minden hifikészülékben (HANGSZED6K, HANGSZÓRÓK!), vagy legalább
valamelyik részegységében.

Elektrosztatikus hangszóró

Lásd HANGSZÓRÓK

Ellenállás

A különféle anyagok kisebb-nagyobb akadályt: ellenállást képeznek
az áram útjában. Az ellenállás függ az anyag fajtájától, a
hőmérséklettől, a méretektől.
Az ellenállás mint alkatrész az egyik alapvető építőeleme a
híradástechnikai (és egyéb elektronikai) készülékeknek. Az
ellenállások értékükben, terhelhetőségükben, kialakításukban,
pontosságukban a legkülönbözőbbek lehetnek.

Ellensúly

Egyensúlyban tartja a lemezjátszó hangkarját, kiegyenlíti a
hangszedő súlyát. Többnyire az ellensúllyal állítják be a TŰERŐt is.

Elliptikus tűhegy

Lásd TŰGEOMETRIA

Előerősítő

Fogadja a különféle műsorforrások (lemezjátszó, CD-játszó, tuner,
magnó stb.) jelét, felerősíti a feszültségüket, szükség esetén
korrigálja a frekvenciaátvitelt (hangszínszabályzás), és a jelet végül
továbbadja a TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐre. A nívósabb előerősítőket gyakran
külön építik meg, nem vonják össze a teljesítményerősítővel.
Fono-előerősítő: az az előerősítő-fokozat, amelyre csak a
lemezjátszó használatakor van szükség (RIAA-KORREKTOR). A legtöbb
erősítőbe és előerősítőbe már eleve beépítik, de gyakran önálló
készülék gyanánt készítik el.
Elő-előerősítő (MC-erősítő, headamp): olyan erősítő-fokozat,
amelyre csak a mozgótekercses hangszedőknek van szükségűk. Ez is
gyakran külön egységet képez.

Előfok

ELŐERŐSÍTŐ

Előkiemelés

(preemfázis)
A magashangok szándékos, szabványos kiemelése, abból a célból,
hogy lejátszáskor majd helyreállítják az arányokat, s ezáltal
csökkenteni tudják a zajt. Előkiemelést alkalmaznak például az URH
rádióadásban (de a hanglemez-technika RIAA-korrekciója is lényegében
ugyanezt a célt szolgálja). A digitális, PCM készülékeket
előkiemeléssel vagy anélkül is lehet használni, s lejátszáskor a gép
általában önműködően áll rá a helyes üzemmódra. Az előkiemelést µs-ban
(mikroszekundum) adják meg, de ez átszámítható kHz-re is.

Előmágnesezés

Nagyfrekvenciás segédáram, amelyet a műsorjellel együtt juttatnak
a felvevőfejre. Az előmágnesezés beállítja a MAGNÓSZALAG munkapontját,
azaz optimális feltételeket teremt a magnófelvételhez. Az
előmágnesezés befolyásolja a magnófelvétel szinte minden paraméterét
(ÉRZÉKENYSÉG, MAXIMÁLIS KIVEZÉRELHETÖSÉG stb.),

Előválasztás

MEMÓRIA

Engedékenység

HANGSZEDŐK jellemzője. Arról tájékoztat, mennyire engedelmesen
képes követni a hangszedőtű a barázdák kitérését. (Voltaképpen a
hangszedőtű felfüggesztésének merevségére vonatkozó adat.) A tűhegy
kitérésére vonatkoztatott erőhatás formájában definiálják,
milliméter/Newtonban (mm/N). A nagyobb engedékenység előnyös
paraméter, de nem lehet önmagában szemlélni. (Például, ha túlságosan
engedékeny a hangszedő, túl mélyre csúszhat a hangkarhangszedő
rendszer közös REZONANCIAFREKVENCIÁja stb.) Általában a mágneses
hangszedőtípusok engedékenyebbek, a mozgótekercsesek pedig merevebbek.

Erősítők

Mindazon elektronikák közös neve, amelyek a jelforrások jelét
fogadják, korrigálják, erősítik. Két fő csoportjuk közül az
ELŐERŐSÍTŐk feszültséget, a TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐk lényegében áramot
erősítenek.

Expander

Növeli a jel DINAMIKÁJÁT, amennyiben megemeli a hangos, csökkenti
a halk részek hangerejét. Ellentéte a KOMPANDER. Lásd még:
ZAJCSÖKKENTŐK.

Exponenciális tölcsér

Lásd TÖLCSÉRES HANGSZÓRÓ

Érzékenység

Elektroakusztikai készülékek jellemzője, amelyet
készülékcsoportonként másképp definiálnak. Erősítőkön és rádióvevőkön:
BEMENETI érzékenység. Hangsugárzókon és fejhallgatókon: adott bemeneti
erősítőTELJESÍTMÉNYre megjelenő hangnyomás (specifikált körülmények
között).

Fader

A műsor fokozatos elhalkítására, "elúsztatására" szolgáló
potenciométer.

Fázis

A feszültség és az áram közötti idő-, illetve szögeltérés, amely
ideális esetben konstans értékű. Fáziseltérés: ha KONDENZÁTORt vagy
INDUKTIVITÁSt helyezünk a jel útjába, megváltozik a feszültség és az
áram egymáshoz való időviszonya. Tipikus fázishibát okoz például a
hangsugárzók KERESZTVÁLTÓja. A hiba bizonyos mértékig korrigálható
("minimálfázisú", "lineárfázisú" hangsugárzók).

Fehérzaj

Az elektronok hőmozgásának zaja. Energiaeloszlása egyenletes,
ennek folytán oktávonként 6 decibellel emelkedő jelleget mutat. A
gyakorlatban előforduló zajok többsége fehérzaj-jellegű. A fehérzajt
ha oktávonként 6 decibellel vágják, RÓZSAZAJt kapunk.

Fejdob

A forgófejes képmagnók részegysége: fémhenger, amelynek felső,
forgó része a forgófejeket tartalmazza. Ugyanilyen fejdobot
alkalmaznak a digitális hangrögzítésre használatos videómagnókban és a
DAT-magnókban is.

Fejhallgató

Funkcióját tekintve: parányi, kisteljesítményű HANGSUGÁRZÓ amelyet
azonban közvetlenül a fülünkre illesztünk, s ezáltal többé-kevésbé
elszigeteljük magunkat környezetünktől.
Működési elvüket tekintve a fejhallgatók ugyanolyan rendszerűek
lehetnek, mint a hangsugárzók. Többségük dinamikus, az értékesebbek
elektrosztatikus rendszerűek, ezekhez hálózati tápegység szükséges (az
úgynevezett elektrét rendszerűekhez szintén adnak egy
illesztőegységet, de azt nem kell hálózati feszültség alá helyezni).
Kivitelüket tekintve zárt, illetve nyitott típusokról beszélünk; a
zárt típus általában jobban izolál, a nyitott komfortosabb.

Felbontás

A digitális hangtechnika egyik fő jellemzőbe. A műsorjelnek a
MINTAVÉTEL során megállapított, pillanatnyi értékeit számokkal fejezik
ki. Ezek csakis egész számok lehetnek, minek következtében a felbontás
során megállapított érték folyvást eltér a valódi értéktől. A
felbontási hiba zaj formájában jelentkezik.
Ez az úgynevezett felbontási zaj a MODULÁCIÓs zaj egy különleges
esete, amely csak digitális rendszerekben jelentkezik. Önmagában véve
rendkívül halk, de zavaróan modulálja a műsorjelet. Zörejszerű
karaktere miatt granulációs zajnak is nevezik. (A felbontási zaj annál
kisebb, minél nagyobb a rendszer felbontóképessége, azaz BITSZÁMa.
Ahány bittel növelik a felbontás bitszámát, annyiszor 6 decibellel nő
a rendszer jel-zaj-aránya. A 16 bites felbontással elvileg 96dB
jel-zaj-arányt lehet elérni.

Felhangok

HARMONIKUSOK

Felharmonikusok

HARMONIKUSOK

Felüláteresztő szűrő

Lásd SZŰRŐK

Felvevőfej

Lásd MAGNÓFEJEK

Felvételi korrekció

A magnó elektronikájának alkalmazkodása a különféle
szalagfajtákhoz, abból a célból, hogy mindegyik szalagfajtán
viszonylag kedvező magasátvitelt érhessünk el, viszonylag csekély zaj
árán.

Ferrofluid

MÁGNESFOLYADÉK

FET

(Field Effect Transistor)
A szokványos bipoláris TRANZISZTOR egy különleges változata:
Előnye: kedvező nagyfrekvenciás tulajdonságok, csekély zaj, nagy
bemeneti IMPEDANCIA, termikus stabilitás, könnyű integrálhatóság
(IC-gyártás).

Félvezető

Olyan anyag, amelynek vezetőképessége közbül esik a vezető,
illetve a szigetelő anyagokén (az egyik irányban vezet, a másikban
szigetel). A félvezetőket a legkülönbözőbb áramkörökben alkalmazzák
(DIÓDÁK, TRANZISZTOROK, IC-k).

Fine Line

Lásd TŰGEOMETRIA

Fiziológiai hangerőszabályozás

LOUDNESS

Flat

BYPASS

Flutter

NYÁVOGÁS

FrekvenciaMODULÁCIÓ

FM-Multiplex

Eljárás FM-sztereóadás sugárzására. A két csatorna jelét és a
19kHz-es PILOT (hordozó) frekvenciát kódolással összefoglalják, és
együtt, mint sztereó multiplex (MPX) jelet dolgozzák fel. Az alacsony
frekvenciájú sztereó multiplex jellel a nagyfrekvenciájú (hordozó)
jelet modulálják. A rádióvevőben leválasztják a műsorjelet a
hordozóról, és monó képszüléken már meg is szólaltathatják. A sztereó
készülékekben előbb még üzembe lép a sztereó DEKÓDER, s szétválasztja
a két csatorna jelét.

Fókusz-szervó

Amikor a CD-játszó letapogatja az ezüstlemezt, a LÉZERsugár
fókuszának mindig a visszaverő réteg felületére kell esnie. A kisebb
eltéréseket az objektívlencse gyors eltolásával kompenzálják - ezt
nevezik fókusz-szervónak.

Folyadékkristályos kijelző

(LCD)
Lapos kivitelű kijelzőegység, amely két plexilapból és a köztük
elhelyezett különleges folyadékból áll; feszültség hatására a folyadék
megváltoztatja optikai tulajdonságait, s ilyenkor számokat, betűket is
megjeleníthet. Az LCD-nek nincs sajátfénye: a környezet fényét veri
vissza. Előnye, hogy igen kicsiny a teljesítményfelvétele.

Fon

A hangerősség mértékegysége. (Értéke a hallásküszöbtől a
fájdalomküszöbig, azaz 0-tól 130-ifi terjed a decibelskálán.)

Fono-előerősítő

ELŐERŐSÍTŐ

Forgófej

Lásd LETAPOGATÁSI SEBESSÉG

Forgókondenzátor

Rádióvevők hangolására szolgáló alkatrész, amelynek KAPACITÁSát
változtatjuk a hangolás során. Belsejében két, fésűszerűen kiképzett
fémlemez forog egymásba; anélkül, hogy érintkeznének. Minél mélyebben
hatolnak egymás terébe, annál nagyobb a forgókondenzátor kapacitása.
Olcsóbb rádióvevőkben kettős, a drágábbakban akár nyolcszoros
forgókondenzátort is alkalmazhatnak; ez utóbbiak nyolc rezgőkört
hangolnak egyszerre, szinkronban.

Fotodetektor

Fényt érlékelő félvezető elem, amely a fény változásának
megfelelően szolgáltat elektromos jelet. A CD-technikában: többnyire
négy fotodiódából álló érzékelő egység, amely a CD-játszók
LÉZERsugarát (sugár- és tengelyirányban mozgatva) sávontartja. A
fotodetektorokat más célra is használják, például magnókon a szalagvég
érzékelésére.

Frekvencia

A másodpercenkénti rezgésszám. Egysége a hertz (Hz). A
hangtechnikában használatos egységei még a kilohertz (kHz=ezer Hz), a
megahertz (MHz=millió Hz) és a gigahertz (GHz=milliárd Hz).

Frekvenciaátvitel

A hifi-készülék legfontosabb funkciója, hogy a különféle
frekvenciájú rezgéseket, tehát a minél mélyebbeket és a minél
magasabbakat is közvetíteni tudja, a mindenkor helyes arányban. A két
szélső érték közötti sávot nevezzük a készülék frekvencia(átviteli)
tartományának.
A frekvenciaátvitel grafikai megjelenítése a frekvenciajelleggörbe
(pontosabban: AMPLITÚDÓ-frekvenciajelleggörbe). Ideális esetben a
rendszer nem változtatja meg a jel amplitúdóarányait. A görbe ilyenkor
egyenes (lineáris). A valóságban sohasem egyenes: a sávszéleken
lehajlik, s gyakran a sávon belül is kisebb-nagyobb kiemelések vagy
beszakadások tarkítják, jelezve, hogy ezeken a szakaszokon a jel
nagyobb (vagy kisebb), mint amekkorának lennie kéne. Ezt a hibát
lineáris torzításnak nevezik, és dB-ben adják meg.

