Paragrafusok között



        A  Hifi  Magazin  szerkesztőinek  nemrég  bíróság  előtt   kellett
    megvédeniük a lap egyik fontos műszaki cikkét.
        Ha a bíróság  elmarasztalja  a  szerkesztőséget,  helyreigazításra
    kötelezi. Ezzel szemben ha az  újság  vétlennek  bizonyul,  semmi  sem
    történik; a szerkesztők bevesznek néhány szem nyugtatót, s  folytatják
    munkájukat,  amíg  valaki  megint  bíróság  elé  nem   citálja   őket.
    Véleményünk szerint a  játszma  így  nem  sportszerű:  a  méltányosság
    megköveteli, hogy az Olvasóközönség ilyenkor is értesüljön  a  bíróság
    ítéletéről.

                                      §

        1.  Az  előzményekre  nyilván  emlékeznek  Olvasóink:  7.  számunk
    Magnószalagtesztjében  azt  tapasztaltuk,  hogy  a  Polimer   szalagok
    általunk vizsgált példányainak 75 százaléka  "drop-outos".  Következő,
    8.  számunkban  "körbejártuk"  a  magnószalagok  ügyét,  szó   szerint
    közreadtuk a Polimer főmérnökének 5  kéziratoldalnyi  levelét,  szóhoz
    juttattuk a KERMI-t, megvilágítottuk a  KÁF-embléma  odaítélésének  és
    továbbengedélyezésének körülményeit, és megígértük, hogy egy év múlva,
    ellenőrzésképpen, újra megvizsgáljuk a Polimer szalagokat. Ez az újabb
    teszt  ("Polimeriáda",  HFM  10.)  azt  az  eredményt  hozta,  hogy  a
    drop-outos szalagok aránya 75-ről 20 százalékra csökkent ugyan, de így
    is  nagyon  magas;  ezenkívül  eltérő  karakterű  (jobb  és  rosszabb)
    szalagokat véltünk felfedezni egyazon típusjel alatt. A tanulságot így
    foglaltuk össze: egyelőre a  legcsekélyebb  okunk  sincs  rá,  hogy  a
    magnósok bizalmába ajánljuk a Polimer Szövetkezet magnószalagjait."
        2. A cikk megjelenését követően ezt a  levelet  kaptuk  a  Polimer
    Műanyagfeldolgozó Szövetkezettől:



        Főszerkesztő Úr!

        A Hifi Magazin 1982/3., 10. számában közzétett cikkben  a  Polimer
    magnószalagokról közölt adatok  és  paraméterek  nem  felelnek  meg  a
    tényeknek. Ezen felül önmagában a cikk "Polimeriáda"  címe  is  gúnyos
    jellegű. Ennek folytán a  cikk  címe,  tartalma  és  a  nem  megfelelő
    adatokból levont következtetések alkalmasak arra, hogy a Polimer által
    termelt magnószalagokról, de általában a szövetkezet többi  termékéről
    a szakmai és vevő körökben kialakult jó hírnevünket  lerontsák.  Kérem
    Főszerkesztő  Úr  8  napon  belüli   válaszát   arról,   hogy   velünk
    egyetértésben   elkészítendő   szövegű   helyreigazító   nyilatkozatot
    közzétesz-e a lapban? Amennyiben 8 napon belül egyetértő  választ  nem
    kapnánk,  kénytelenek  leszünk  a   PTK.   79.   paragrafusa   alapján
    helyreigazító cikk közzététele iránt eljárást indítani.  Kiss  László,
    elnök


        Válaszunk ez volt:


