Paragrafusok között |
A Hifi Magazin szerkesztőinek nemrég bíróság előtt kellett
megvédeniük a lap egyik fontos műszaki cikkét.
Ha a bíróság elmarasztalja a szerkesztőséget, helyreigazításra
kötelezi. Ezzel szemben ha az újság vétlennek bizonyul, semmi sem
történik; a szerkesztők bevesznek néhány szem nyugtatót, s folytatják
munkájukat, amíg valaki megint bíróság elé nem citálja őket.
Véleményünk szerint a játszma így nem sportszerű: a méltányosság
megköveteli, hogy az Olvasóközönség ilyenkor is értesüljön a bíróság
ítéletéről.
§
1. Az előzményekre nyilván emlékeznek Olvasóink: 7. számunk
Magnószalagtesztjében azt tapasztaltuk, hogy a Polimer szalagok
általunk vizsgált példányainak 75 százaléka "drop-outos". Következő,
8. számunkban "körbejártuk" a magnószalagok ügyét, szó szerint
közreadtuk a Polimer főmérnökének 5 kéziratoldalnyi levelét, szóhoz
juttattuk a KERMI-t, megvilágítottuk a KÁF-embléma odaítélésének és
továbbengedélyezésének körülményeit, és megígértük, hogy egy év múlva,
ellenőrzésképpen, újra megvizsgáljuk a Polimer szalagokat. Ez az újabb
teszt ("Polimeriáda", HFM 10.) azt az eredményt hozta, hogy a
drop-outos szalagok aránya 75-ről 20 százalékra csökkent ugyan, de így
is nagyon magas; ezenkívül eltérő karakterű (jobb és rosszabb)
szalagokat véltünk felfedezni egyazon típusjel alatt. A tanulságot így
foglaltuk össze: egyelőre a legcsekélyebb okunk sincs rá, hogy a
magnósok bizalmába ajánljuk a Polimer Szövetkezet magnószalagjait."
2. A cikk megjelenését követően ezt a levelet kaptuk a Polimer
Műanyagfeldolgozó Szövetkezettől:
Főszerkesztő Úr!
A Hifi Magazin 1982/3., 10. számában közzétett cikkben a Polimer
magnószalagokról közölt adatok és paraméterek nem felelnek meg a
tényeknek. Ezen felül önmagában a cikk "Polimeriáda" címe is gúnyos
jellegű. Ennek folytán a cikk címe, tartalma és a nem megfelelő
adatokból levont következtetések alkalmasak arra, hogy a Polimer által
termelt magnószalagokról, de általában a szövetkezet többi termékéről
a szakmai és vevő körökben kialakult jó hírnevünket lerontsák. Kérem
Főszerkesztő Úr 8 napon belüli válaszát arról, hogy velünk
egyetértésben elkészítendő szövegű helyreigazító nyilatkozatot
közzétesz-e a lapban? Amennyiben 8 napon belül egyetértő választ nem
kapnánk, kénytelenek leszünk a PTK. 79. paragrafusa alapján
helyreigazító cikk közzététele iránt eljárást indítani. Kiss László,
elnök
Válaszunk ez volt:
Igen Tisztelt Elnök Elvtárs,
némi csodálkozással vettem kézhez január 20-án feladott levelét.
Ebben Ön azt írja, hogy magazinunk 10. számában "a Polimer
magnószalagokról közölt adatok és paraméterek nem felelnek meg a
tényeknek", s arra szólít fel, hogy Önökkel közösen fogalmazzak meg
egy helyreigazító nyilatkozatot. Leveléből arra kell következtetnem,
hogy vagy Ön nincs tisztában a jogszabállyal, vagy énrólam
feltételezi, hogy nem vagyok tisztában vele. Bármiféle
helyreigazításnak van egy elengedhetetlen feltétele: az, hogy tudjuk,
mit és miért kell helyreigazítanunk. Sajnos, az Ön leveléből ez nem
derül ki. Kérem tehát, szíveskedjék tájékoztatni, hogy mely
adatainkat, diagramjainkat, állításainkat tartják tévesnek; hogy ezek
az adatok, diagramok és állítások miben tévesek, és egyáltalán: hogy
Önök szerint mi az igazság. Egészen természetes, hogy mindezt szó
szerint közölni fogjuk a Hifi Magazin következő számában: Hogy mi mit
válaszolunk rá, az nyilván attól függ, hogy érvelésüket (amelyet még
nem ismerek) mennyire tartjuk meggyőzőnek. Tisztelettel: Darvas
László, szerkesztő.
3. Ígéretével ellentétben, a Polimer Szövetkezet nem ellenünk
indított pert, hanem a szerkesztőségünk mögött álló jogi személy, a
Lapkiadó Vállalat ellen, a szövetkezet jó hírnevének megsértése miatt.