Frekvencialöket

A frekvenciaváltozás nagyságának mértékegysége frekvenciaMODULÁCIÓ
alkalmával. A frekvencialöket a moduláló műsorjel AMPLITÚDÓjától függ.

Frekvencia-moduláció

Lásd MODULÁCIÓ

Frekvenciaváltó

KERESZTVÁLTÓ

Front end

BEMENETI FOKOZAT a rádiókon (angol).
Újabban a lejátszóberendezés első szakaszát is így nevezik, tehát
például a lemezjátszót a hangkarral és a hangszedővel (esetleg az
előerősítővel) stb.

Glitch

Zavaró átmeneti állapot a DIA-átalakítók kimenetén az egyes
digitális szavak között.

GND (Ground)

Földelés (angol)

Gömbkarakterisztika

lásd MIKROFONOK

Granulációs zaj

FELBONTÁSI ZAJ

Granulation Noise

FELBONTÁSI ZAJ (angol)

Ground

Földelés (angol)

Hálózati frekvencia

A hálózati feszültség frekvenciája, amely Magyarországon (és
általában Európában) 50 Hz, az USÁ-ban, Japánban stb. 60 Hz.
Az úgynevezett szinkronmotorok a hálózati frekvenciával
szinkronban működnek. Mindazok a készülékek, melyek szinkronmotorral
dolgoznak (például a lemezjátszók egy része), ki vannak téve annak,
hogy fordulatszámuk a hálózati frekvenciával együtt ingadozni fog.
Segít a bajon kvarcvezérlés, amikor is referencia gyanánt nem a
hálózati frekvenciát használják, hanem egy kvarckristály (fizikailag
meghatározott, időben állandó) REZONANCIAFREKVENCIÁját.

Hang

Mechanikai rezgés, amelynek rezgésszáma másodpercenként 20 és
20000 között van, és így az emberi fül számára érzékelhető.

Hangdoboz

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Hangfal

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Hangfrekvencia

Minden olyan frekvencia, amelynek másodpercenkénti rezgésszáma
legalább 20 és legfeljebb 20000, tehát amelyet elvileg az emberi fül
is érzékelni tud. A legtöbb ember hallástartománya valójában szűkebb,
mint ez a hangfrekvenciásnak nevezett 20Hz-20kHz tartomány.

Hangkar-hangszedő rezonancia

Lásd KARREZONANCIÁK

Hangmagasság

Lásd FREKVENCIA, HARMONIKUSOK

Hangolásjelző

(Tuning Indicator)
Ez teszi lehetővé a rádióvevőkön a pontos állomásrahangolást,
mutatós műszer, öletve LED-ek segítségével. A mérőműszer
középállásában álltunk rá éppen a kívánt adóállomásra.

Hangsebesség

A hang nem egyforma sebességgel terjed a különböző anyagokban.
Sebessége levegőben (normál körülmények között) körülbelül 340 m/s.
Vízben négyszer, acélban tizenötször nagyobb sebességgel terjed.

Hangsugárzók

Komplett, a teljes hangfrekvenciás sáv lesugárzására alkalmas
HANGSZÓRÓ rendszerek. Két vagy több hangszórót tartalmaznak, általában
valamiféle dobozba építve és a KERESZTVÁLTÓ áramkörrel összehangolva.
A legtöbb hangsugárzó hangszórói dinamikusak. Elektrosztatikus
hangszórót vagy szalagsugárzót inkább csak a felső regiszterben
alkalmaznak. Léteznek komplett elektrosztatikus és ribbon hangsugárzók
is, de ezek igen drágák.
A teljes frekvenciasávot egyetlen hangszóróval lesugározni
fölöttébb problematikus; úgynevezett szélessávú hangszórót ma már
nemigen alkalmaznak. Inkább több hangszóró között osztják fel a
hangfrekvenciás sávot. Hagyományosan a 3000Hz fölötti regisztert
tekintik magastartománynak (magashangszórók), az 500-3000Hz közötti
szakaszt középtartománynak (középhangszórók) és az 500Hz alatti sávot
basszustartománynak (mélyhangszórók). A legtöbb hangsugárzó rendszer
nem (vagy csak egészen gyöngén) sugározza a legalsó két oktávot (20-80
Hz), ezt a tartományt úgynevezett szub-basszussugárzókkal lehet
átvinni. Ezeket általában külön teljesítményerősítővel kell
meghajtani.
A doboz (hangszóródoboz) típusát a mélysugárzó rendszer határozza
meg. A mélyhangszórót mindenképpen dobozba kell építeni, különben a
MEMBRÁN első és hátsó oldaláról érkező (alacsonyfrekvenciás)
hanghullámok kioltják egymást (akusztikai rövidzár).
A hangfal olyan doboz, amelynek csak az előlapja van meg; nagy
mérete miatt ez a típus ma nemigen használatos. (A nagyméretű
elektrosztatikus és egyéb panelsugárzók nem tekinthetők hangfalnak,
nekik ugyanis a teljes felületük sugároz.)
A leggyakoribb konstrukció a zárt doboz: a hátrafelé sugárzott
energiát úgyszólván a dobozba zárják.
A basszreflex doboz olyan mélyhangsugárzó rendszer, amely a
hangdoboz belsejébe sugárzott mélyhangenergiát egy nyíláson át
kivezeti, és (azonos FÁZISban) hozzáadja az előrefelé sugárzott
akusztikai energiához. Előnye a nagyobb HATÁSFOK a mélytartományban,
hátránya a rosszabb IMPULZUSátvitel. A reflexnyílást néha egy olyan
hangszóróval helyettesítik, amelynek nincs "motorja", csak membránja
(passzív membrán), ez nem mozog annyira szabadon, mint a levegődugó a
reflexnyílásban, viszont nem engedi ki a doboz belsejéből a zavaró
zörejeket.
Végül az akusztikai labirintus ("transmission line") afféle
összehajtogatott cső: komplikált szerkezetű, csillapítóanyaggal
töltött doboz, amely fokozatosan nyeli el a fölösleges energiát. A
csőhossz általában a REZONANCIAFREKVENCIA hullámhosszának egynegyede.
A labirintus többnyire nagyméretű, és egyéb hátrányai is vannak, de
igen jó a basszusátvitele.
A hangsugárzók többsége passzív rendszer, amennyiben a
keresztváltójuk nem tartalmaz aktív elemeket. Velük ellentétben az
aktívdobozok elektronikus keresztváltót, azonkívül még
teljesítményerősítőket is tartalmaznak. Az aktívdobozokat tehát
közvetlenül az ELŐERŐSÍTŐről lehet vezérelni.

Hangszedő

Elektroakusztikai átalakító: a lemezbarázdát követő tű mozgásából
származó mechanikai energiát alakítja át elektromos feszültséggé.
Legfontosabb alaptípusai a piezoelektromos, a mágneses és a
mozgótekercses hangszedő.
A piezoelektromos (kristály) hangszedőben a tű mozgása egy
kristály vagy (kerámia) lapocskát hajlítgat, s ezáltal kelt
feszültséget a kristály két oldala között. A korszerű hifiben nem
használatos (habár nagyritkán felbukkan egy-egy különleges változata).
A másik két alaptípus az ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ elvén működik.
Mágneses hangszedő: a hifi-hangszedők legelterjedtebb típusa
(mágneses, mozgómágneses, Moving Magnet, MM). A hangszedőtű egy
parányi mágnest mozgat, ennek nyomán feszültség indukálódik azokban a
sokmenetes tekercsekben, amelyek a mágnes terében helyezkednek el. A
mágneses hangszedőnek több alfaja ismeretes (gyakori például, hogy a
tű nem a mágnest mozgatja, hanem egy parányi lágyvas-darabot a mágnes
terében). Jellemző kimenőfeszültségük körülbelül 1 millivolt (1cm/s
sebességre vetítve).
A hifi-hangszedők másik, költségesebb és ezért kevésbé elterjedt
típusa a mozgótekercses (Moving Coil, MC). A hangszedőtű itt - mágnes
erőterében parányi tekercseket mozgat, s ennek nyomán a tekercsekben
feszültség indukálódik. Mivel a tekercsnek viszonylag kevés menete van
(különben túlságosan súlyos volna!), az MC-típusok sokkal kisebb
feszültséget adnak le, mint az MM-ek. A mozgótekercses hangszedőket
tehát általában illeszteni kell a FONOELŐERŐSÍTŐhöz: közbe kell
iktatni vagy egy ILLESZTŐTRANSZFORMÁTOR-t, vagy pedig egy MC-ERŐSÍTŐ-t
(elő-előerősítő, Head Amp). Ismeretesek magaskimenetű MC-k is, ezekhez
nem kell illesztőegység.

Hangszínszabályzás

A hangképben egyes frekvenciatartományok kiemelése vagy vágása. A
legtöbb erősítőn a sáv két szélét, tehát a legmagasabb, illetve a
legmélyebb hangok arányát lehet szabályozni a sáv közepéhez képest.
Differenciáltabb hangszínszabályozásra képes az úgynevezett
EKVALIZÁTOR. Mivel a hangszínszabályzó áramkör torzításokat
produkálhat (még akkor is, ha a hangszínszabályzó gombok
alaphelyzetben vannak), ajánlatos a hangszínszabályzást
kikapcsolhatóvá tenni.

Hangszórók

Elektroakusztikai átalakítók: az elektromos energiát hangenergiává
alakítják. Működési elvük szerint megkülönböztetünk dinamikus,
piezoelektromos, elektrosztatikus és szalag (ribbon) hangszórókat (nem
beszélve most néhány kevéssé használatos típusról).
A legelterjedtebb, dinamikus hangszórótípus az ELEKTROMÁGNESES
INDUKCIÓ elvén működik, vagyis egy mágnes köralakú légrésébe merítve
egy tekercs mozog az elektromos jel ütemében. A tekercs egy köralakú
hengeren, a csévetesten helyezkedik el, s arra erősítik a MEMBRÁNt. A
mély- és középhangszórók membránja általában kónusz-, a
magashangszóróké gömbsüveg-alakú. A dinamikus hangszórók nagy
teljesítményt képesek lesugározni, megbízhatóak, könnyű gyártani őket
és viszonylag olcsóak.
A piezoelektromos hangszóró működése azon alapul, hogy bizonyos
kristályok váltófeszültség hatására rezgésbe jönnek. A piezohangszórót
inkább csak magashangszórónak használják, általában tölcsérrel
illesztve, mert hatásfoka csekély.
Az elektrosztatikus hangszóró lényegében egy sikKONDENZÁTOR,
amelynek egyik felülete el tud mozdulni; ez a membrán. Az elektromos
jel változásának ütemében töltésváltozás lép fel, s ennek nyomán a
membrán rezgésbe jön. Az elektrosztatikus hangszóróknak ún. polarizáló
feszültségre, ahhoz pedig hálózati feszültségre is szükségük van.
Általában kitűnő minőségűek, de drágák, sérülékenyek, csekély a
hatásfokuk. Többnyire magassugárzók, de szélessávú kivitelben is
készülnek.
A szalaghangszóró (ribbon) ismét a mágneses indukció elvén
működik, de a membránja egyben lengőcséve is: leheletvékony
műanyagfólia, amelyre számos keskeny vezetőcsíkot vittek fel (például
fotomaratással). Ez a "tekercs" erős mágnestérben van felfüggesztve.
Amikor a tekercsen áram folyik keresztül, a membrán a műsor ütemében
előre-hátra mozog. Szalagsugárzót a leggyakrabban magashangszórónak
használnak (bár létezik szélessávú változata is). Ez a hangszórótípus
kitűnően közvetíti az IMPULZUSszerű jeleket, viszont csekély a
HATÁSFOKa. Azonkívül az IMPEDANCIÁja általában túl alacsony, ezért
TRANSZFORMÁTORral illesztik a TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐhöz.
Az úgynevezett nyomókamrás hangszórók tölcséres kivitelűek. A
"motor" és a tölcsér közé egy kisebb üreget iktatnak, s ott igen nagy
hangnyomás keletkezik, amelyet aztán a tölcsér "transzformál":
hozzáilleszti a környező levegőtömeg impedanciájához. Az
energiaátvitel így optimális, ezért a tölcséres-nyomókamrás
hangszóróknak van a legjobb hatásfokuk.

Hangtengely

(capstan)
Köszörült fémtengely, amelyet motor vagy lendkerék segítségével
egyenletesen forgatnak, s amely konstans sebességgel továbbítja a
(gumigörgővel hozzászorított) MAGNÓSZALAGot.

