Londoni anzix |
Üdvözletünket küldjük Londonból, a repülőtér melletti Penta
Hotelből, amelynek autóparkolójában (lásd a képen a táblát) már nincs
szabad hely, de bennünket ez nem zavar, hiszen mi "gyalog jöttünk,
mert siettünk". Ha az anzixkártya jobbfelé egy kicsit hosszabb volna,
láthatnánk rajta a repülőgépeket, amint egypercenként leszállnak,
innen körülbelül száz méternyire. Azt hihetnénk, ekkora zajban nem
lehet hifi-kiállítást rendezni - de odabenn már semmit sem hallottunk
a repülőgépekből.
A Heathrow Penta Show-nak a tekintélyes brit magazin, a Hi-Fi News
& Record Review a szervezője. A brit hifi-szövetség ugyan nem
támogatja ezt a kiállítást, de az audiofil cégek és kereskedők azért
így is szép számmal eljöttek. Néhány tájékozatlan bóvlimpex cég is
megjelent a színen és felvonultatta a maga tucatjapán
toronyalkatrészeit, de a kiállítók túlnyomó többsége tisztában volt
vele, mit vár a közönség egy audiofil bemutatótól. Gyorslista,
kihagyásokkal: AR, AKG, ARC, Audiostatic, Beard, Bose, Burmester,
Conrad-Johnson, Counterpoint, Denon, Epos, Exposure, Gale, Goldring,
Grado, Hafler, Hitachi, Infinity, Jecklin, Koetsu, Krell, Lux,
McIntosh, Magnepan, Monitor Audio, Mordaunt-Short, Musical Fidelity,
NAD, Oracle, Perreaux, Revox, Robertson, Sansui, Sennheiser, Sheffield
Lab, Shure, Snell, Van den Hul, Vandersteen, Wharfedale. És még sok
ismeretlen, de figyelemre méltó manufaktúra. Két újságszerkesztőség is
standot nyitott a kiállításon. Az egyik természetesen a házigazda, a
HFN/RR. A másik az újkeletű The Flat Response, minden idők
legszabadszájúbb földalatti hifi-magazinja, aki mindenkibe beleharap -
legközelebb a 776-ban bővebben írunk róla.
Riportképeink most remélhetőleg jobban sikerülnek, mint egyébkor,
ezúttal ugyanis itt van mellettem SA, és ő, mint műszaki ember,
elvállalta a fotográfus tisztét, jómagam tehát (DL) megmaradhatok a
kaptafánál, akarom mondani, a golyóstollnál, és noha már régen
nyomdába kellett volna adnom e lapszámunk anyagát, még gyorsan papírra
vetem legfontosabb impresszióimat.
A legfőbb újdonság: a CD előretörése. (Nekem változatlanul nem
tetszett a CD-hang, még a szuperberendezésekről sem. A legszebben
talán még egy Proprius, tehát analóg felvétel CD-átirata szólt. És
mivel én nem csak prédikálom, de iszom is a vizet - szóval, Londonban
is csak LP-ket shoppingoltam.) A legfőbb ósdiság: a csöves erősítő. A
legjobb hangsugárzókhoz csak ilyet használtak. Kommentárt ne tőlünk
várjatok. A legszebb basszust egy labirintus-hangsugárzóból hallottuk.
Amekkora nagy doboz, annyira pici cég gyártja, az egykor neves IMF
utóda. És a legjellemzőbb divat: speciális állványok a készülékek
alatt. Hangminőségüket ma már nem kérdőjelezik meg - habár a
hatásmechanizmusukat máig sem tisztázták.
Végére értünk a papírnak és az időnek, de lesz még alkalmunk rá,
hogy profitáljunk a Penta Show-n látottakból. Addig inkább beszéljenek
az anzixkártyák.
Felül: SD Acoustics SD1 hangsugárzó, ribbon csipogóval. A mélysugárzó
viszonylag kís térfogatú, a középsugárzó rész gyakorlatilag szabadon
áll a levegőben, a hangszóróselyem csak lazán burkolja. Csöves
erősítő, Michell Gyrodeck lemezjátszó.
Alul: a Quad ESL 61 elektrosztatikus hangsugárzót a TVA elektroncsöves
erősítőkkel demonstrálták. A szűk szálloda-szobácskában a
sarokbaszorított Quadok aligha érezték jól magukat, mindenesetre igen
szépen szóltak - hanglemezről. CD-ről már kevésbé. Rákérdeztünk: "Önök
csak azért használnak CD-t, hogy lejárassák?!" "Igen". (Ez az attitűd
azonban nem volt jellemző a kiállítókra: többségük már CD-műsorral
demonstrálta a masináit.)
Álomhifi I.: Infinity (és még csak nem is a Referencia Standard -
annak sokkal több csipogója van). A teljesítményerősítő ismét csöves:
a conrad-johnsoné
Álomhifi II.: Magneplanar Timpani, a változatosság kedvéért csöves
(ARC) erősítőkkel
Wharfedale Dávid, azaz hogy Diamond, az Év minihangsugárzója,
maxilábazaton
A Monitor Audio szobájában
A CD feltartóztathatatlanul előre tör: a bemutatókon gyakran
hallottunk Compact Discet (jobbára Meridian és Mission játszókról).
Íme, már megnyílt a használtpiac is: "Használt Compact Disc-ek
százával, egyenként hét ötvenért..."
Sound Organisation lemezjátszó-asztalka, nemcsak a Linn Sondek, hanem
az Exposure erősítők alatt is. Esküsznek rá, hogy így minden sokkal
jobban szól.
Itt pedig Russ Andrews zseniális háromlábú tákolmánya, a RATA
lemezjátszó-asztalka látható, történetesen erősítők alatt. (Alább
kinagyítva.) A merev, de mindössze 120 dekás állványzat 100
fontsterlingért hajlandó feljavítani-feltisztítani a lemezjátszód
hangját. A hangsugárzók Snellek
Az elhanyagolt hifi-komponens: a kábel - tisztes választékban