Torony a2-f2



        Teljesen  szabályos  sakkhúzás!  Még  akkor is, ha most másról van
    szó, nem sakkról. A torony itt nem bástyát jelöl, hanem hifitornyot, a
    betűk  pedig  azt  jelzik, hogy négy fő komponense közül (lemezjátszó,
    kazettás  deck,  erősítő,  tuner)  kettőt az Akai szállít, kettő pedig
    Fehérvárott   készül.   E   kereskedelmi   konstrukció   sorsa  sokáig
    paraszthajszálon függött, a gyár ezért egy kissé időzavarba került, de
    úgy látszik, hogy huszáros hajrával behozza a késedelmet. Hadd legyünk
    hát  most  a futárja, aki hírül adja: a fehérvári nagyüzem nem kívánja
    magát elsáncolni a High Fidelity elől.
        Mi  úgy  gondultuk,  hogy  a  VT  kedvét is az Orion-torony körüli
    hírverés  hozta  meg a toronyépítéshez, de a fehérváriak azt állítják,
    hogy  már régóta szeretnének összehozni egy komplett berendezést, s ez
    végtére  is logikus. Adva volt az elektronika és a hangdoboz - szükség
    volt  elektromechanikus szerkezetekre. Ki mástól vették volna, mint az
    Akaitól?!  Hiszen  ez  a  japán  cég  1979  óta  egyre több hangdobozt
    vásárol    Fehérvártól,    mi    több:    közreműködött    az   itteni
    hangsugárzó-gyártó   technológia   felújításában.  A  kapcsolat  tehát
    tartósnak  ígérkezik.  Különösen,  hogy  az  Akai is szeretné megvetni
    lábát a magyar piacon.
        Amikor a mi gazdasági körülményeink között ketten akarják gyártani
    ugyanazt, a közgazdászok rágcsálni kezdik a bajuszuk végét: "Van ennek
    értelme? Avagy még jót is tesz egy kis egészséges versengés?"
        A  Videoton mindjárt kétféle összeállítást is kínál. Az egyiknek a
    tetejére a drágább, AP-D33 - direktmeghajtású - lemezjátszót teszik, s
    ehhez  tuner  és  egy  2x50  W-os  erősítő járul. A másik fajta torony
    lemezjátszója  az  olcsóbb  AP-821,  amelyet  egy 2 x 30 W-os receiver
    egészít  ki.  A  kazettás  magnó  mindkét  összeállításban  ugyanaz: a
    metálszalag  lejátszására  is alkalmas Akai CS M-02. Mind az erősítőbe
    és  a  tunerbe, mind pedig a receiverbe belekerültek a Cleopátra és az
    Aida (helyenként módosított) moduljai is.
        Még    az    idén    4300-4300    készletet    akarnak    gyártani
    Székesfehérvárott,    és   az   első   tornyokkal   szeptember   körül
    találkozhatunk  a boltokban. És hogy milyen hangdobozok állnak majd az
    új  építmények  aljában? Már a rekonstrukció utáni új típusok, amelyek
    ugyanolyan  technológiával  készülnek,  mint az Akainak szánt darabok,
    csak  8  helyett  4  ohmos  kivitelben  és  VT-emblémával. Ezt örömmel
    halljuk;  tartottunk  tőle,  hogy  még  várnunk  kell az új dobozokra,
    hiszen  a  pótlólagos  importra  a  devizát  hangdoboz  exporttal kell
    megteremteni.
        Mert  a  dolog  azért  nem  volt  olyan  egyszerű, mint amilyennek
    látszik. Az utca embere (mindnyájan azok vagyunk) elsősorban vásárolni
    akar,  és nem túlságosan érdekli, hogy mitől fáj a kereskedők feje. De
    azért  ennyi  toronyhoz,  jobban  mondva  ennyi  külföldi  magnóhoz és
    lemezjátszóhoz  feltűnően  sok  dollárra  van  szükség.  Igaz,  hogy a
    hangdoboz  export  devizát  hoz,  de  szó  sincs  arról, hogy a VT ezt
    szabadon  elkölthetné.  Hiszen  a  nagyüzemek  nemcsak termelik, hanem
    fogyasztják is a dollárt!
        A   jó  ügy  bábája,  az  ELEKTROMODUL  szorgalmasan  hordozta  az
    okmányokat egyik főhatóságtól a másikig, és végül a következő, valóban
    salamoni  pecsétet  kapta  rá.  A  hangdoboz-export az idén 1,6 millió
    dollárral  nő,  és  ennek  felét  a  VT  levásárolhatja az Akainál. Ez
    magyarul  annyit tesz, hogy a Videoton munkája nyomán az idén 800 ezer
    dollárral  többet  költhetünk  nyugati  hifi-készülékekre  - és ez nem
    csekélység.
        Mindez  egyébként  nem  pusztán  kereskedelmi sakkjáték, hanem egy
    ipari  együttműködés  kezdete. A magnókat és a lemezjátszókat most még
    készen  küldi  az Akai, később azonban már valószínűleg csak fődarabok
    érkeznek,  és  ezeket  a  Videoton  fogja  összeszerelni, sőt: idehaza
    gyártott alkatrészekkel helyettesíteni.
        Sakkjátszmánk  kulcslépése  tehát,  az  "a2-f2"  egy  igen bíztató
    variáns bevezetése a Távol-keleti Megnyitásban.

                                                                Szekám Pál