Harangcsatlakozó

CHINCH-CSATLAKOZÓ

Harmonikusok

A hallható hangok összetevői (a legtöbb hallható hang ugyanis
összetett). A legmélyebb komponens az alaphang (=első harmonikus), ez
határozza meg a hang tényleges magasságát. Többszörösei az úgynevezett
felharmonikusok vagy felhangok. Ha a rezgés nem összetett, hanem
egyszerű (szabályos SZINUSZHULLÁM-lefutású), akkor nincsenek
felharmonikusai.

Harmonikus torzítás

Bármely frekvenciájú hang átvitelekor megjelennek az átvinni
kívánt frekvencia HARMONIKUSai is, amelyek eredetileg nem szerepeltek
a műsorban. A harmonikus torzítást általában összegezve adják meg
(THD, Total Harmonic Distortion, azaz teljes harmonikus torzítás).

Határfrekvencia

Az a frekvencia (sarokfrekvencia), amelytől kezdve valamely SZŰRŐ
működni kezd.

Határolási küszöbszint

A legkisebb antennafeszültség, amelytől kezdve a rádióba épített
áramkör a további jelfeldolgozás során már nagyjából konstans szinten
tartja (az időjárástól függően) ingadozó erősségű műsorjelet. Mivel a
határolási küszöbszint alatti amplitúdóMODULÁCIÓs zavarfeszültség nem
nyomódik el, a küszöbszintnek mindig kisebbnek kell lennie a tuner
ÉRZÉKENYSÉGÉNÉL.

Hatásfok

A befektetett és a hasznosuló energia aránya, százalékban.
(Például: a közhasználatú hangsugárzók a beléjük táplált elektromos
teljesítménynek 1-10 százalékát alakítják át akusztikai energiává,
hatásfokuk tehát 1-10%).

Hárommotoros futómű

Az értékesebb magnók futóművében három motor van: külön
meghajtómotor a HANGTENGELYhez, valamint két csévélőmotor. (Legjobb,
ha mindhárom egység DIREKTHAJTÁSú.) Előnye a hárommotoros futóműnek a
precízebb egyenfutás, a nagyobb csévélési sebesség és az
üzembiztonság.

Head amp

Lásd: HANGSZEDŐK, ELŐERŐSÍTŐ

Hertz

(Hz)
A frekvencia alapegysége.

Magasfrekvencia (angol, német)

Hibaarány

A digitális hangtechnikában a sérült, hibás bitek aránya az összes
bithez képest. Hibajavítás után a 10-a arány, tehát tízmillióból
egyetlen hibás bit még e fogadható, 10- esetén a beszéd még érthető
marad. (A hibagyakoriságot néha időegységre vetítik; ezt az egy
időegység alatt átfolyó adatmennyiség ismeretében át lehet számítani
hibaaránnyá.)

Hibaeltakarás

Ha valamely hibát digitálisan már nem lehet teljes mértékben
korrigálni, akkor a sérült adatszót egy hasonlóval pótolják. A
PCM-átalakító mintegy becslés alapján rekonstruálja az eredeti szót.
Minél értékesebb a készülék, annál pontosabb a becslés, s annak nyomán
annál hűségesebb marad a hangminőség. A legegyszerűbb módszer a
NÉMÍTÁS. Kevésbé zavaró, ha a kiesett szót a legutolsó elhangzott szó
megismétlésével pótolják. A legjobb megoldás az INTERPOLÁCIÓ.

Hibafelismerés

A hibás adatbitek felismerése a digitális hangtechnikában.

Hibajavítás

A digitális hangtechnika nem az eredeti sorrendben, hanem
CIRC-adatszavakká keverve viszi át az információt, s ezek segítségével
felismeri az átvitel során megsérült biteket. A digitálisan kódolt jel
a tulajdonképpeni adatszavakon kívül még további adatokat is hordoz az
eredeti információról, s egy speciális számítástechnikai eljárással
következtetni tud arra, hogy mi állhatott a sérült bitek helyén. A
hibajavító képesség nagymértékben meghatározza a digitális készülékek
hangminőségét.

Hibridlemez

Hagyományosan préselt, "fekete" hanglemez, amelynek műsorát
azonban már digitális technikával rögzítették.

Hifi-videómagnó

Olyan videómagnó, amely - eltérően a képmagnók többségétől a
hangfelvételt is forgófejes technikával készíti, s ennek folytán
valóban jóminőségű hangot szolgáltat. Lásd még LETAPOGATÁSI SEBESSÉG.

High Com

Lásd ZAJCSÖKKENTŐ ELEKTRONIKÁK.

High Fidelity

(Hi-Fi; HiFi, Hifi)
Műszaki-zenei kultúra; az a törekvés, hogy a zenét lakószobában is
(viszonylag) élethűen szólaltassuk meg. A hifi kifejezés az idők
folyamán meglehetősen elkopott; ma már a legkommerszebb
sztereókészülékekre is ráírják. A hifi minimálkövetelményeit
szabványok rögzítik, a legismertebb köztük a nyugatnémet DIN-45500
szabványcsalád.

High Filter

Magashangvágó SZŰRŐ. Elsődleges célja, hogy csökkentse a hanglemez
sercegését, a magnófelvétel suhogását.

Highspeedcopy

Nagyüzemi, nagy sebességgel készült szalagmásolat.

Hinterbandkontrolle

Monitorozás, lásd MAGNÓFEJEK

Hosszúhullám

(LW)
A 150-300kHz-es frekvenciatartomány. A hosszúhullámú rádiózásban
ebbe (pontosabban a 150-285kHz-es) tartományba esik a VIVŐHULLÁM
frekvenciája. A hangminőség gyönge.

Hullámellenállás

Lásd IMPEDANCIA

Hullámhossz

Az elektromágneses hullámok és a hanghullámok jellemzője. A
terjedési sebesség osztva a frekvenciával megadja a hullámhosszat.

(Integrated circuit)
INTEGRÁLT ÁRAMKÖR

ICL

EGYENÁRAMÚ ERŐSÍTŐ

IHF

(Institute of High Fidelity)
New York-i intézet, amely a hifi-készülékek mérési eljárásait
rögzítette.

Illesztés

A különféle, egymással összekapcsolandó készülékek ki-, illetve
bemeneteinek összehangolása, elektromos értelemben. Ha az illesztés
hibás, csökkenhet a jelszint, torzítások vagy frekvenciaátviteli hibák
is felléphetnek.
A hifi-készülékeket csaknem kivétel nélkül az úgynevezett
feszültséggenerátoros elv szerint illesztik, amikor is a "fogadó"
készülék bemeneti, másnéven terhelő ELLENÁLLÁSa lényegesen nagyabb,
mint a jelet adó készülék belső (forrás) ellenállása. Ily módon a
jelforrás üresjárási feszültsége gyakorlatilag teljes mértékben a
felhasználónál jelentkezik, és több felhasználó is csatlakozhat
ugyanarra a forrásra, anélkül, hogy a jelszint csökkenne. A forrás
kimenőfeszültségének el kell érnie, vagy meg kell haladnia a fogadó
készülék minimális bemenő feszültségét a teljes kivezérlés eléréséhez.
Kivételt képez a magnók szabványos ötpólusú felvétel/lejátszás
csatlakozója. Itt az úgynevezett áramgenerátoros elvet alkalmazzák: a
forrás (erősítő) igen nagy belső ellenállása áll szemben a magnó igen
kis belső ellenállásával.

Illesztőtranszformátor

Lásd: HANGSZEDŐK, illetve TRANSZFORMÁTOROK

INTERMODULÁCIÓ

Impedancia

Frekvenciafüggő, váltakozó áramú ELLENÁLLÁS. Komplex jelenség:
ELLENÁLLÁS, KAPACITÁS és INDUKTIVITÁS ötvözete. A különféle
készüléktípusok be- és kimenő impedanciáját szabványok rögzítik.

Impulzusátvitel

Készülékeinknek nemcsak az egyenletes, folyamatos jeleket, hanem a
jel szélsőségesen gyors változását, az úgynevezett impulzusokat is
közvetítenie kell. (A zene: impulzusok sorozatai) Az impulzusátvitel
önmagában egyesíti a frekvencia-, illetve FÁZISátvitel jellemzőit,
amennyiben úgy is definiálhatjuk, mint pontosan megszabott jelnagyság
átvitelét pontosan előírt idő alatt.

Impulzusterhelhetőség

Lásd TERHELHETŐSÉG

Induktivitás

Tekercsek jellemzője, amely a tekercs méreteitől, alakjától és
mágneses permeabilitásától függ. Mértékegysége a henry (H).

Input

BEMENET (angol)

Integrált áramkör

Miniatürizált, bonyolult áramkör, amelynek összes elemét egyetlen
apró "chip"-re, azaz szilícium kristályra maratták. Ezek a csupán
néhány négyzetmilliméteres "chip"-ek akár százezernyi építőelemet
(TRANZISZTORt, DIÓDÁt, KONDENZÁTORt, ELLENÁLLÁSt) is tartalmazhatnak.

Interleaving

Módszer, amellyel a digitális rendszert felkészítik a
HIBAJAVÍTÁSra. Az eredetileg összetartozó adatszavakat egy bizonyos
logika szerint összekeverik (interleaving=behelyezés), és ebben a
sorrendben rögzítik. Ha tehát valahol kiesés lép fel, nem egyetlen,
teljes szó vész el, hanem több szónak egy-egy részlete. A hiányzó
részleteket logikai úton rekonstruálják, s végül visszaállítják az
eredeti szórendet.

Intermoduláció

Két vagy több jel egyidejű átvitelekor általában nemkívánatos
összeg-, illetve különbségjelek is megjelennek a műsorban. Ezt
torzítás gyanánt észleljük. Mérésére két egyidejű, tartós (SZINUSZos)
mérőjelet alkalmaznak. Nyilvánvaló, hogy ez nem modellezi elég
pontosan a valóságot, hiszen a zene nem ilyen jelekből áll, hanem
rendkívül gyorsan változó, rendkívül összetett jelekből, amelyeknek
átvitelekor az erősítő további, még kellemetlenebb torzításfajtákat
produkál. A tranziens, azaz átmeneti jelenségek nyomán keletkező
torzításokat tranziens intermodulációs torzításnak (TIM) nevezik.

Interpoláció

Logikai eljárás, amelyet a digitális jelátvitel során alkalmaznak,
a kijavíthatatlan hibák elfedésére. A kiesett adatszót a szomszédos
szavakból rekonstruálják, becslés alapján. A legegyszerűbb a lineáris
interpoláció, amellyel csupán 1-1 szóbál (a sérült szót megelőző,
illetve az azt követő adatszóból) képeznek átlagot.
Az interpoláció során olyan, nemkívánatos jelek is keletkeznek
(interpolációs zaj), amelyek jellegüket tekintve a torzítás és a zaj
közé esnek. Minél értékesebb a rendszer, annál kisebb az interpolációs
zaj.

Ionsugárzó

Különleges, MEMBRÁN nélküli magashangszóró. Elektromágneses térben
ívfényt keltenek, s az ionizált levegőt használják membrán gyanánt.
Mivel ennek a "membránnak" a tömege és a tehetetlensége csaknem nulla,
kivételesen jó a frekvencia- és az IMPULZUSátvitele. Hátránya, hogy
bonyolult és költséges.

Irányított antenna

Lásd ANTENNÁK

Iránykarakterisztika

Lásd MIKROFONOK

Jack

Amerikai eredetű, koncentrikus elrendezésű hangfrekvenciás
csatlakozótípus. Általánosan használt típusainak átmérője
2,5-3,5-6,3mm.

Jel-idegenfeszültség-arány

A hasznos és a zavaró jel aránya, decibelben kifejezve, amikor is
a zavaró jelet az egész hangfrekvenciás tartományban figyelembe veszik
(nem használnak súlyozó szűrőt). Ez az érték tehát magasabb, mint a
JEL-ZAJ-arány.

Jelváltozási sebesség

(slew-rate)
Erősítők jellemzője: milyen gyorsan tudják követni a jelfeszültség
hirtelen változásait.

Jel-zaj-arány

A hasznos és a zavaró jel közötti arány dB-ben megadva. Abban tér
el a JEL-IDEGENFESZÜLTSÉG-aránytól, hogy figyelembe veszi az emberi
hallás karakterét is. A jel-zaj-arány mérésekor szabvány szerinti,
súlyozó szűrőkkel csökkentik a legmélyebb és a legmagasabb
frekvenciájú zajokat, mert azokra az emberi fül kevésbé kényes. Ez a
mérés tehát általában kedvezőbb eredményt mutat, mint a
JEL-IDEGENFESZÜLTSÉG-ARÁNY.

Jitter

Hibajelenség a digitális hangtechnikában: "lebegés" a digitális
jelfolyamban, miáltal bithibák következhetnek be.

Kapacitás

(Szó szerint: befogadóképesség, tárolóképesség.) Annak mértéke,
hogy valamely villamos berendezés (például KONDENZÁTOR) mennyi
elektromos töltést képes befogadni. Mértékegysége a farad (F).

Kapacitásdióda

(Varicap)
Speciális DIÓDA, amely a sarkaira kapcsolt egyenfeszültség
hatására megváltoztatja KAPACITÁSát. E tulajdonsága alkalmassá teszi
rádióvevők hangolására is.