        Igen Tisztelt Elnök Elvtárs,

        némi csodálkozással vettem kézhez január 20-án  feladott  levelét.
    Ebben  Ön  azt  írja,  hogy  magazinunk  10.   számában   "a   Polimer
    magnószalagokról közölt adatok  és  paraméterek  nem  felelnek  meg  a
    tényeknek", s arra szólít fel, hogy Önökkel  közösen  fogalmazzak  meg
    egy helyreigazító nyilatkozatot. Leveléből arra  kell  következtetnem,
    hogy  vagy  Ön  nincs  tisztában   a   jogszabállyal,   vagy   énrólam
    feltételezi,   hogy   nem    vagyok    tisztában    vele.    Bármiféle
    helyreigazításnak van egy elengedhetetlen feltétele: az, hogy  tudjuk,
    mit és miért kell helyreigazítanunk. Sajnos, az Ön  leveléből  ez  nem
    derül  ki.  Kérem  tehát,   szíveskedjék   tájékoztatni,   hogy   mely
    adatainkat, diagramjainkat, állításainkat tartják tévesnek; hogy  ezek
    az adatok, diagramok és állítások miben tévesek, és  egyáltalán:  hogy
    Önök szerint mi az igazság.  Egészen  természetes,  hogy  mindezt  szó
    szerint közölni fogjuk a Hifi Magazin következő számában: Hogy mi  mit
    válaszolunk rá, az nyilván attól függ, hogy érvelésüket  (amelyet  még
    nem  ismerek)  mennyire  tartjuk  meggyőzőnek.  Tisztelettel:   Darvas
    László, szerkesztő.


        3. Ígéretével ellentétben,  a  Polimer  Szövetkezet  nem  ellenünk
    indított pert, hanem a szerkesztőségünk mögött álló  jogi  személy,  a
    Lapkiadó Vállalat ellen, a szövetkezet jó hírnevének megsértése miatt.
    A kereset szerint - egyéb okokon kívül -  azért  választották  ezt  az
    utat, mert "A szerkesztő válaszában a  megbeszélés  útján  való  békés
    megoldás elől elzárkózott,  sőt  levelében  ismételten  gúnyos,  sértő
    hangot használ" A keresetet arra alapítják, hogy:  "A  cikkben  közölt
    mérési adatok és az azokból  levont  következtetés,  valamint  a  cikk
    gúnyos hangja - ami a  címben  és  a  záró  mondatban  mutatkozik  meg
    leginkább - alkalmas arra, hogy  szövetkezetünk  jó  hírnevét  mind  a
    belföldi, mind a  külföldi  piacon  rontsa."  Egy  további  kitétel  a
    keresetlevélből: "Népgazdasági szempontból is helytelen a cikk hangja,
    mely  termékeink  hitelét  rontja,  mert  mint   a   cikk   is   írja,
    szövetkezetünk az egyetlen hazai gyártó, így  tevékenységünk  jelentős
    nyugati importot  vált  ki,  és  ezzel  a  devizagazdálkodás  érdekeit
    szolgálja. A cikk azonban arra inspirálja a vásárlót, hogy ne a hazai,
    hanem  a  nyugati  import  magnószalagot  vásárolja,   sőt   ronthatja
    szövetkezetünk   exportlehetőségeit   is,   és   ezzel    az    ország
    devizabevételeit csökkenti." Végül is  azt  kéri  a  bíróságtól,  hogy
    "állapítsa meg a jogsértés  megtörténtét;  tiltsa  el  az  alperest  a
    további jogsértéstől; kötelezze az  alperest,  hogy  megfelelő  módon,
    nyilvánosság előtt adjon  elégtételt,  pl.  azzal,  hogy  az  ítéletet
    rövidített formában tegye közzé lapjában."

        4. A szerkesztők védekezését nem idézzük: valamennyi  érvük  benne
    foglaltatik előző cikkeikben, illetve

        5. a bíróság ítéletében, amely  a  Polimer  Szövetkezet  keresetét
    elutasítja:


        "A bíróság megállapítása szerint az alperes  nem  sértette  meg  a
    Ptk.  84.  paragrafusában   foglaltakat,   mivel   műszaki   adatokkal
    bizonyítottan megfelelő szakemberek által elvégzett mérési  eredmények
    alapján vonta le következtetéseit." Majd:

        "...Mindezekre figyelemmel  a  bíróság  megállapítása  szerint,  a
    műszaki  adatok  és  mérések  alapján  levont   következtetés   joggal
    állíthatta, hogy jelenleg a felperes által gyártott szalagok  minősége
    miatt azok iránt bizalommal a vevő nem lehet. Az a körülmény, hogy egy
    részben ismeretterjesztő,  részben  tájékoztató  jellegű  lap  egy-egy
    minőségi hibás termékre a figyelmet felhívja, kizárólag  a  fogyasztók
    védelme érdekében történik, valamint azért, hogy ezzel is a gyártót  a
    minőség javítására ösztönözze."


