Amit behozunk a réven |
Egy tucat kérdés Barnai Istvánhoz, a VPOP utas- és ajándékforgalmi
vámosztályának vezetőjéhez
*
Akivel eddig még nem fordult elő, azzal is előfordulhat még, hogy
csomagot kap külföldről, vagy a határon kell kitöltenie egy
vámnyilatkozatot. De a hifistákat alighanem már csak elvből is
módfelett érdekli a vám mint olyan: miért kell fizetni, mi után kell
fizetni és főleg: mennyit kell fizetni. A részleteket bárki
megtudhatja bármelyik vámhivatalnál, de Olvasóink sürgetésére a Hifi
Magazinban is szeretnénk összefoglalni az alapvető tudnivalókat.
Kérdéseinkre a legilletékesebb személy válaszol: Barnai István
alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán az utas- és
ajándékforgalmi osztály vezetője.
1. Több olvasónk is felvetette, miért kell vámot fizetni olyan
árucikkek után, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Ilyenkor mit véd
a vám ezt kérdezik.
A vám csak részben nevezhető védővámnak, hiszen védeni nyilván
csak azt lehet, amit az országban is gyártanak. A vám funkciója
ilyenkor inkább az, hogy kiegyenlítse a különbséget a külföldi és a
belföldi ár között, és ezzel megakadályozza, hogy munka nélkül
jövedelemhez vagy jövedelemtöbblethez lehessen jutni.
2. Hogyan foglalhatnánk össze a vámrendeletek lényegét?
A magánforgalomban kétféle vámrendelet (és vámtarifa) van, az
utasforgalmi és az ajándékforgalmi. Az a lényegük, hogy a vám alapja
mindenkor az áru belföldi forgalmi értéke, tehát a vámkiszabás napján
érvényes fogyasztói ár, illetve annak a terméknek az ára, amely
azonosnak vagy legalábbis hasonlónak tekinthető a bennünket érdeklő
árucikkel. Ha ilyen termék sincs, akkor becslésre kényszerülünk. Van
egy úgynevezett irányárjegyzék, ezt szakértői bizottság állítja össze.
Ha ott sem találunk támpontot, akkor igazságügyi szakértőhöz
fordulunk, de ez inkább csak a nagyobb értékű, 25 ezer forintnál
valószínűleg drágábbnak tekinthető áruk értékének felbecslésekor
indokolt. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke megtekinthető a
területileg illetékes igazságügyi szerveknél. A Vámhivatal általában
személy szerint kéri fel őket.
3. Kiválaszthatja a szakértőt az elvámolásra váró árucikk
tulajdonosa is?
Igen, de akkor a költségeket is neki kell viselnie. Ilyenkor
általában az egész eljárás is jobban elhúzódik.
4. A szakértő véleményét a Vámhivatal is kötelezőnek tekinti
magára nézve?
Jogilag nem vagyunk kötelesek elfogadni a szakértő véleményét, de
messzemenően figyelembe vesszük. Végülis ugyanezen szempontok szerint
döntünk mi is, tehát megnézzük a készülék paramétereit, katalógusárát,
illetve a számlát, ha van. Természetesen nem úgy járunk el, hogy
"átszorzunk" dollárról forintra. Tekintetbe kell vennünk minden
körülményt, amely az áru belföldi árát befolyásolhatja. Persze, azt
is, ha az áru esetleg erősen használt, vagy éppenséggel sérült.
5. A vámtételek?
Ezek az ajándékforgalomban általában progresszívak. Például az
ajándék-vámtarifa szerint az 500 forintnál kisebb értékű küldemények
vámmentesek, 500 forint fölött a vám először csekély, majd egyre
magasabb, 5000 forint felé már 40 százalékos, afölött pedig 60
százalékos. Az utasforgalomban behozott áruk összértéke 5000 forintig
vámmentes, a többire általában 40 százalék a vám.