Kapcsolófólia

Elektromosan vezető szalagrész a MAGNÓSZALAGok két végén.
Szalagvégen a fémszalag összeköttetést létesít két érintkező rész
között, és a magnó ekkor automatikusan kikapcsol.

Kapcsolóóra (Timer)

Az általunk előre beállított időpontban kapcsolja a hálózati
feszültséget a kívánt készülékre.

Karrezonanciák

Mint minden testnek, a lemezjátszók hangkarjának is vannak
önrezgései, strukturális rezonanciái. Minél merevebb a hangkar, annál
magasabbra tolódnak s annál kevésbé színezik el a hangot az alsó,
nagyenergiájú rezonanciacsúcsok.
Nem tévesztendő össze a strukturális rezonanciákkal a
hangkar-hangszedő rezonancia. A hangkar és a hangszedő EFFEKTÍV TÖMEGE
(amely a tűhegynél érvényesül) mintegy rátámaszkodik a rugalmasan
felfüggesztett hangszedőtűre, s ezáltal egységes rezgő rendszert
alkotnak, melynek REZONANCIAFREKVENCIÁja általában 5 és 15Hz közé
esik. Optimális frekvenciájáról sokat vitatkoznak (a legtöbben a 10Hz
körüli értéket ajánlják), s az sem egyértelmű, hogy kell-e
csillapítani, s ha igen, mennyire.

Keresztdipól

Lásd ANTENNÁK

Kereszt(ezési) frekvencia

Lásd KERESZTVÁLTÓ

Keresztmoduláció

INTERMODULÁCIÓ

Keresztváltó

(Frekvenciaváltó, cross-over, X-over.) Elektromos SZŰRŐK
rendszere, amely arról gondoskodik, hogy a hangsugárzó rendszer minden
egyes hangszórójára csak a neki szánt frekvenciasáv jusson.
Kereszt(ezési) frekvencia: a szomszédos sávok találkozási pontja.
Csupán névleges érték, ugyanis az egyes regiszterek átfedik egymást.
Megkülönböztetnek aktív és passzív keresztváltót, aszerint, hogy
tartalmaz-e aktív elemeket (erősítőelemeket). Az aktív keresztváltót
általában az előerősítő és a teljesítményerősítő között, a passzív
keresztváltót inkább a teljesítményerősítő és a hangszórók között (a
hangdoboz belsejében) helyezik el.

Keverőasztal

Professzionális berendezés, amellyel a különböző jelforrások
hangerő-arányát szabályozzák. Általában HANGSZÍNSZABÁLYZÓ és
DINAMIKA-módosító egységeket is tartalmaz.

Keverőfokozat

Rádióvevőkben ez az egység keveri át a venni kívánt adó
frekvenciáját az oszcillátorfrekvencia segítségével a középfrekvenciás
sávba.

Kétjelű szelektivitás

A rádióvevőknek az a képessége, hogy valamely gyönge térerejű adó
vétele közben el tudják nyomni a szomszédos, nagyobb térerejű adót.

Kimenet

(output)
Minden olyan csatlakozás, amelyeken valamely készülék kiadja az
elektromos feszültséget más készülékek számára, további jelfeldolgozás
céljára.

Kimenőteljesítmény

Lásd TELJESÍTMÉNY

Kimenőtranszformátor

Lásd TRANSZFORMÁTOROK

Kivezérlésjelzők

Mutatós műszerek ("VU-Meter"); fénykibocsátó diódák (LED-ek) vagy
fluoreszcens kijelző. Optikai úton tájékoztatnak a kivezérlés
mértékéről.

Kivezérlő automatika

Áramkör, amely magnófelvételkor a szalagra rögzítendő jel szintjét
szabályozza, s ezáltal megakadályozza mind a túlvezérlést, mind pedig
azt, hogy a halkabb részletek elvesszenek a szalagzajban. Speciális
típusa a limiter, amely csak akkor lép működésbe, ha a jel meghalad
egy bizonyos szintet. Ez csökkenti ugyan a torzítást, de meghamisítja
a DINAMIKA arányait. Hifi-magnókon az automatikának okvetlenül
kikapcsolhatónak kell lennie.

Klinkenstecker

A JACK-rendszerű csatlakozók német elnevezése.

Klirrfaktor

Teljes harmonikus torzítás (német)

Koaxiális kábel

Körkeresztmetszetű összekötőkábel, nagyfrekvenciás jelek
átvitelére. Belül egyetlen fémszál fut (ez gyakran ezüstözve van),
kívül hálószerű burkolat árnyékolja, a kettő között szigetelőanyag
helyezkedik el. A koaxiális kábeleket szabványos hullámIMPEDANCIÁjú
kivitelekben gyártják (50, 60 és leggyakrabban: 75 ohm).

Koercitiv erő

Az a mágneses térerő, amellyel valamely anyag mágnességét éppen ki
lehet oltani.

Koloráció

Hangelszíneződés

Kombináltfej

Lásd MAGNÓFEJEK

Kompresszor

Elektronika, amellyel csökkenteni lehet a műsor hangos és halk
részeinek arányát, más szóval a DINAMIKÁt. Ellentéte az EXPANDER. Lásd
még: ZAJCSÖKKENTŐK.

Kondenzátor

Elektronikus készülékekben használt alkatrész, amely töltés
tárolására alkalmas. Alapvetően két, egymástól szigetelőanyaggal
elválasztott fémfelületből épül fel.

Kondenzátormikrofon

Lásd MIKROFONOK

Kónuszos hangszóró

Hagyományos, kónuszalakú MEMBRÁNnal ellátott hangszóró.

Kónuszos tűhegy

Lásd TŰGEOMETRIA

Kopíreffektus

ÁTMÁSOLÓDÁS

Középfrekvencia

Valamely rádióvevőben létrehozott frekvencia, amely általában
lényegesen alacsonyabb a vételi frekvenciánál. Erre az úgynevezett
középfrekvenciára (KF) keverik át az összes venni kívánt adó
frekvenciáját: Ezáltal egyszerűbben lehet felerősíteni a jelet.

Középhangszóró

Lásd HANGSZÓRÓK

Középhullám

A 300-3000kHz-es (a rádiózásban az 525-1605kHz-es)
frekvenciatartomány. Esti, éjszakai órában megnő a hatókörzete, mert
az ionoszféra ilyenkor visszaveri ezeket a rádióhullámokat.

Krómdioxid

Lásd MAGNÓSZALAG

Kúpos tűhegy

Lásd TŰGEOMETRIA

Kvadrofónia

Négycsatornás SZTEREOFÓNIA. A hetvenes évek elejének technikai
újítása, amely egyelőre nem tudott elterjedni. Kudarcát részben
bonyolultságának, részben pedig a gyárak konkurenciaharcának
köszönheti (nem sikerült szabványosítani egyik kvadrofón rendszert
sem). A legismertebb kvadrofón rendszerek: CD4, SQ, QS.
A kvadrofóniához négy külön csatorna jelét kell egymástól
szeparáltan végigvezetni a mikrofonoktól a hangsugárzókig. Ez a
követelmény igen nagy nehézségeket vet fel mind a rádiózásban, mind
pedig a hanglemeztechnikában, nem is beszélve arról, hogy a
lakószobában is négy hangsugárzót kell elhelyezni. A kvadrofónia hívei
a digitális technikától várják a négycsatornás hangátvitel
reneszánszát, minthogy a digitális rendszerek úgy dolgoznak, mint a
komputer; mindegy nekik, hányféle jelet kell közvetíteniük egyszerre
feltéve, hogy elegendően nagy a kapacitásuk.

Kvantálás

FELBONTÁS

Kvantálási zaj

Lásd FELBONTÁS

Kvarcvezérlés

Lásd HÁLÓZATI FESZÜLTSÉG

Labirintus

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Laser

LÉZER

Lautstärke

HANERŐ (német)

LCD

(Liquid Crystal Display)
FOLYADÉKKRISTÁLYOS KIJELZŐ

LED

(light emitting diode)
Félvezető dióda, amely áram hatására fényt bocsát ki. Az utóbbi
időben szinte teljesen felváltotta a hifi-készülékek apró
kijelzőlámpáit. Fénye piros, sárga vagy zöld (kék színű LED-et
egyelőre nehéz előállítani).

Lejátszófej

Lásd MAGNÓFEJEK

Lengőtekercs

A dinamikus HANGSZÓRÓK, FEJHALLGATÓk alkatrésze: a MEMBRÁNra
ragasztott hengerPALÁSTON a tekercs, amely a mágnes LÉGRÉSébe merül.

Letapogatási képesség

(Trackability)
A hangszedőknek az a jellemzője, amely megmutatja, hogy a
hanglemezbarázdának mekkora kitéréseit tudja torzítás nélkül
letapogatni.

Letapogatási sebesség

Bárminemű jelátvitelnek fontos jellemzője a felső határfrekvencia
(SAROKFREKVENCIA), amelyet nagymértékben meghatároz a letapogatás
sebessége. Ez lényegében a jelhordozó közeg és az információt felvevő
(illetve lejátszó) fej közötti relatív sebesség. A kazettás magnók
rögzített fejjel dolgoznak, letapogatási sebességük (szalagsebességük)
4,75cm/s, felső határfrekvenciájuk körülbetül 20kHz. A házi
videómagnók letapogatási sebessége (a fej és a szalag relatív
sebessége, lásd VHS) áléri a 484cm/s-ot, a határfrekvencia a 3MHz-et.
A szalagsebesség valójában igen alacsony (2,34cm/s a VHS-rendszerben),
a fejdob viszont gyorsan forog. Stúdiógépek letapogatási sebessége
elérheti a 4000cm/s-ot.

Letapogatási szög (függőleges)

Az a szabványban rögzített szög, amely a hanglemez felülete,
valamint azon egyenes között mérhető, amely a tűhegyet a tűtartó
forgáspontjával összeköti. A tűhegy csak akkor követi hűségesen a
barázdák modulációját, ha nem pontosan fel-le mozog, hanem mozgásában
20 fokkal előre dől, ugyanúgy, mint a vágófej teszi a Lakklemez
vágásakor. Maga a tű eközben (akárcsak a vágófej) csaknem pontosan
függőleges helyzetben marad. A letapogatási szöget természetesen
befolyásolja egyebek között a mindenkori tűerő is.

Légrés

A MAGNÓFEJEKben kiképzett rés. A résben fellépő mágneses
térerő-változás hatására mágnesez8dik fel a magnószalag. Légrésnek
nevezik a dinamikus hangszórók, illetve mikrofonok mágneskörében
kiképzett rést is, amelyben a MEMBRÁNt hordozó csévetest mozog.

Lézer

(Angol "laser": Light Amplification by Stimulated Emission of
Radiation.) Gerjesztett fényt kibocsátó rendszer, amely (kivitelétől
függően) a látható fény, de akár az infravörös sugárzás tartományában
is működhet. Ellentétben a közönséges fénnyel, amelynek hullámai
rendszertelenül, aszinkronban lüktetnek, a Lézerfény rendezett,
"koherens", nyalábjai nagy távolságban sem szóródnak, egyetlen pontra
lehet irányítani őket. A lézernek három fajtája ismeretes: a
szilárdtest-, a gáz- és (mint a CD-játszóban:) a félvezetőlézer.
A CD-játszó lézere által kisugárzott fény hullámhossza 800-820nm
(nanométer, 10^-9m); az infravörös tartományba esik, tehát
láthatatlan. Teljesítménye csupán milliwattokban mérhető,
mindazonáltal, ha közvetlenül az emberi testre sugároz, 17 percen
felül már károsíthatja az egészséget. A CD-játszókon erre utal a
"Class 1" felirat, amely szerint a készülékben a legkisebb
teljesítményosztályú lézer dolgozik, és az ezekre vonatkozó biztonsági
előírásoknak a tervezők eleget tettek.

Alacsony frekvencia (angol)

Light Emitting Diode

LED

Limitet

Lásd FELVÉTELI SZINTSZABÁLYZÓ automatika

Line In/Out

VONAL be/kimenet.

Linear

Kezelőszerv, amellyel a hangszínszabályzást és a fiziológiai
hangerőszabályzást lehet kiiktatni.

Lineatatás

A digitális készülékek egyik paramétere, amely megmutatja,
egyformán viselkedik-e a digitális rendszer A/D, illetve D/A
átalakítója a különböző jelszinteken.

Lináris hangkar

Lásd VÍZSZINTES SZÖGHIBA

Lineáris torzítás

A FREKVENCIA(JELLEG)GöRBE eltérése az egyenestől. Azt jelzi, hogy
készülékeink nem egyforma mértékben viszik át a különböző
frekvenciákat. Elsősorban a hangkép egyensúlyát változtatja meg.

Hosszúhullám (angol, német)

Longlife

Hosszú élettartamú, kopásálló anyagból készült MAGNÓFEJEK
elnevezése.