A kereset szerint - egyéb okokon kívül - azért választották ezt az
utat, mert "A szerkesztő válaszában a megbeszélés útján való békés
megoldás elől elzárkózott, sőt levelében ismételten gúnyos, sértő
hangot használ" A keresetet arra alapítják, hogy: "A cikkben közölt
mérési adatok és az azokból levont következtetés, valamint a cikk
gúnyos hangja - ami a címben és a záró mondatban mutatkozik meg
leginkább - alkalmas arra, hogy szövetkezetünk jó hírnevét mind a
belföldi, mind a külföldi piacon rontsa." Egy további kitétel a
keresetlevélből: "Népgazdasági szempontból is helytelen a cikk hangja,
mely termékeink hitelét rontja, mert mint a cikk is írja,
szövetkezetünk az egyetlen hazai gyártó, így tevékenységünk jelentős
nyugati importot vált ki, és ezzel a devizagazdálkodás érdekeit
szolgálja. A cikk azonban arra inspirálja a vásárlót, hogy ne a hazai,
hanem a nyugati import magnószalagot vásárolja, sőt ronthatja
szövetkezetünk exportlehetőségeit is, és ezzel az ország
devizabevételeit csökkenti." Végül is azt kéri a bíróságtól, hogy
"állapítsa meg a jogsértés megtörténtét; tiltsa el az alperest a
további jogsértéstől; kötelezze az alperest, hogy megfelelő módon,
nyilvánosság előtt adjon elégtételt, pl. azzal, hogy az ítéletet
rövidített formában tegye közzé lapjában."
4. A szerkesztők védekezését nem idézzük: valamennyi érvük benne
foglaltatik előző cikkeikben, illetve
5. a bíróság ítéletében, amely a Polimer Szövetkezet keresetét
elutasítja:
"A bíróság megállapítása szerint az alperes nem sértette meg a
Ptk. 84. paragrafusában foglaltakat, mivel műszaki adatokkal
bizonyítottan megfelelő szakemberek által elvégzett mérési eredmények
alapján vonta le következtetéseit." Majd:
"...Mindezekre figyelemmel a bíróság megállapítása szerint, a
műszaki adatok és mérések alapján levont következtetés joggal
állíthatta, hogy jelenleg a felperes által gyártott szalagok minősége
miatt azok iránt bizalommal a vevő nem lehet. Az a körülmény, hogy egy
részben ismeretterjesztő, részben tájékoztató jellegű lap egy-egy
minőségi hibás termékre a figyelmet felhívja, kizárólag a fogyasztók
védelme érdekében történik, valamint azért, hogy ezzel is a gyártót a
minőség javítására ösztönözze."
6. A Polimer Szövetkezet fellebbezett az ítélet ellen. A
Legfelsőbb Bíróság műszaki szakértőt kért fel, hogy minden oldalról
tisztán láthassa az ügyet. Idézünk a szakvéleményből:
"...A minőségi követelmények és a rendeltetésszerű használhatóság
összefüggését a felhasználás célja és a használó minőségi igényei
szabják meg. Magnószalagot rendeltetésszerűen hangrögzítésre
használunk, ez azonban a használat olyan széles skáláját foglalja
magába, hogy abba a legsilányabbtól a legkiválóbb minőségű magnószalag
is belefér. Igényes zenei felvételek készítésére - és a Hifi Magazin
olvasói a szalagot erre a célra kívánják használni - az olyan
szalagjellemző(k)ben jelentkező hiányosság, amely az átviteli minőség
hallható romlását eredményezi, a rendeltetésszerű használhatóságot
korlátozza, hátrányosan befolyásolja. Az, hogy mi a hallható
minőségromlás egy adott jellemző vagy jellemzőcsoport esetén, mindig
vitatott volt és vitatott marad, hiszen a megítélés szubjektív, függ a
megítélő hallásától, megítélési gyakorlatától, de függ attól a
»mérőjeltől«, műsortól is, amelyet a megítéléshez használunk. Említést
érdemel itt az az ismert körülmény is, hogy az átviteli jellemzők
időbeli, egy felvételen belüli változása általában zavaróbb, mint
ugyanazon jellemző kedvezőtlenebb, de állandó értéke, amelyet az
emberi agy egy bizonyos mértékig »leszámít«, tudomásul vesz..." Majd:
"...Az alperesnél folytatott minőségvizsgálatot szakmai
szempontból kifogástalannak ítélem meg. A mérési módszerek megfelelnek
a szabványoknak amennyiben ilyenek vannak -, illetve a szakmai
gyakorlatnak és, amit alapvető fontosságúnak tartok, a szerző
részletesen ismerteti e módszereket is és a mérési körülményeket is.
Ily módon az olvasó nem kényszerül a szerző véleményének elfogadására,
az eredményekből levonhatja saját következtetéseit. Az eredmények
értékelése az igényes felhasználó szemszögéből történik,
vitathatatlanul igen szigorúan, a kiesések vonatkozásában szigorúbban,
mint a vonatkozó DIN 45500 BI.9. szabvány. Ezt az eljárást
megengedhetőnek és elfogadhatónak tartom."
7. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a Fővárosi Bíróság
ítéletét, miszerint a Polimer Szövetkezet keresetét elutasítják. Az
indoklás szerint a Hifi Magazin "nem közölt valótlan adatokat", és
"annak megállapítására sincs kellő alap, hogy a mérési eredményeket
feltáró cikk a hozzá fűzött értékeléssel a való tényeket hamis színben
tünteti fel".
§
A Hifi Magazin első peres ügye 1983. november 3-án kezdődött, és
1985. február 15-én fejeződött be.