        6.  A  Polimer  Szövetkezet  fellebbezett  az  ítélet   ellen.   A
    Legfelsőbb Bíróság műszaki szakértőt kért fel,  hogy  minden  oldalról
    tisztán láthassa az ügyet. Idézünk a szakvéleményből:


        "...A minőségi követelmények és a rendeltetésszerű  használhatóság
    összefüggését a felhasználás célja  és  a  használó  minőségi  igényei
    szabják   meg.   Magnószalagot    rendeltetésszerűen    hangrögzítésre
    használunk, ez azonban a  használat  olyan  széles  skáláját  foglalja
    magába, hogy abba a legsilányabbtól a legkiválóbb minőségű magnószalag
    is belefér. Igényes zenei felvételek készítésére - és a  Hifi  Magazin
    olvasói a  szalagot  erre  a  célra  kívánják  használni  -  az  olyan
    szalagjellemző(k)ben jelentkező hiányosság, amely az átviteli  minőség
    hallható romlását  eredményezi,  a  rendeltetésszerű  használhatóságot
    korlátozza,  hátrányosan  befolyásolja.  Az,  hogy   mi   a   hallható
    minőségromlás egy adott jellemző vagy jellemzőcsoport  esetén,  mindig
    vitatott volt és vitatott marad, hiszen a megítélés szubjektív, függ a
    megítélő  hallásától,  megítélési  gyakorlatától,  de  függ  attól   a
    »mérőjeltől«, műsortól is, amelyet a megítéléshez használunk. Említést
    érdemel itt az az ismert körülmény  is,  hogy  az  átviteli  jellemzők
    időbeli, egy felvételen  belüli  változása  általában  zavaróbb,  mint
    ugyanazon jellemző  kedvezőtlenebb,  de  állandó  értéke,  amelyet  az
    emberi agy egy bizonyos mértékig »leszámít«, tudomásul vesz..." Majd:

        "...Az   alperesnél    folytatott    minőségvizsgálatot    szakmai
    szempontból kifogástalannak ítélem meg. A mérési módszerek megfelelnek
    a  szabványoknak  amennyiben  ilyenek  vannak  -,  illetve  a  szakmai
    gyakorlatnak  és,  amit  alapvető  fontosságúnak  tartok,   a   szerző
    részletesen ismerteti e módszereket is és a mérési  körülményeket  is.
    Ily módon az olvasó nem kényszerül a szerző véleményének elfogadására,
    az eredményekből  levonhatja  saját  következtetéseit.  Az  eredmények
    értékelése   az    igényes    felhasználó    szemszögéből    történik,
    vitathatatlanul igen szigorúan, a kiesések vonatkozásában szigorúbban,
    mint  a  vonatkozó  DIN  45500  BI.9.  szabvány.   Ezt   az   eljárást
    megengedhetőnek és elfogadhatónak tartom."


        7.  A  Legfelsőbb  Bíróság  helyben  hagyta  a  Fővárosi   Bíróság
    ítéletét, miszerint a Polimer Szövetkezet  keresetét  elutasítják.  Az
    indoklás szerint a Hifi Magazin "nem  közölt  valótlan  adatokat",  és
    "annak megállapítására sincs kellő alap, hogy  a  mérési  eredményeket
    feltáró cikk a hozzá fűzött értékeléssel a való tényeket hamis színben
    tünteti fel".

                                      §

        A Hifi Magazin első peres ügye 1983. november 3-án  kezdődött,  és
    1985. február 15-én fejeződött be.