Loudness

Olyan áramkör, amely a mind kisebb jelszinteken mind jobban
kiemeli a legmélyebb, illetve legmagasabb hangokat. Szükségességét az
emberi hallás sajátosságaival indokolják. A nívós hifiben
gyakorlatilag soha nem használják.

Low noise

MAGNÓSZALAGok megjelölése ("alacsonyzajú").

LSI

Nagymértékben integrált áramkör ("Large Scale Integration"), amely
sokezer elemi alkatrészt foglal össze egyetlen "chip"-en, azaz
szilícium kristályon.

Magashangkivezérelhetőség

Magnók és magnószalagok jellemzője: mennyire képesek magas
felvételi szinten is feldolgozni a magas frekvenciákat.

Magashangszóró

(magassugárzó)
A HANGSUGÁRZÓ rendszernek azt a hangszóróját nevezik így, amely
körülbelül a 3 kHz feletti frekvenciákat sugározza.

Magnófejek

A magnók azon alkatrészei, amelyek a MAGNÓSZALAGot felmágnesezik,
illetve a magnószalagra felvitt programot "leolvassák". Háromféle
funkciójuk van, ennek alapján háromféle magnófejet különböztetünk meg.
A felvevőfej az elektromos jelet mágneses információvá alakítja át, a
lejátszófej a mágneses információt visszaalakítja elektromos jellé, a
törlőfej pedig megszünteti a szalag mágneses állapotát. (A törlőfej a
felvevőfej előtt helyezkedik el, és felvételkor kapcsolódik be.)
Kombináltfej: egyesített felvevő- és lejátszófej. A szokványos,
olcsóbb magnók kéttejesek (törlő- és kombináltfej); a drágább,
jóminőségű, háromfejes készülékeken külön törlő-, felvevő- és
lejátszófejet alkalmaznak.
(Tape) Monitor: ha a magnónak külön felvevő és külön lejátszófeje
van, akkor a szalagról jövő műsort már játék közben is
visszahallgathatjuk, ellenőrizhetjük (monitorozás). A szalagról jövő
műsort ilyenkor egy parányi késéssel halljuk; a késés éppen annyi,
amennyi idő alatt a szalag a felvevőfejtől a lejátszófejig fut. A
monitorkapcsolóval tehát (a magnón vagy az erősítőn) az eredeti műsor
és annak felvétele között választhatunk.

Magnószalag

Szélesebb értelemben: mindennemű mágnesszalag, amelyen információt
tárolnak. Szűkebb értelemben: hangrögzítésre szolgáló mágnesszalag.
Általában vékony műanyag hordozórétegből és az arra felvitt,
mágnesezhető részecskékből áll. E részecskék anyaga a leggyakrabban
vasoxid ("normál", "Fe"), krómdioxid ("CrO₂") vagy
tisztafém ("metal"); a kettős mágneses rétegű vaskróm szalagot ma már
nemigen gyártják. Elektroakusztikai tulajdonságaik eltérőek, ezért a
magnókészülékeken szalagfajták szerint át kell kapcsolni az
ELŐMÁGNESEZÉSt, illetve a korrekciót. Modern kazettás magnók
felismerik a kazettatest kivágásait, és automatikusan átkapcsolnak
egyik szalagfajtáról a másikra.

Main amplifier

TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐ

(angol)

Mains

Hálózati feszültség (angol)

Master

MESTERSZALAG (vagy a hanglemezgyártásban: présmatrica).

Mester tape

MESTERSZALAG (angol)

Maximális kivezérelhetőség

A magnók nem egyforma mértékben képesek kivezérelni a
MAGN6SZALAGot a mélyebb, illetve a magasabb frekvenciákon.
Mélyfrekvencián HARMONIKUS TORZÍTÁS lép fel (főleg harmadik
harmonikus), magas frekvenciákon viszont a szalag mágnesrétege
telítésbe megy, a felvétel komprimálódik (lásd KOMPRESSZOR): a szint
csökken, mert az energiának csak egy része kerül fel hangfelvétel
formájában a szalagra. A magas- és a mélyhangok arányát (miként a
magnófelvétel legtöbb paraméterét is) az ELŐMAGNESEZÉS határozza meg:
ha az előmágnesezés viszonylag magas, csökken a mélyfrekvenciás
torzítás, alacsonyabb előmágnesezés esetén viszont javul a szalag
magashangátvitele, kivezérelhetősége.

Mágneses hangszedő

Lásd HANGSZEDŐK

Mágneses indukció

ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ

Mágnesfolyadék

Különlegesen csekély viszkozitású olajjal itatott, egészen finom
vaspor, amelyet a magashangszórók légrésébe juttatnak, s elvezetik
vele a csévében fejlődő hőt. A hangszórónak ezáltal megnő a
terhelhetősége. A mágnesfolyadék mechanikai úton is csillapítja a
hangszóró önrezonanciáját.

Mágnesszalag

MAGNÓSZALAG

Lásd HANGSZEDŐK

MC-előerősítő

Lásd ELŐERŐSÍTŐ, HANGSZEDŐK

Membrán

A hangszóróknak vagy fejhallgatóknak az a része, amely az
elektromos jel rezgésének ütemében mozgásba hozza a levegőmolekulákat,
illetve a mikrofonoknak az a része, amelyet a levegő nyomásváltozása
mozgásba hoz.

Memória

a.) magnók szolgáltatása: a számláló nulla-állásában a készülék
automatikusan stopra áll; b.) rádióvevők szolgáltatása: különféle
adóállomások frekvenciájának programozása, c.) a számítástechnikában
(és a digitális hangtechnikában is) az adatok tárolására szolgáló
egység.

Mesterszalag

Eredeti, "originál" magnófelvétel, amelyről kópiákat készíthetnek
vagy (a hanglemezgyártásban) lakklemezt vághatnak.

Metál

Lásd MAGNÓSZALAG

Mélyhangszóró

A mélyhangok átvitelére szolgáló hangszóró valamely hangsugárzó
rendszeren belül.

Mélyvágó szűrő

Erősítők szolgáltatása: az alacsony frekvenciás zajokat (például a
lemezjátszók dübörgését, a lépészajt stb.) nyomja el.

Mikrofonok

Elektroakusztikai átalakítók: a hangrezgéseket alakítják át
elektromos jellé. Főbb típusaik a dinamikus, a kondenzátor, az
elektrét, illetve a szalagmikrofonok.
A dinamikus mikrofon az ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ elvén működik (a
MEMBRÁNt mozgató tekercs egy mágnes köralakú LÉGRÉSébe merül). Előnye
ennek a mikrofontípusnak, hogy megbízható, viszonylag ütésálló és
olcsó. A kondenzátormikrofonban egy KONDENZÁTOR egyik fegyverzetét
képezik ki membrán gyanánt. Hangnyomásra a membrán mozgásba jön, s a
zene ütemében megváltoztatja a rendszer KAPACITÁSát. Mivel így csak
igen kicsiny jelfeszültség keletkezik, s ez roppant érzékeny a külső
zavaró terekre, már magában a mikrofonban fel kell erősíteni, az
erősítőhöz pedig tápfeszültségre, tápegységre is szükség van. Ez a
mikrofontípus tehát bonyolultabb, sérülékenyebb, kevésbé praktikus,
azonkívül drága, viszont a minősége elsőrangú, ezért professzionális
célokra általában ilyet használnak. Az elektrétmikrofon a
kondenzátormikrofon egyszerűbb változata. Végül a szalagmikrofonban a
membrán és a tekercs szerepét egy leheletnyi alumíniumszalag játssza,
ezt függesztik fel mágneses térben. Ez a konstrukció is jobb a
dinamikusnál, de nem annyira "strapabíró".
Megkülönböztetik a mikrofonokat nemcsak felépítésük, hanem
iránykarakterisztikájuk szerint is, vagyis hogy milyen irányból
mennyire érzékenyek a hangnyomásra. A gömbkarakterű mikrofonok minden
irányból nagyjából egyforma mértékben érzékelik a hangnyomást,
ennélfogva egyenletes az iránykarakterisztikájuk. A
vesekarakterisztikájúak az elölről érkező hangot érzékelik a
legintenzívebben, a hátulról jövő hangot csak alig-alig. (Méginkább
jellemző ez az úgynevezett hiper- vagy szupervese-karakterű
mikrofonokra.) A "nyolcas" karakterisztikájú típusok elölről és
hátulról "hallanak jól", oldalirányban pedig szinte "süketek". A
stúdiótechnikában mindegyik íránykarakterisztikának megvan a maga
alkalmazási területe.

Minimálfázis

Olyan rendszer, amelynek tervezésekor egyaránt tekintettel voltak
az AMPLITÚDÓ-, illetve a FÁZIS-frekvenciaátvitelre. Ennek
következtében hűséges IMPULZUSátvitelre képesek.

Mintavétel

A digitális technikában az átvinni kívánt analóg jelet
másodpercenként igen sokszor kell letapogatni, hogy pillanatnyi
állapotát megvizsgálhassák, egész számokkal fejezhessék ki
(FELBONTÁS), s ettől kezdve számítástechnikai módszerrel kezelhessék.
A jelenleg használatos digitális rendszerek közül a CD-játszókban
például másodpercenként 44100-szor vesznek mintát, vagyis a
mintavételi frekvencia itt 44,1kHz. A mintavételi frekvenciának
legalább kétszer meg kell haladnia a felső határfrekvenciát; a
44,1kHz-es mintavételi frekvencia kb. 20kHz felső határfrekvenciát
enged meg.
A felső határfrekvencia fölötti maradványjeleket el kell
távolítani (ALIASING-szűrő); minél magasabb a mintavételi frekvencia,
annál egyszerűbb szűrők is megfelelnek, miáltal kevésbé torzul el a
CSOPORTFUTÁSI IDŐ.
Erre alapozzák az úgynevezett túlmintavételezés módszerét. A
digitálisan feldolgozott műsor mindenkori feszültségértékeit a
mintavételi frekvencia többszörösével tapogatják le, ezáltal a
maradványjelek is többszörös frekvencián jelentkeznek, tehát az
aliasing-szűrőnek nem kell annyira drasztikusan közbeavatkoznia. Az
aliasing-szűrő mindenképpen 20kHz-től iktatódik be, és ha nem
alkalmaznak túlmintavételezést, akkor "sietnie kell": 1/6 oktávon
belül, tehát 22kHz-en már ki kell fejtenie teljes hatását. Ezzel
szemben 4-szeres túlmintavételezés esetén a szűrő "ráér" egészen
176kHz-ig, ahol is már teljes meredekséggel kell vágnia. Általános
tapasztalat szerint a csupán 14 bit kvantálású, de négyszeres
túlmintavételezésű rendszerek jobban beválnak, mint a 16 bites
rendszerek túlmintavételezés nélkül.
A túlmintavételezés technikája nem korlátozódik a lejátszó
készülékekre (tehát a D/A áramkörökre). Felvételkor, az A/D
átalakításakor is alkalmazható.

Mixer

KEVERŐASZTAL

Lásd HANGSZEDŐK

Modul

Olyan áramkör, amely egy készüléken belül önálló funkciót lát el,
és önállóan cserélhető egységet képez. Ha valamely készülék jól
elkülöníthető modulokból épül fel, akkor az esetleges hibát igen
gyorsan el lehet hárítani olyképpen, hogy egyszerűen kicserélik a
hibás modult.

Moduláció

Az elektromos jel megváltoztatása bizonyos meghatározott rendszer
szerint.
A rádiózásban azt értik moduláción, hogy a hangfrekvenciás
műsorjelet nagyfrekvenciás vivőhullámra ültetik (azaz a vivőhullámot a
műsorjel ütemében változtatják). A rádióvevők ezt a modulált
vivőhullámot fogják fel, s demoduláció útján visszanyerik belőle az
eredeti műsorjelet.
AMPLITÚDÓ-moduláció (AM): a hosszú-, közép- és rövidhullámú
rádiózásban alkalmazott modulációs módszer, amikor is a vivőhullámnak
az amplitúdóját változtatják a hangfrekvenciás jel ütemében.
Frekvencia-moduláció (FM): az URH tartományban alkalmazott
modulációs módszer, amikor is a vivőhullámnak a frekvenciáját
változtatják a műsorjel ütemében.

Modulációs zaj

Mindennemű MODULÁCIÓ velejárója. Az analóg magnókon a modulációs
zaj kevéssé zavaró, inkább csak elfátyolozza valamelyest a műsorjelet,
főleg a komplex zenei részeken. A digitális technika modulációs zaja,
a FELBONTÁSI ZAJ kellemetlenebb, érdes karakterű ("GRANULÁCIÓS ZAJ),
de a jóminőségű készülékeken igen csekély.

MOL

(maximum output level)
Az a maximális mágnesezettség, amelyet valamely szalag tárolni
képes. Többnyire a közepes frekvenciasávban, 315-1000 Hz-en mérik, 3%
torzításig vezérelve a magnószalagot.

