Audioland

    

        Ezt a trópusi országot, amely valahol az Északi  és  a  Déli  Sark
    között terül el, éppen  két  egyenlő  részre  osztja  az  Ekvalizátor.
    Kiterjedése  Kelet  és  Nyugat  irányában  már  nem  teljesen  egyenlő
    mértékű,  de  a  határokat  nem  lehet  pontosan  megvonni,  mert   az
    audiolandiak semmiben sem  ismernek  határt.  Így  tehát  nem  tudjuk,
    mekkora is ez az ország.  Bizonyos  geográfiai  meggondolások  alapján
    valószínűsíthető, hogy kerülete semmiképpen sem haladja meg a 40  ezer
    kilométert.
        Sőt,  a  legújabb   űrfotókat   tanulmányozva   egyesek   arra   a
    következtetésre jutottak, hogy  Audioland  tulajdonképpen  egy  korong
    alakú síkság, mint ezt oly jól szemlélteti  Prof.  Andreas  Felvideeki
    illusztro-spekulatív   módszerrel   készített   ábrája.    A    korong
    egyenletesen forog, az óramutató járásával megegyező irányban, 33  1/3
    fordulatot  téve  minden  percben.  E   forgás   mechanizmusáról   még
    vitatkoznak ugyan a teoretikusok (a régebbi Dörzskerék-elvet,  illetve
    a    Transzmissziós    tant    újabban    kiszorítani    látszik     a
    Direkthajtás-elmélet), abban viszont megegyeznek, hogy a  forgómozgást
    valamiféle belső motorikus erőre kell visszavezetni  -  ami  egyben  a
    Föld forgására is magyarázatot adna. Ez a modern  elmélet  igazán  jól
    összhangba hozható azzal a hagyományos felfogással, miszerint az egész
    Földgolyó tulajdonképpen Audioland körül forog.
        Az éghajlat trópusi. A talaj száraz, erősen  barázdált.  A  levegő
    elektromossággal  telített,  rendkívül  gyakori  a  villámlás,  kivéve
    amikor a Lenco-patak kicsap medréből és elárasztja a környéket. Az  ár
    elvonulásával bőséges, termékenyítő iszap marad vissza.
        Audiolandot  szinte  kizárólag  férfiak  lakják,  nők  itt nemigen
    bírják  ki  -  rejtély, hogy akkor a lakosság hogyan szaporodhat ilyen
    őrületes ütemben. Ősidők óta rendelet tiltotta, hogy serdületlen ifjak
    lépjenek  az  ország  területére,  de ezt ma már nem veszik szigorúan,
    sőt,  nemrég  törvénybe  iktatták,  hogy  felmentés adható, ha az ifjú
    ember  atyja  jelentős anyagi áldozatot mutat be a keramovilli templom
    papjai előtt. Ez nem helyettesíti ugyan a férfivá avatást, de azért ez
    is    elég   pogány   szertartás.   Az   államvallás   egyébként,   az
    akusztiko-fetisizmus  részben  az  Ó-, részben az Új-, részint pedig a
    Legújabb  Testamentumon  alapszik,  attól  függően,  mikor  melyik van
    divatban.   Külföldieknek   elég  annyit  megjegyezniük  belőle,  hogy
    vitatkozni  nem  ajánlatos,  mert máshitűekkel szemben az audiolandiak
    sohasem  tanúsítottak túlzott vallási türelmet. Az ország védszentje a
    jámborsága folytán mártíromságot szenvedett Szentül Asziszi.
        Az  államforma  is  egyedülálló:  demokratikus  anarchia,  sok-sok
    miniszterelnökkel. (Kormányfők beiktatása minden  kedden  és  pénteken
    8-tól 4-ig,  jelentkezés  személyesen,  levélben  vagy  telefonon.)  A
    közigazgatás egyetlen eszköze  a  kiterjedt  hifi-sajtó.  Mindazoktól,
    akik egy-egy sajtóhiba következtében  öngyilkosságot  követtek  el,  a
    másnapi  számban  ünnepélyesen  elnézést  kérnek.  A  szakfolyóiratok,
    magazinok hiánytalanul megtalálhatók a Nemzeti  Könyvtárban,  amelynek
    lépcsőfeljárójánál Hif-fy, a  költő  szobra  áll:  felemelt  kézzel  a
    hobbijára esküszik. Legalábbis ezt  mondják  a  látogatóknak  -  de  a
    bennszülöttek tudják: a költő ebben a pózban éppen  azt  fogadta  meg,
    hogy soha többé nem ad hitelt a nyomtatott betűnek.
        Az audiolandiak gyakran kényszerülnek  nagyobb  kiadásokra,  tehát
    pénzkereső elfoglaltság  után  kell  nézniük.  Népszerű  a  gyűjtögető
    életmód, sokan márkanevekre  vadásznak,  mások  szívesen  halásznak  a
    zavarosban. Szerte az országban virágzik a cserekereskedelem. Hogy  az
    iparról és  a  mezőgazdaságról  is  szóljunk:  itt  főleg  elméleteket
    gyártanak - s ennek folytán szelet vetnek és vihart aratnak.
        Ami a közlekedést illeti, gyakran látni az  audiolandiakat,  amint
    egy- és kétkerekű szerkezetekkel közlekednek. Van, akinek hat-nyolc is
    van a birtokában, másoknak nem jut ennyi, de az biztos, hogy ebben  az
    országban mindenkinek többje van egy kerékkel.
        A hivatalos nemzeti sport a szeánsz, vagyis  a  szellemidézés,  ez
    nagyon népszerű. Úgy játsszák, hogy  mindenféle  használati  tárgyakat
    cipelnek a szobába, majd körülülik az asztalt, és utána mindenki arról
    győzködi a többieket, hogy ő  látja  a  legtöbb  szellemet.  Ja  igaz,
    közben a zene is szól.
        Az audiolandiak nagyon szeretik az  élő  természetet  is.  Kedvenc
    viráguk a magnó-lia, kedvenc állatuk pedig Nessy, a Loudness-i szörny,
    akit úgy ábrázoltunk volna, hogy éppen benn ül egy Brüel &  Kjaer-féle
    ketrecben, de akkor a kép nem lett  volna  realisztikus,  mert  ez  az
    állatfaj általában szabadon garázdálkodik.