Audio-kultúra

        (Rejtett  paraméterek)  Amióta  világ  a  világ  és hifi a hifi, a
    műszaki   emberek   mindig   gyanakvással   fogadták   a   zenebarátok
    tudósításait  arról,  hogy  valamely  hifi-jószág hogyan szól, illetve
    (lemezjátszó-futómű,   hangszórókábel   stb.)  hogy  szól  egyáltalán.
    "Volnál  szíves  megmondani, melyik paraméterről van szó?" - kérdezik,
    nem  csekély  lenézéssel  a hangjukban. Műszakikakon itt most azokat a
    hangmérnököket,  hifi-konstruktőröket  stb. értem, akik jó szakemberek
    ugyan,  de  nem  érdekli  őket  a  zene.  Csak  műszaki  paramétereket
    ismernek. De vajon tényleg ismerik-e a műszaki paramétereket?
        Több  mint húsz évvel ezelőtt a technika megajándékozott bennünket
    a  tranzisztoros  erősítőkkel.  A  specifikációjuk  ragyogó  volt,  de
    kutyául  szóltak.  "Micsoda  babonaság - vélték a mérnökök -, ha jók a
    paraméterek, jó az erősítő is!" Aztán egyszercsak fény derült bizonyos
    "rejtett"  paramaéterekre,  amelyekkel végre indokolni lehetett, miért
    szóltak  olyan  iszonyatosan  azok  az  erősítők.  Az  új paramétert a
    mérnökök   elraktározták   a   többi  közé,  és  megnyugvással  vették
    tudomásul,  hogy  tudásuk  most  már  teljes.  Tehát  most  már igazán
    visszautasíthatják   az   afféle  hifista  babonákat,  miszerint  két,
    egyforma  specifikációjú  erősítő  közül az egyiknek van basszusa, a a
    másiknak  meg nincs. Hogy netán ezek az erősítők nem egyformán tűrik a
    hangsugárzó-impedancia  változásait?  "Okos  beszéd  - miért nem ezzel
    kezdtétek!"  És  kezdődik  minden elölről. És ugyanezt játsszuk minden
    más  hifi-eszközzel.  "Nevezd  meg  a paramétert!" - követelik tőlünk;
    tőlünk,  a  laikusoktól!  Ha  van  paraméter, jó. Ha nincs, a vállukat
    vonogatják.
        Képzeld   el,  hogy  a  vendéglőben  reklamálsz,  mert  nem  ízlik
    marhafelsál,  mire  jön  a  szakács,  és  azt  mondja:  "Én  a legjobb
    szakácskönyvekből  főzök,  az  étel tehát kifogástalan. Önnek rossz az
    ízlése,  vagy  pedig  csupán képzelődik. Avagy meg tudja nevezni azt a
    paramétert,  amely  ellen  kifogása  van?  Hagyjuk  tehát  a misztikus
    fecsegést  azokról az ízekről, aromákról meg illatokról - én egyébként
    is vegetáriánus vagyok."
        Némely  mérnök  is  úgy  viselkedik, mint ez az öntudatos szakács.
    Nincs  tisztában a szerepkörökkel. Tudomásul kéne vennie pedig, hogy a
    vendégnek  minden  körülmények között igaza van. Az audiofil vendégnek
    úgyszintén. Az elektroakusztika az utóbbi 30 évben mindig a hifistákat
    igazolta.  Misztikumról szó sincs, minden auditív jelenségre meg lehet
    találni  a  műszaki  magyarázatot,  de  a  rejtett paramétereket nem a
    hifistákon   kell   számonkérni.   Ezeket  éppen  a  mérnököknek  kell
    felkutatniuk!  Aki  keres,  talál.  De csak az keres, és az talál, aki
    egyszerre képes figyelni mindkettőre: a paraméterekre és a zenére.