Monitorozás

Lásd MAGNÓFEJEK

Monó

Egycsatornás hangátvitel. A teljes hanginformációt egyetlen
csatornán közvetítik. Térhatása értelemszerűen nincs.

Motional Feedback

MOZGÁSVISSZACSATOLÁS

Mozgásvisszacsatolás

Olyan eljárás, amellyel javítani lehet az aktív hangsugárzók
frekvenciaátvitelét, csökkenteni harmonikus torzításukat. Az a
lényege, hogy a hangszóró MEMBRÁNjának mozgását ellenőrzik, általában
oly módon, hogy parányi gyorsulásérzékelőt szerelnek a membránra. Az
arról nyert jelet egy elektronika folytonosan összehasonlítja az
eredetivel, felméri a hibát, abból korrekciós jelet képez, s azt az
erősítőre juttatja.

Mozgótekercses hangszedő

Lásd HANGSZEDŐK

Mozgómágneses hangszedő

Lásd HANGSZEDŐK

Moving Coil

Lásd HANGSZEDŐK

Moving Magnet

Lásd HANGSZEDŐK

MPX-szűrők

Az FM-MULTIPLEX rádióadás 19kHz-es pilotjele megzavarhatja a
magnók Dolby zajcsökkentő elektronikájának működését. Hogy ezt a
veszélyt elhárítsák, minden Dolbyval ellátott magnóba beépítik az
MPX-szűrőt.

Multipath

Visszaverődés révén többszörösen vett antennajel. A
visszaverődések nem egyszerre, hanem időben eltoltan érkeznek, s
ezáltal torzítást okoznak.

Multiplay

Magnófelvételi technika: az egyik csatornára már felvett jelet
átmásolják a másik csatornára, miközben újabb műsort kevernek hozzá.
(Például: előre felveszik a gitárkíséretet, majd hozzákeverik az
énekes hangját.) A multiplay természetesen többször is megismételhető,
miáltal egyre több hangszer vagy énekes hangját vihetjük fel a
szalagra, de nyilván csak a legutoljára felvett szólam hangminősége
tesz teljes értékű, a többi szólam csupán másolat (vagy a másolat
másolata). A multiplay tehát a kétcsatornás - házi - magnók
technikája. A stúdiókban a soksávos magnók fölöslegessé teszik a
multiplay-módszert.

Multiplex

FM-MULTIPLEX

Munkapont

Meghatározza valamely aktív elem, például a TRANZISZTOR
leszültségét, s ezzel a nyugalmi áramot, amely akkor mérhető, ha éppen
nincs műsorjel. Ha a tranzisztort kivezéreljük, az áram és a
feszültség a munkapont körül ingadozik, a zene ütemében. Nyugalmi áram
nélkül a jel eltorzulna.

Muting

Némítás, zajelnyomás.
A rádiózásban az állomások közötti zajt nyomják el vele. Mértékét
nagyon pontosan kell beállítani, mert nemcsak a zajt nyomja el, hanem
a gyönge térerejű adókat is némíthatja.
Az erősítőkön: általában egy nyomógomb, amellyel a hangerőt
átmenetileg lehalkíthatjuk, anélkül, hogy elállítanánk a
hangerőszabályzót.
A CD-játszókban: a hibás működéskor fellépő zajt némítja.
Muting-áramkörök nyomják el, továbbá, szinte minden készülékben a
kapcsolási zajokat.

Műfejes sztereofónia

Sztereó hangfelvételi technika. Különleges kelléke az úgynevezett
műfej, amely az emberi fejet imitálja; ennek "hallójárataiban"
helyezik el a mikrofonokat. A műfejes sztereofónia, ha a felvételt
fejhallgatóval hallgatjuk vissza, egészen különleges effektusokra
képes (noha nem tudja kiküszöbölni a fejhallgatóknak azt az eredendő
hátrányát, miszerint nem tudják érzékeltetni a "színpad"
középpontját).

Középhullám (angol, német)

Nyávogás

Lemezjátszók vagy magnók egyenfutásának ingadozása.
Megkülönböztetnek rövididejű ("flutter") és hosszabb időtartamú
("wow") ingadozást. A magyar szóhasználatban a kettőt együtt minősítik
nyávogásnak. A lemezjátszókét szögsebesség-ingadozásnak is nevezik.

Nyolcas karakterisztika

Lásd MIKROFONOK

Nyomófilc

Filclapocska, amely egyszerűbb magnókban a szalagot simítja rá a
fejre. A kompakt kazettába már eleve be van építve.

Nyomógörgő

Gumi- vagy műanyaggörgő, amely a magnószalagot a forgó
hangtengelyhez szorítja, s ezáltal mozgásba hozza.

Nyomókamrás hangszóró

Lásd HANGSZÓRÓK

Oberflächenwellen-Filter

SAV-SZŰRŐ

Oszcilloszkóp

Műszer, amely az elektromos rezgéseket láthatóvá teszi, és
képernyőn, hullámrajzolatok formájában ábrázolja.

Offset

NULLPONTELTOLÓDÁS

Ohm

Az ELLENÁLLÁS mértékegysége. Többszörösei a kohm (1000 ohm) és a
Mohm (1000000 ohm).

Output

KIMENET (angol)

Overload

TÚLVEZÉRLÉS (angol)

Oversamplin

TÚLMINTAVÉTELEZÉS (angol)

Parametrikus ekvalizátor

Lásd EKVALIZÁTOR

Passzív keresztváltó

Lásd KERESZTVÁLTÓ

Passzív membrán

Lásd HANGSUGÁRZÓK

PCM

(Pulse Code Modulation)
Analóg sávhatárolt jelek átvitelének, tárolásának egyik korszerű
módszere. A jelből meghatározott időközönként mintát vesznek, és a
minta AMPLITÚDÓját kerekítve, egész számot reprezentáló
impulzus-sorozattal írják le. Ebből az impulzus-sorozatból a
MINTAVÉTEL frekvenciája, illetve a kerekítés finomsága (KVANTÁLÁS)
által meghatározott pontossággal lehet ismét előállítani az eredeti
jelet.
Az impulzussorozattal leirt jel digitálisan kezelhető.

PCM-processzor

Olyan jelfeldolgozó berendezés, amely lehetővé teszi, hogy
videómagnón analóg jelet rögzíthessünk digitális formában. A felíró
csatorna A/D átalakítót, hibajavító kódolót és videó jelgenerátort
tartalmaz. A digitális jelek a videó jel világosság-jelének helyére
kerülnek. A lejátszó csatornában a digitális jeleket leválasztják a
videó jelről, dekódolják, szükség esetén kijavítják a hibáit, és a D/A
átalakítóval analóg jellé alakítják vissza.

Peak

Csúcsérték (angol). Lásd még: SZÍNUSZHULLÁM

Pegel

Szint (német). Decibelben megadott arányszám; amely két elektromos
mennyiséget hasonlít össze.

Pickup

HANGSZEDÖ (angol)

Piezoelektromos hatás

Bizonyos kristályos anyagok váltakozó feszültség hatására
mechanikai rezgést végeznek (és megfordítva). Lásd HANGSZÓRÓK,
HANGSZEDŐK.

Pilotfrekvencia

Egy 19kHz-es jel az FM-MULTIPLEX rádióadásban, amelyet a sztereó
adó sugároz ki. A pilotfrekvenciából 38kHz-es segédvivőt állítanak
elő, s ennek segítségével választják szét a vevőkészülékben a bal és a
jobb csatorna jelét. Pilotelnyomás: a vevőkészüléknek ki kell szűrnie
ezt a segédjelet, amely fütyülő, zavaró hangot eredményezhet a
magnófelvételben.

Pit

Apró mélyedések a Compact Disc felszínén, amelyek a lemezre
felvitt információt hordozzák. Mélységük körülbelül 0,1Nm
(mikrométer), szélességük 0,5Nm, hosszúságuk 0,8-4,6µm. Akárcsak a
hagyományos hanglemez barázdái, a CD-korong pitjei is spirálvonalban
követik egymást, csak éppen nem kívülről befelé, hanem belülről
kifelé. A CD-játszó lézersugara a pitekről visszaverődő fényt "olvassa
le". Egy-egy CD-korong körülbelül 4 milliárd pitet tartalmaz.

Pitch control

Fordulatszám-finomszabályzás (angol).

PLL

(Phase Locked Loop)

Fáziscsatolt hurok: áramkör, amely konstans értéken tart valamely
frekvenciát. Szabályozhatja például a lemezjátszón a fordulatszámot,
vagy a CD-játszóban a digitális jeláradat ütemét.

Polaritás

A hifi-készülékek kivezetéseinek elrendezése. Egy-egy csatorna
két-két kivezetőpontja közül a melegpont szolgáltatja a
tulajdonképpeni jelet, a másik pólus a nullapont, s ezeket nem szabad
felcserélni. A polaritás hibája érezhetően elrontja a sztereofóniát és
a mélyhangátvitelt.

Polarizált fény

Olyan fénysugár, amelynek rezgése egy jól meghatározható síkban
terjed. A normál állapotú elektromágneses rezgéseknek (köztük a
látható fénynek) nincs kitüntetett rezgéscsíkja. Az optikai letapogató
rendszerekben, így a CD-játszóban is polarizált fényt: LÉZERsugarat
alkalmaznak.

Pot(encio)méter

Változtatható elektromos ELLENÁLLÁS, amellyel szabályozni
(csökkenteni) lehet a rábocsátott feszültséget. A hifi-készülék
hangerő-, hangszín- és balansz-szabályzói általában pot(encio)méterek.
Kör- vagy síkpályás kivitelűek.

Power Band Width

TELJESÍTMÉNYSÁVSZÉLESSÉG (angol)

Preemfázis

ELŐKIEMELÉS

Prezensz

A felső középtartomány (néhány kHz-ig), amely a hangképben a
"jelenlétérzetet" adja.

Pulse Code Modulation

PCM

Az egyik legismertebb KVADROFÓN eljárás. Úgynevezett
mátrixkvadrofónia, amely a négy csatorna információját kétcsatornássá
alakítja, hogy a hagyományos sztereó hanglemezen és magnókkal is
rögzíteni lehessen. A négy csatorna információját lejátszáskor egy
dekóderrel nyerik vissza. Egyszerűbb, olcsóbb, de kevésbé nívós
eljárás, mint a CD-4.

Radialservo

SUGÁRIRÁNYÚ SZERVÓ

RAM

(Random Access Memory)
Olyan adattároló, amelybe be is lehet írni adatokat, és ki is
lehet olvasni őket, meghatározott sorrendben. A kiolvasás nem törli a
már bevitt adatokat.

RCA-csatlakozó

CHINCH-CSATLAKOZÓ

Record Out Selector

Erősítők szolgáltatása: választókapcsoló, amellyel az erősítő
bármelyik bemenetének jelét a magnó kimenetre adhatjuk.

Redundancia

A digitális rendszerek működésének egyik feltétele, hogy a
műsorjelen kívül további, "fölösleges", redundáns információt is
közvetíthessenek. A redundáns információ segítségével állítják helyre
azokat a szavakat, amelyek az átvitel során megsérültek vagy
elvesztek. (Mint ahogyan az emberi agy is rekonstruálja a sérült
szavakból valamely felirat szövegét.) A redundancia természetesen
leköti a rendszer kapacitását, tehát takarékoskodni kell vele. A
vídeómagnót használó rendszerek 52% redundanciával dolgoznak, a többi
rendszer megelégszik 30%-kal. Újabban kifejlesztett rendszerek azzal
kecsegtetnek, hogy a redundanciát 20%-ra csökkentik, s a HIBAJAVÍTÓ
képességük mégis ugyanannyira hatékony marad.

Regeneráló fokozat

A digitális információ visszajátszásakor az az első teendő, hogy
visszaállítsuk az IMPULZUSOK pontos alakját. A regeneráló fokozatnak
az a dolga, hogy félreérthetetlenül megkülönböztesse az alacsony
jelszinteket a magas jelszintektől, és szabályos impulzusformákat
állítson elő a későbbi jelfeldolgozás számára.

Remanencia

Annak mértéke, hogy a mágnesezési eljárás befejeztével mekkora a
visszamaradó (remanens) mágnesezettség.

RET

RINGEMITTER-TRANZISZTOR

Rezonanciafrekvencia

Az a frekvencia, amellyel valamely csillapítatlan elektromos vagy
mechanikai rendszer rezeg, ha gerjesztik.

RIAA-korrekció

Nemzetközileg elfogadott előírás a hanglemezvágáskor, illetve a
hanglemez lejátszásakor alkalmazandó frekvenciakorrekcióra. (A
Recording Industry Association in America ajánlása alapján.)
Töréspontjai: 3180, 318 és 75µs. RIAA-korrektor: erősítő fokozat,
amely a hanglemez lejátszásakor visszaállítja a hangkép eredeti
arányait a fenti időállandók szerint.