6. Melyek a leggyakoribb korlátozások?
Minden árukategóriában meg van határozva a vámkezelhető maximális
mennyiség, amely még nem minősül kereskedelmi tételnek. Ez különféle
lehet, de a Hifi Magazin olvasóit érdeklő árucsoportokban
gyakorlatilag fajtánként 1 darab, vagy 1 komplett készlet. Az
utasforgalomban a vámkedvezmény csak a 16. életévüket betöltött
személyekre vonatkozik. Jó tudni, hogy az együtt utazó személyek,
tehát például házaspárok sem vonhatják össze a fejenként 5000 forintos
kedvezményüket. Tehát, hogy konkrét példát mondjak, ha ketten behoznak
egy 15 ezer forintos rádiót, akkor ebből csak egyszer, nem pedig
kétszer 5000 forint vámmentes. A rádiót ugyanis nem lehet szétvágni.
Egy hifi-torony darabjai viszont, vagy a hangdobozok, tehát minden,
ami külön kezelhető, külön használható, önálló darabnak minősül (ha
nincsenek gyárilag összeszerelve).
7. Van-e olyan rendelkezés, amely tiltja vagy megnehezíti az
értékesebb holmik behozatalát?
Ha valamely árucikk értéke eléri a 25 ezer forintot, behozatalát
és vámkezelését a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötik. A hatóságok
ilyenkor a vásárlás vagy ajándékozás devizahátterét vizsgálják, Ha
minden rendben van, és az MNB az engedélyt megadja, a készüléket
elvámoljuk, de a rendeletek ilyenkor is előírják, hogy ha a tulajdonos
5 éven belül mégis eladja a készüléket, akkor vagy azon az áron kell
eladnia, amelynek alapján a vámot fizette, vagy - ha ennél drágábban
adja el - utólag meg kell fizetnie a 60 százalék illetéket az
árkülönbözet után is. Ettől a rendelkezéstől azt reméljük,
megakadályozza, hogy a fekete-árfolyam túl magasra nőjön.
8. Ismeretes egy olyan rendelkezés, miszerint az áru elvámolását
követő fél éven belül a Vámhivatalnak jogában áll felülvizsgálnia az
áru belföldi forgalmi értékét s ezzel együtt a vám nagyságát. Ez
általában akkor fordult elő, ha valamely készüléket a Bizományiban
adtak el, éspedig jóval drágábban, mint amennyire a Vámhivatal
taksálta. Érvényben van-e még ez a rendelkezés?
Igen, érvényben van.
9. Lehet-e vámot fizetni - részletre?
Lehet. Megfelelő indokkal és munkáltatói igazolás birtokában
kérvényezni lehet ezt a kedvezményt. Készpénzben fizetendő a vám
egyharmada (utána már lehet is vinni a készüléket), a többit pedig
legfeljebb 36 havi részletben kell kiegyenlíteni. A kamat havi 1
százalék.
10. Hát azért ez nem olyan jó, mint az OTP-részletfizetés. De mi
történik, ha az árut egyáltalán nem lehet vámkezelni, mert túl
értékesnek vagy kereskedelmi mennyiségűnek minősül, és a Nemzeti Bank
nem adja meg az engedélyt?
Ilyenkor a tulajdonos hármat tehet. Visszaküldheti az árut,
szigorúan csak arra a címre, ahonnan érkezett, de még ehhez is meg
kell szereznie az MNB hozzájárulását. Azt is megteheti, hogy
felajánlja az állam javára, térítés nélkül, ilyesmi akkor fordul elő,
amikor váratlan költségek is felmerülnek: szállítás, tárolás és ezek
gyakorlatilag felemésztik a pénzt. (Hifi-készülékkel ez nem gyakori
eset.) Végül pedig a tulajdonos igényt tarthat rá, hogy megtérítsék
neki a készülék értékét. Az állam az árut az illetékes szakmai
vállalatok útján értékesíti, a maradéknak 50 százaléka a vám, levonják
a költségeket, a többit megkapja a tulajdonos.
11. Megveheti-e ilyenkor az árut a tulajdonos is? Sőt: megilleti-e
valamiféle elővételi jog?
Nem. A vámhivatal az árut központilag értékesíti, a kijelölt
szakmai vállalatok útján.
12. Utolsó kérdésünk: "problematikus" vámtétel-e a hifi-készülék?
Nemigen. Inkább csak az a gondunk, hogy mind újabb márkák és mind
újabb típusok jelennek meg a piacon, egyre nehezebb értékelni őket.
Problematikus még, ha valamely készülék elromlik, és külföldre kell
küldeni javítani. Ezt megint csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével
lehet megtenni, és a külföldi cégnek igazolnia kell, hogy valóban
elvégezte a javítást.