Egy tucat kérdés



        Ha egy szupernova felrobban, anyagának nagyrésze  szétszóródik  az
    űrben, a csillag középpontjában  pedig  visszamarad  egy  kicsiny,  de
    nagytömegű égitest. Így  robbant  szét  két  évvel  ezelőtt  az  egész
    országban tevékenykedő nagy szervizvállalat, a GELKA. Mivel  a  magyar
    High Fidelity sorsa szorosan kapcsolódik nem csupán  az  import  és  a
    hazai  gyártás,  hanem   egyszersmind   az   alkatrészellátás   és   a
    szervizszolgálat sorsához is,  úgy  gondoltuk,  Olvasóinkat  érdekelni
    fogja a GELKA jelene és jövője.  Tucatnyi  kérdésünket  tehát  ezúttal
    Kusztor Ernőhöz, a GELKA vezérigazgatójához intéztük.

                                      *

        Hogyan ment végbe a "szupernova-robbanás", mekkora vállalat volt a
    GELKA azelőtt és mekkora most?


        -   Eredetileg   körülbelül   7000   dolgozót    foglalkoztattunk,
    árbevételünk  elérte  a  másfél  milliárd   forintot.   A   "robbanás"
    tulajdonképpen  két  ütemben  ment  végbe,  1983.   január   elsejével
    leszakadtak rólunk  a  vidéki  szervizek,  július  elsejével  pedig  a
    fővárosiak  is.  Összesen   mintegy   300   szervizállomás   vált   ki
    vállalatunkból.  Ezekből  vidéken  74,  Budapesten  pedig   8   önálló
    kisvállalat  alakult.  Nem  maradt  több,  csak  10  szervizünk,  fele
    Budapesten,  fele  vidéken.  A  GELKA  árbevétele   így   is   csaknem
    egymilliárd forint évente, de ennek a  pénznek  már  csak  egynegyedét
    szerezzük szervizmunkával.


        Azonkívül még mivel foglalkoznak?


        - Mindenfélével. Például híradástechnikai eszközöket szerelünk  az
    Ikarus    autóbuszokba.    Központi    antennaszerelést     vállalunk.
    Vagyonvédelmi    berendezéseket    szerelünk.     Alkatrészfelújításra
    vállalkozunk. És  ami  a  legfontosabb:  alkatrész-kereskedelemmel  és
    készletezéssel foglalkozunk; bevételünk felét ma már ezzel szerezzük.


        Kikből áll a vevőkörük?


        -  Kereskedelmi  szervezetünk  az  átszervezésig  főleg  a   saját
    szervizeinket látta el, most pedig nagyobb arányban a kisvállalatokat,
    szövetkezeteket, kisiparosokat szolgálja ki. Persze, most  nehezebb  a
    dolgunk. Eddig pontosan  ismertük,  mire  van  szüksége  annak  a  300
    szerviznek. Most viszont nem tudjuk pontosan, ki fog  tőlünk  rendelni
    és milyen alkatrészt. Pedig az egykori fűszeresek is pontosan  tudták,
    ki fog tőlük kenyeret vásárolni...


        Mi előnye származik valamely szerviznek abból,  hogy  a  GELKÁ-hoz
    fordul, nem pedig a többi kereskedelmi vállalathoz?


        - Nehéz kérdés. Az  alkatrészellátásban  hiánygazdálkodás  folyik,
    eladni csak azt lehet, amit be  tudunk  szerezni,  márpedig  általában
    mindannyian ugyanazt  tudjuk  vagy  nem  tudjuk  beszerezni.  Mindenki
    ismeri, hogyan megy ez: a felhasználók  hol  itt,  hol  ott  próbálnak
    szerencsét, miközben a kereskedővállalat némi árukapcsolástól sem riad
    vissza... Egy biztos: nekünk az az érdekünk, hogy minél  több  vevőnek
    minél többet próbáljunk eladni.


        Visszatérve a szervizszolgálatra, mi lett  a  GELKÁ-ból  kiszakadt
    szervizekkel?


        -  A  nagyon  kicsik   nehezen   boldogulnak.   Viszont   számukra
    kedvezőbbek a, gazdasági szabályozók, enyhébb az adórendszerük is. Úgy
    tudom, többségük nem zárta rosszul az évet.


        Milyen a kis vállalatok felszerelése?


        - Ugyanolyan,  mint  eddig  volt.  A  Pénzügyminisztérium  leirata
    értelmében mindent magukkal vittek, az embereket is, az eszközöket is.


        Eszerint nem sok maradt a GELKA kezében.  Fejlesztési  alap  híján
    hogyan akarnak fejlődni?


        - Új módszereket próbálunk ki. Például vidéken,  külterületeken  a
    műszerészeink nem a szervizből indulnak javítani, hanem otthonról,  és
    csak kéthetente kell elszámolniuk az úgynevezett ellátószervizben.  Ez
    a kihelyezett szerelők rendszere. Afféle szerviz nélküli kapacitás.


        A műszerészek tudása korábban  sem  volt  túl  magas,  most  pedig
    többségük  leszakadt  az  egykori  anyavállalatról.  Módjukban   áll-e
    továbbképezniük magukat?


        -  Oktatási  központot  tartunk  fenn.  Tanfolyamokat   hirdetünk,
    előadókat szerződtetünk, katalógusokat adunk ki. "Eladjuk az oktatást"
    - már csak azért is, mert ennek az  üzemágunknak  is  nyereséget  kell
    hoznia.


        Nemcsak műszaki ismeretekben, műszerekben is nagy a hiány...


        -  Létrehoztunk   egy   műszaki   ellátó   szervezetet,   műszerek
    gyártására, fejlesztésére, javítására. Kicsi,  hordozható  műszerekről
    van szó, 8-10-féle típusról, olyanokról, amelyek semmivel  sem  tudnak
    többet, mint amire a műszerész használni akarja őket - de azt  tudják.
    Ennélfogva viszonylag olcsók.


        Elképzelhető, hogy ez az üzemáguk idővel felfut?


        - Ki tudja előre? Attól függ, kinek mire lesz szüksége.  Ha  kell,
    akár kooperációban is gyárthatunk műszert.


        Vagy mást is?


        - Mást is. Mondjuk központi  fűtéshez  fűtőtestet.  (Akarja  látni
    őket?) Végül is el kell tartanunk magunkat.


        Két év távlatából hogyan ítéli meg  azt  a  határozatot,  amelynek
    nyomán felrobbant a GELKA-szupernova?


        Két  esztendő  alatt  semmi  sem  dőlhetett  el.  A   piac   fogja
    szabályozni magamagát.

                                                                    - dl -