Ribbon

Lásd HANGSZÓRÓK

Ringemitter-Tranzisztor

Számos, gyakran több száz TRANZISZTOR egyetlen szilíciumkristályon
("chip"-en) kialakítva. Az összes tranzisztor egy körvezetővel van
összekötve; térbeli elrendezésük körformájú. Az egyes tranzisztorok
párhuzamos kapcsolásával elérhető, hogy a zajuk csökken, s eltéréseik
kiegyenlítődnek. A RET-nek általában magas a felső határfrekvenciája,
és áramerősítési tényezője csak kevéssé függ a rajta áthaladó áram
nagyságától.

RMS

(Ront Mean Square)

Valamely időben változó fizikai mennyiség négyzetes középértéke
vagy effektív értéke, amely e változó fizikai mennyiség munkavégző
képességét adja meg. Szinuszos jel esetén az effektív érték a
csúcsérték 1/1,41-ed része.

Rózsazaj

Oktávonként 6 decibel meredekséggel vágott FEHÉRZAJ. Mérési
célokra használják.

Rövidhullám

(SW, KW)
A 3-30MHz-es frekvenciatartomány. A rövidhullámú rádiózásban ebbe
(pontosabban az 5,95-26,1MHz-es) tartományba esik a VIVÓHULLAM
fekvenciája. Előnye a rövidhullámú rádiózásnak, hogy kis
teljesítménnyel nagy távolságokat tud áthidalni, kihasználva, hogy a
Föld légkörének ionoszférája visszaveri a rövidhullámú rádiójeleket. A
hangminőség azonban mérsékelt és megbízhatatlan, High Fidelity céljára
alkalmatlan.

Rumpel-Fremdspannungsabstand

JEL-IDEGENFESZÜLTSÉG ARÁNY

Rumpel-Geräuschspannungsabstand

JEL-ZAJ ARÁNY

S&H

(Sample & Hold)
Olyan áramkör, amely megjegyez és rögzít valamely
feszültségértéket. S & H áramkört alkalmaznak egyes magnók
kijelzőjében (csúcsértékkijelző), valamint például a digitális
rendszerek A/D átalakítóiban (ugyanis FELBONTÁSKOR pillanatról
pillanatra egy-egy jól definiálható feszültségértéket kell rögzíteni).

Sajátfrekvencia

REZONANCIAFREKVENCIA

Samplin Rate

MINTAVÉTELI frekvencia

Sarokfrekvencia

Az a frekvencia, amelytől kezdve valamely SZŰRŐ működni kezd.

SAV-filter

Korszerű szűrőtípus, amely nem diszkrét KONDENZÁTORokból és
INDUKTIVITÁSokból, hanem speciális anyagokból épül fel, és a
PIEZOELEKTROMOS hatás alapján működik. Igen jó SZELEKTIVITÁSával tűnik
ki, ezért tv-készülékek, videomagnók középfrekvenciás fokozatában
használják.

Sávszélesség

Lásd FREKVENCIAÁTVITEL

Schieberegister

Digitális áramkör, amely az információt mindenkor egy
meghatározott ütemidő szerint késleltetve adja tovább.

Scratch Filter

Tűzörejszűrő (angol)

Segédvivő

Lásd FM-MULTIPLEX

Shibata

Lásd TŰGEOMETRIA

Skating-hatás

Az az erő, amely a lemezjátszók hagyományos kivitelű (körzőtípusú)
hangkarját játék közben a hanglemez középpontja felé húzza. Ezt
kompenzálják a lemezjátszók antiskating mechanizmusával: ellensúllyal,
rugóval stb.

Slew-Rate

JELVÁLTOZÁSI SEBESSÉG

Specifikáció

Valamely készülék gyárilag garantált 1 műszaki jellemzőinek
összessége.

Spektrum

A színkép általánosítása: tetszés szerinti hullámmozgás felbontása
HARMONIKUS összetevőire. Ilyen értelemben beszélünk például a
hangfrekvenciás jel spektrumáról.

Az egyik legismertebb KVADROFÓN eljárás. Úgynevezett
mátrixkvadrofónia, amely a négy csatorna információját kétcsatornássá
alakítja, hogy a hagyományos sztereó lemezjátszókkal és magnókkal is
rögzíteni lehessen. A négy csatorna információját lejátszáskor egy
dekóderrel nyerik vissza. Egyszerűbb, olcsóbb, de kevésbé nívós
eljárás, mint a CD-4.

Stroboszkóp

Optikai segédeszköz: apró pontok vagy rovátkák sorozata a
lemeztányér peremén, amelyek (ködfénylámpával megvilágítva) állni
látszanak, ha a fordulatszám éppen megfelelő.

RÖVIDHULLÁM (angol)

Sugárirányú szervó

A CD-játszók optikai kiolvasófejének sugárirányban pontosan
követnie kell a PITek spirálvonalát, valami lt a CD-korong forgásának
excentricitását is. Erről gondoskodik ez a szervórendszer.

Süketszoba

Lásd VISSZHANG

Szalagfajták

Lásd MAGNÓSZALAG

Szalagkomparátor

Magnókba épített komputer, amely automatikusan beállítja a magnót
a különféle MAGNÓSZALAG-gyártmányokhoz. A beépített hanggenerátor
magas- és mélyfrekvenciájú mérőjeleket bocsát a szalagra, ezt a
hangfelvételt a komputer leolvassa, és szükség esetén módosítja a
felvételi szintet, az ELŐMÁGNESEZÉSt és (ritkábban) a korrekciót.

Szalagmikrofon

Lásd MIKROFONOK

Szalagsebesség

Szabványos (többféle) sebesség, amellyel a szalagot a magnófej
előtt mozgatják. Az orsós készülékek többféle szalagsebességgel
működhetnek (38-19-9,5-4,76cm/s), a kazettás magnók szabványos
szalagsebessége 4,76cm/s. (Ugyanezek a sebességek coll/s-ban:
15-7,5-3,75-1,875). Ha a felvétel nem pontosan a szabványos
sebességgel készült, akkor más készülékeken lejátszva megváltozhat a
hangmagasság és a játékidő is. Erre való tekintettel némely magnón
kismértékben változtatni lehet a szalagsebességet.

Szalagsugárzó

Lásd HANGSZÓRÓK

Szalagválasztó kapcsoló

Ezzel állítjuk be a magnó ELŐMÁGNESEZÉSét és a korrekciót a
különböző szalagfajtákhoz.

Szelektivitás

Rádióvevők jellemzője: mennyire pontosan képesek megkülönböztetni
valamely adóállomás jelét a szomszédos adók jelétől.

Szélessávú hangszóró

Lásd HANGSUGARZ6K

Szerkesztés

Az elkészített műsorrészletek sorrendjének meghatározása. Lásd
még: VÁGÁS.

Szervóerősítő

Pótlólagos erősítő, amely a szabályozókörben helyezkedik el, s nem
iktatódik a jel útjába. Szervóerősítők stabilizálják a munkapontokat,
ezek vezérlik a teljesítményfokozat nyugalmi áramát a bemeneti szint
ütemében.

Szervómotor

Elektronikusan vezérelt motor,

Szíjhajtás

Erőátviteli módszer. A motor gumiszíjjal hajtja meg a lemezjátszó
tányérját (illetve magnón a lendkereket).

Szimmetrikus be(ki)menet

Általában a stúdiótechnikában alkalmazott megoldás: a be/kimenetek
két, egymástól független melegponttal rendelkeznek, s ezek ellentétes
FÁZIS-ban adják ki, illetve fogadják a jelet. Az árnyékolás lényegében
ettől függetlenül a készülék testpontjára kerül.

Szinkronmotor

Váltakozó áramú motor, amelynek fordulatszáma szinkronban van
(együtt változik) a HÁLÓZATI FREKVENCIÁval.

Szintézeres tuner

Olyan rádióvevő, amelyen a vételi frekvenciát nem folyamatosan
hangolva, forgókondenzátorral állítják be, hanem egy kvarckristály
(MHz-nagyságrendű) önrezgését használják referenciául, s
frekvenciaosztás révén jutnak pontos, változatlan
frekvencia-értékekhez.

Színuszhang

Olyan hang, amelynek nincsenek HARMONIKUSai.

Színuszhullám

A szabályos színuszhullám időbeli lefolyását az alábbi ábra
mutatja:

A jel egy teljes változása a periódusidőt (T), az 1 s-ra eső
változások száma a frekvenciát (f) határozza meg. A frekvencia
mértékegysége a Hertz=1/s. A színuszhullám maximális AMPLITÚDÓja a
csúcsérték.

Szinuszos teljesítmény

Lásd TELJESÍTMÉNY

Sztatikus feltöltődés

Dörzsölés hatására a műanyagok elektromosan feltöltődnek. A
hanglemez is igen könnyen feltöltődik, azáltal, hogy kihúzzuk a
tasakból (lejátszás közben a hangszedőtű is folyvást dörzsöli). Amikor
a töltés kisül, pattogó zaj hallatszik. A hanglemezek sztatikus
feltöltődését különféle eszközökkel próbálják megszüntetni:
antisztatizáló folyadékokkal, tőrlökendőkkel, játék közben a lemezre
helyezett, leföldelt ecsetekkel stb.

Sztereó bázis

BÁZISSZÉLESSÉG

Sztereo(fónia)

Két- (vagy többcsatornás, térhatású hangátvitel. A hangátvitel
során az összes "táncszemből" - mikrofonból, erősítőkből,
hangsugárzókból stb. - legalább kettőre van szükség.

Szub-basszus

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Szubszonikus szűrő

Egészen alacsony (10-20Hz alatti frekvenciákon hatásos) szűrő.
Megakadályozza, hogy ezek a káros jelek a hangszóróra jussanak.
Önmagunkban ugyan nem volnának hallhatók, de torzítást okoznak.

Szuper-vesekarakterisztika

Lásd MIKROFONOK

Szűrők

Áramkörök, amelyek megváltoztatják a jel SPEKTRUMát. Például
elválasztják a hasznos frekvenciatartományt a nemkívánatostól:
csökkentik vagy eltüntetik a küiönféle zajokat ("rumpti"- és
tűzörejszűrő). Amelyik szűrő a magas tartományban vág, azt
aluláteresztőnek, amelyik pedig az alacsonyabb frekvenciákat nyomja
el, felüláteresztőnek nevezik.
Az a frekvencia, amelytől kezdve a szűrő már hatékony, a szűrő
sarokfrekvenciája. A szűrő különböző meredekséggel vághat; a
legkönnyebben kivitelezhető konstrukciók vágási meredeksége 6, 12 vagy
18dB/oktáv lehet. Minél meredekebben vág a szűrő, annál költségesebb,
és annál nehezebb kézbentartani a FÁZIS-átvitelét. Az a
frekvenciatartomány, amelyben a szűrő hatékony, a szűrő sávszélessége.

Tachovezérlés

Elektronikus fordulatszámvezérlés. Váltóáramú feszültséget
állítanak elő egy úgynevezett tacho-generátorral
(fordulatszám-jeladóval), s ez a feszültségérték, miután
egyenirányították, referencia gyanánt szolgál a motor fordulatszámának
szabályzásához.

Tangenciaslis hangkar

Lásd VÍZSZINTES SZÖGHIBA

Tangenciális szöghiba

VÍZSZINTES SZÖGHIBA

Tape Monitor

(Hinterbandkontrolle)

Lásd MAGNÓFEJEK

Tápegység

Konstans feszültséget szolgáltató egység, amely ellátja
tápfeszültséggel a különféle készülékeket. (Fontos szempont, hogy a
belső ellenállása minél kisebb legyen.)

Tároló

RAM

Telítődés

A magnószalag csak egy meghatározott mértékig mágnesezhető. Ha a
mágnesezést még tovább növeljük (TÚLVEZÉRLÉS), a szalag telítődik, és
már nem a jelszint növekszik rajta, csak a torzítás.

Teljesítmény

Az erősítő munkavégző képessége, wattban megadva. Eltérő lehet
aszerint, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig, szélesebb avagy szűkebb
frekvenciasávban, kisebb avagy nagyobb torzítással stb. várjuk-e el a
szóbanforgó teljesítményt.
Névleges (tartós, szinuszos) teljesítmény: 1kHz-en, a gyártó állal
megadott torzításon belül, hosszabb (néhány perces) időtartamig
szolgáltatott kimeneti teljesítmény.
Zenei teljesítmény: rövid ideig tartó, a zenei csúcsokat modellező
kimeneti teljesítmény, amely általában nagyobb a névlegesnél.

Teljesítményerősítő

A hangsugárzók meghajtására szolgáló erősítő egység, amely
viszonylag kismértékű feszültségerősítést, de nagymértékű
áramerősítést végez. Többnyire egybe van építve az ELŐERŐSÍTŐvel, de
külön egység gyanánt is használatos.

Teljesítménysávszélesség

Az a frekvenciatartomány, amelyen belül az erősítő teljesítménye
még a legmélyebb és legmagasabb frekvenciákon sem esik többet 3
decibelnél, egyszersmind belül marad valamely definiált
torzításhatáron.

