Audio-kultúra |
(Rendezetlen gondolatok) Ha a kecske nadrágot viselne, nem kéne
aggódnunk a káposzta sorsáért. Csak néhány lyukkal beljebb húzatjuk a
nadrágszíját! és akkor a kecske csillagokat lát, és eszébe se jut a
káposzta. Ezt hívják "új fejlődési pályának". A sok hifista
gyerekecske is, ha kevesebb lesz a forintja, kevésbé akar majd a
dollárból káposztázni.
Dollárnak ugyanis színét sem látjuk. Az importcikkek ma még ott
vannak a boltban, de a készlet rövidesen kifogy, és ki tudja, valjon s
mikor leszön jó Budában ismét kutyavásár.
"Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport" - mondták az
angol puritánok, dehát akinek konvertibilis a pénze, könnyű puritánnak
lennie. És ami a puskaport illeti, a magyar ipar már minden puskaporát
ellőtte, nincs mit szárazon tartania. Istenben még bízhat ugyan, de ez
a stratégia az utolsó néhányezer évben valahogy nem vált be. Lassan
bele kell törődnünk, hogy "magyar hifi-ipar pedig nem volt, hanem
nincs!" (Egyetlen reményünk a Videoton és az ő külföldi kapcsolatai.)
Rövidesen beköszönt az a periódus, amelyet a közgazdászok "a
gazdasági intenzifikálás időszakának", a lakosság magyarul is tudó
hányada pedig Hét Szűk Esztendőnek nevez. Az intenzifikálás annyit
tesz, hogy nem terjeszkedünk, nem vásárolunk, nem bővítünk, hanem
megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni abból, amink van. Feltéve,
hogy van egyáltalán valamink, amiből kihozhatjuk a lehető legtöbbet.
Tessék mondani, van nekünk ilyen valamink?
Vegyük sorra a tippeket. Ne importáljunk erősítőt, inkább
intenzifikáljunk egyet. Kitűnő ötlet, máris szaladok alkatrészekért.
Ne szaladj sehová, alkatrészekre sincs dollár.
Akkor majd építünk inkább egy Intenzív Hangsugárzót. Dehát a
hangszóró ott van a bolgároknál. Hát akkor csináljunk előbb
hangszórót. Igen ám, de a mágnes is ott van a bolgároknál. Vagy a
dákoknál.
Akkor hát építsünk lemezjátszót, szintén intenzívet. Nem megy:
nincs hozzá motor. Meg csapágy. Meg finommechanika. Hja, kérem, egy
nyílt gazdaságú ország nem gyárthat mindent sajátmaga!
Milne, a Micimackó írója egyszer verset írt a hajótörött
tengerészről, aki partra vetődvén, gyorsan enni akart valamit, de
aztán eszébe jutott, hogy nem, előbb inkább kunyhót kell építenie
magának, de mégsem, mert előbb kalapot kell varrnia, a tűző nap
sugarai ellen, tehát akkor tűt kell készíteni halcsontból, vagyis
horgászni kéne menni, de ahhoz most nincs idő, mert hátha megtámadják
a bennszülöttek - és miután mindezt végiggondolta, elhatározta, hogy
inkább semmit sem csinál, hanem lefekszik napozni, és megvárja a
mentőhajót.