Térerőkijelző

Azt mutatja, hogy mekkora a vett rádióadó térereje. Ezáltal segít
behangolni a készüléket, illetve beállítani az antenna irányát.

Terhelhetőség

A maximális elektromos teljesítmény, amelyet a hangsugárzó vagy a
fejhallgató még károsodás és torzítás nélkül el tud viselni.
Különbséget kell tennünk zenei és névleges terhelhetőség között. Az
előbbi azt a teljesítményt jelöli, amelyet a hangsugárzó egy rövid
ideig még éppen feldolgozni képes; a névleges, azaz hosszabb ideig
elviselhető terhelhetőség ennél nyilván kisebb. Tökéletes biztonságot
így se várjunk el, ugyanis az erősítők, ha túlvezérlődnek,
teljesítményüknek aránytalanul nagyobb hányadát a magashangszóróra
bocsátják, márpedig az csak kevéssé terhelhető. A terhelhetőség
természetesen semmi sem mond a hangminőségről, sem pedig arról, hogy
mennyire hangosan fog szólni a hangsugárzó.

THD

(Total Harmonic Distortion)
Teljes HARMONIKUS TORZITÁS

Timer

KAPCSOLÓÓRA

TIM

(Tranziens intermodulációs torzítás)
Lásd INTERMODULACIÓ

Total harmonic distortion

Teljes HARMONIKUS TORZÍTÁS

Törlőfej

Lásd MAGNÓFEJEK

Törlési csillapítás

A hasznos jel és az előző (letörölt) felvételhól visszamaradt jel
aránya, decibelben.

Tölcséres hangszóró

Olyan hangszóró, amelynek MEMBRÁNját egy (többnyire exponenciális
ívelésű) tölcsérrel látják el, s ezáltal mintegy akusztikailag
illesztik a levegőhöz. Előnye, hogy különlegesen nagy hatásfokú, s
igen nagy hangnyomást képes kelteni. Hátránya, hogy színezett
hangképet szolgáltat, s használata ezért a modern hifiben igencsak
visszaszorult. A méretei is kellemetlenül nagyok lehetnek, ezért
inkább csak a magashangok lesugárzására használják (nyomókamrás
HANGSZÓRÓ).

Törlőfej

Lásd MAGNÓFEJEK

Track(ing)ability

Letapogatási képesség. A lemezjátszók hangszedőjének jellemzője:
hogy mekkora torzítással képes letapogatni a növekvő kitérésű
barázdákat.

Transmission line

Lásd HANGSUGÁRZÓK

Transzformátorok

Olyan eszközök, amelyek a beléjük vezetett feszültséget
meghatározott arányban növelik vagy csökkentik. Ezt az arányt a
primer, illetve szekunder tekercs menetszámának aránya határozza meg.
A hálózati transzformátor a hálózati, 200 voltból állítja elő azt
a feszültséget, amelyre a készülékek TÁPEGYSÉGének szüksége van.
Az illesztőtranszforátorok a jel IMPEDANCIÁját változtatják meg,
abból a célból, hogy a műsorjelet valamely más készülék számára
feldolgozhatóbbá tegyék. Illesztőtranszformátort használnak például a
mozgótekereses HANGSZEDŐ és a fonoELŐERŐSÍTŐ között. Hasonló funkciót
tát el az elektroncsöves erősítők kimenőtranszformátora, amely a
hangsugárzók 4,8 vagy 16 ohm impedanciáját illeszti az erősítő
tíz-százszorta nagyobb kimenőimpedanciájához.

Tranziensek

IMPULZUSszerű jelek. A jel AMPLITÚDÓjának hirtelen változásai.

Tranzisztor

Aktív félvezető eszköz, amely erősítésre vagy jelkapcsolásra
alkalmas. Legfontosabb tulajdonságai: hosszú élettartam, azonnali
üzemkészség, (az elektronesőhöz képest) csekély melegedés.

Tranzitfrekvencia

Az a felső határfrekvencia, amelyen a TRANZISZTOR erősítési
tényezője 1-szeresre csökken. Minél magasabb a tranzitfrekvencia,
annál szélesebb az átviteli sáv.

Treble

A hangkép magastartománya. (Erősítőkön ez a felirat a magas
hangszínszabályzót jelöli.)

Túlnyúlás

A tűhegy-karcsapágy távolság és a lemezközpont-karcsapágy távolság
különbsége. Ha a hangkart beforgatjuk a lemez középpontjához, a tűhegy
mindig túlnyúlik a középponton. Hogy mennyivel kell túlnyúlnia, azt a
konstruktőrök előírják, optimalizálva ezzel a VÍZSZINTES SZÖGHIBA
okozta torzítást.

Túlterhelés elleni védelem (áramkorlátozó)

Áramkör, amely az erősítők teljesítményfokozatát védi rövidzár
vagy túlterhelés ellen. Az elektronikus biztosítékot (eltérően az
olvadóbiztosítéktól) nem kell kicserélni, az üzemzavar elmúltával
önműködően visszakapcsol.

Túlvezérlés

Túl magas jelszint, amelyet valamely készülék már nem képes
torzítatlanul feldolgozni.

Tuner

Rádióvevő (angol)

Tűerő

Hangszedők paramétere. A hangszedő tűjét egy bizonyos erővel a
barázdában kell tartanunk, hogy követni tudja annak kitéréseit. Valaha
grammban, jelenleg millinewtonban (mN) adják meg; 1g=kb. 10mN.
Általában a hangkaron kell beállítani.

Tűgeometria

A hangszedőtűk hegyének minél jobban imitálniuk kell annak a
késnek az alakját, amellyel a lemezt vágják. A legtöbb (legolcsóbb)
hangszedő tűhegye legömbölyített, kúpos. Ez az alakzat erősen eltér a
lemezvágó kés alakjától, és ezért a kritikus helyeken nem követheti
eléggé pontosan a lemez barázdáit. Jobban szimulálják a kés alakját az
elliptikus (biradiális), s még jobban a lándzsahegy-szerű
(parabolikus, Shibata, Fine-Line, van den Hul stb.) alakzatok.

Tükörfrekvenciás elnyomás

Rádióvevők jellemzője. Azt mutatja meg, hogy a venni kívánt adó
jelénél mennyivel kisebb jelet eredményez a tükörfrekvenciás adó (azaz
a venni kívánt hasznos jel, amelyhez hozzáadjuk a KF-frekvencia
kétszeresét, 21,4MHz-et).

Tweeter

Magashangszóró (angol)

URH

A CCIR-norma szerint 87,5 és 108MHz közötti, az OIRT szerint
63-73MHz közötti, FM-rádióadások céljára használatos
frekvenciatartomány.

Utókiegyenlítés

(Deemfázis)

Az URH-adásban alkalmazott ELŐKIEMELÉS (preemfázis) tükörképe: az
eredeti arányok visszaállítása a vevőkészülékben. (E technika célja:
csökkenteni a műsor zaját.) Az OIRT és CCIR előírások szerinti elő- és
utókiegyenlítés értéke 50µs.

Utózengési idő

Lásd VISSZHANG

Vágás

Az a művelet, amelynek során a magnófelvételből elhagyják a
fölösleges részleteket, s a végső sorrendet megszerkesztik. Az analóg
magnófelvételt a szó szoros értelmében ollóval vágják. A digitális
felvétel nem hagyja magát ennyire könnyen vágni-szerkeszteni;
általában bonyolult közbülső elektronikák segítségével helyezik az
egyes részleteket ide-oda.

Van den Hul

Lásd TŰGEOMETRIA

Varicap

KAPACITÁSDIÓDA

Vaskróm

Lásd MAGNÓSZALAG

Vasoxid

Lásd MAGNÓSZALAG

Vese-karakterisztika

Lásd MIKROFONOK

Végfok

TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐ

VHS (Video Home System)

A japán JVC cég videórendszere; a leginkább elterjedt közhasznú
videómagnó-rendszer. A képjelet FORGÓFEJ, a hangjelet többnyire álló
fej rögzíti. Az úgynevezett Hi-Fi-VHS készülékeken a hangot is
forgófejjel írják-olvassák, és valóban hifihangminőséget produkálnak
vele.

Visszacsatolás

Elektromos kapcsolási módszer, melynek során az erősítő kimeneti
jelét összehasonlítják a bemenő jellel, s a kettő különbségének (a
hibajelnek) megfelelően folyamatosan korrigálják a bemenő jelet. A
visszacsatolás egy-egy áramköri egységre korlátozódhat, de kiterjedhet
akár a teljes erősítőfokozatra is.

Visszhang

A falakról visszaverődő hangot visszhangnak nevezzük. Mivel
nagyobb utat tesz meg a fülünkig, mint a közvetlenül érkező hang, a
visszhang időben eltolva jelentkezik.
Zárt terekben a hang többszörösen visszaverődik, hacsak a falakra
nem visznek fel különleges hangelnyelő anyagokat. Akusztikai mérések
céljára szolgál a süketszoba, amely a végletekig csillapítva van;
akusztikai kísérletekre (illetve hangfelvételek utólagos
visszhangosítására) használják a zengő szobát, amely egyáltalán nincs
csillapítva.
A terem falai között ide-oda verődő hangenergia egy idő után
felemésztődik, elhal, "lecseng". Hogy ez mennyi idő múltán következik
be, az a terem méreteitől, alakjától, csillapításától függ. Az
utózengési idő a teremakusztika egyik legfontosabb paramétere.
A visszhang-effektust mesterségesen is szimulálni lehet
(zengetés), elektronikus eszközökkel, illetve olyan magnókkal,
amelyeknek külön felvevő- és külön lejátszófejük van.

Video-8-System

A japán Sony cég videórendszere, amelynek kazettája kb. akkora,
mint a hagyományos magnókazetta. Ebben a rendszerben a hangot
kizárólag FORGÓFEJjel rögzítik, és így lényegesen. jobb hangminőséget
érnek el, mint az (állófejes) VHS.

Vivőfrekvencia

Lásd FM-MULTIPLEX

Vízszintes szöghiba

Lemezjátszáskor a hangszedő hossztengelyének a lemezbarázda
érintőjében kell elhelyezkednie, amikor is a tűhegy az érintési pontba
esik. Az ettől való eltérés, a vízszintes szöghiba torzítást okoz. A
hagyományos, "körző-típusú" hangkarokon mindig fellép egy bizonyos
mértékű szöghiba, ellentétben a "lineáris", "tangenciális"
hangkarokkal, amelyek ezt a hibát kiküszöbölik.

Vollverstärker

Komplett erősítő (német)

Volume

Hangerő; hangerőszabályzó.

Vonal be/kimenet

Nagyszintű lineáris be- és kimenet ("vonal"). Feszültségszintjét
és IMPEDANCIÁját szabványban rögzítették.

VU-Meter (Yoiume Unit Meter)

A kivezérlés ellenőrzésére szolgáló mérőkészülék.

Watt

Az elektromos teljesítmény mértékegysége, a feszültség és az áram
szorzata.

Woofer

MÉLYHANGSZÓRÓ.

Wov and flutter

NYÁVOGÁS

X-over

KERESZTVÁLTÓ

X-váltó

KERESZTVÁLTÓ

Yagi-antenna

Lásd ANTENNÁK

Zajcsökkentő rendszerek

Olyan elektronikák, amelyekkel csökkenteni lehet a műsor zaját
(főleg a magnófelvétel során). Megkülönböztetünk nyílt és zárt
rendszerű zajcsökkentőket.
A nyílt rendszerű zajcsökkentők egyszerűbb vagy bonyolultabb
SZŰRÓK, ezek a már meglévő műsor magas frekvenciájú (5-6 kHz fölötti)
összetevőit csillapítják, tehát a zajjal együtt a műsor
információtartalmát is csökkentik. Ilyen a Philips cég DNL
zajcsökkentő rendszere is.
A magnók zajának csökkentésére szánt elektronikák többsége azonban
úgynevezett zárt rendszer, amelyet felvételkor és lejátszáskor
egyaránt működtetni kell, s e funkciói tükörképszerűen kiegészíti
egymást. Mindegyik eljárásnak az a lényege, hogy felvételkor
eltorzítják, lejátszáskor helyreállítják a műsor arányait, abból a
célból, hogy a magnófelvétel zaja a műsorhoz képest kevéssé
érvényesüljön.
Zárt rendszerű a Dolby B és a vele kompatibilis ANRS, valamint a
dbx és a HighCom

Zavarfeszültség

Nemkívánt feszültségek, amelyek a hifi-berendezés működésekor
lépnek fel (lásd: JEL-ZAJ, JEL-IDEGENFESZÜLTSÉG stb.)

Zenei terhelhetőség

Lásd TERHELHETŐSÉG

Zenei teljesítmény

Lásd TELJESÍTMÉNY

Zenekereső funkció

Kazettás magnók és CD-játszók szolgáltatása: gyorscsévéléskor a
készülék érzékeli a műsorrészek közötti szüneteket, és a kijelölt
helyen (például a 7. szünet után) lejátszásra kapcsol.

Zengő szoba

Lásd VISSZHANG