Vonósszerenád kettes számrendszerben |
Itt az első magyar digitális, helyesebben hibrid hanglemez:
maga a fekete korong még a régi, analóg fajta, de a műsorát
már nem a hagyományos stúdiómagnón, hanem digitális
berendezésen rögzítették. Ez még április végén történt,
akkor jegyeztük fel az alábbi nyilatkozatokat a felvétel
előzményeiről és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat
terveiről. Azóta már bizonyára forgalomba is került
a Liszt Ferenc Kamarazenekar új lemeze, Csajkovszkij
Vonósszerenádja, amelynek dallamai és harmóniái és
ritmusai - milyen szokatlan! - kettes számrendszerben
kódolva várták, hogy rákerülhessenek a hagyományos
lakklemezre. Kíváncsian várjuk az új technika premierjét.
Dr. Nádori Péter
a Hungaroton-lemezek márkamenedzsere
A digitális technika "áttörése" már megkezdődött. Azt mondják,
annyival lehet jobb a hagyományosnál, mint a sztereofónia a monó
hangrögzítésnél, vagy mint a mikrolemez volt a normál, 78-as
fordulatúnál.
A világcégek - amerikaiak, nyugat-európaiak, japánok - már mind
sorozatban adják ki a hibrid lemezeket. A mi külföldi kereskedelmi
partnereink már régóta jelzik, hogy a két technika közötti átmenet
időben nagyon rövid lesz, és figyelmeztetnek bennünket: ne maradjunk
le. A digitális technika, mint minden műszaki újdonság, egy kicsit
divatnak is számít, és nekünk még akkor sem volna szabad
elhanyagolnunk, ha nem volna szó többről, mint divatról - de minthogy
az új felvételi eljárás a mi tapasztalatok szerint is többletet nyújt,
jó lelkiismerettel foglalkozhatunk vele.
A felvételi processzusról már voltak tapasztalataink. Tavaly
szeptemberben a kanadai Sefel Records itt Budapesten, a Vigadóban
digitális, Soundstream-berendezéssel készítette el 5 Bartók-nagylemez
felvételeit. Ezek közül kettő (a Kossuth-szimfónia, a Négy zenekari
darab, illetve a II. szvit és a Két kép) 1981 nyarán Magyarországon is
forgalomba kerül. Javában kerestük, kitől vásárolhatnánk mi is
digitális berendezést - ugyanis nem mindenki adja el, van aki csak
bérbe adja. Végül a Sonytól kaptunk kedvező ajánlatot.
Kapóra jött, hogy az NSZK-beli Delta cég bérmunkát rendelt nálunk,
s kölcsönözte hozzá Sony-berendezését. A Delta számára készülő
felvételek hangmérnöke Berényi István. Abban is megállapodtunk, hogy a
felvételek szüneteiben saját magunknak is dolgozhatunk (cserébe a
Delta megkapja az NSZK-beli terjesztés jogát), így vehettük fel a
Liszt Ferenc Kamarazenekarral Csajkovszkij Vonósszerenádját és Dvorák
Szerenádját. E lemez hangmérnöke Lukács Judit. A nyugatnémet cég
egyébként annyira meg volt elégedve munkánkkal és a körülményekkel,
hogy további együttműködést ajánlott, s ez már nem annyira bérmunka
lesz, mint inkább kooperáció.
Ami a digitális felvételek jelentőségét illeti: fontos, hogy ne
maradjunk le a dollár-piacon - de ez a dolognak csak az üzleti oldala.
Legalább ennyire fontos, hogy fejleszthetjük lemezkészítési
technikánkat. Meggyőződésem, hogy a galvanizálást, préselést tekintve
eddig is lépést tartottunk a világgal. Hátrányunk - lemezeink
dinamikai, hangszínbeli gyengeségei - inkább a hangfelvételből, a
vágásból, a stúdió rosszabb akusztikájából adódtak. Különös
szerencsének tartjuk, hogy az új technika bevezetésével párhuzamosan
arra is módunk nyílik, hogy az eddigieknél jobb akusztikájú termekben
készítsünk felvételeket.
Van azért egy félelmünk is. Ahhoz, hogy a lemezvásárló közönség
méltányolni tudja akár csak a mai technikát is, elfogadható
lemezjátszóra van szüksége. A "digitális", hibrid-lemezekre ez
méginkább érvényes.
Végül az új lemezek áráról. Sokat gondolkodtunk rajta, milyen árat
kérjünk. Hiszen a költségeink is növekednek, és az új hanglemezeknek a
minősége is jobb lesz. A külföldi árak túlságosan változatosak, nem
nyújtanak támpontot. Abban maradtunk, hogy a digitális felvételek 20
százalékkal lesznek drágábbak, tehát körülbelül 85 forintba fognak
kerülni.
Berényi István
az MHV hangmérnöke
A híradástechnikában jó 15-20 év óta ismerik a PCM-elvet (Pulse
Code Modulation). Ehhez társult a fejlődő komputer-technika. A
digitális hangrögzítés voltaképpen nem más, mint ezeknek a bevált
elemeknek az audio-technikában való alkalmazása. Számos cég
foglalkozik digitális hangrögzítéssel, köztük különösen sok a japán.
Ahány cég, annyi megoldás - de az alapelv mindig ugyanaz.
A szabványosítás még késik, és ezért senki sem gyárt nagy
sorozatokat.
Tehát kevés a piacon a digitális berendezés, sokan nem is adják
el, csak bérbe adják a készülékeiket, mint az amerikai Soundstream is
teszi. (Ez volt az első "eleven" digitális berendezés, amit működni
láttunk tavaly, a Vigadóban).
Nemrég két hónapig az NSZK-ban voltam, ösztöndíjjal, hogy
tanulmányozzam a külföldi hangfelvételi gyakorlatot. Bors Jenő, az
igazgatónk külön felhívta a figyelmemet a digitális hangrögzítésre.
Odakinn döbbentem rá, hogy ma már minden valamirevaló cég fontosabb
felvétele szinte kizárólag digitális el járással készül.
Az NSZK-ban egyébként a négy cég, amelynél jártam, mind Sonyt
használt: kettőnek saját berendezése van, kettő pedig bérli. Miután mi
is Sonyra gondoltunk, kapóra jött a Delta cég megbízása, hiszen így a
berendezést magunk is kipróbálhattuk. Semmi gondot nem okoz
beilleszteni a szokásos hangrögzítési láncba a digitális rendszert,
tehát a nagymennyiségű információ rögzítésére alkalmas képmagnót és
előtte-utána a digitális-analóg átalakítót. A képmagnó
Betamax-rendszerű, az átalakító pedig egy PCM-100-as. A rendszer
mintavételi frekvenciája 44056Hz, átfogása (felbontása) pedig 14 bit.
Egy probléma azért van. Mint a képmagnók általában, ez a gép is
forgófejes, tehát nemcsak a szalag fut a fejhez képest, hanem a fej is
mozog a szalaghoz képest, és így megsokszorozódik a relatív
szalagsebesség. Így viszont a magnóban összesen csak egy fej van,
vagyis nincs mód a felvétellel egy időben a lehallgatásra. Ezért a
biztonság okából a digitális felvétellel párhuzamosan hagyományos,
analóg módszerrel is rögzítettük a műsort. (Így tesznek a külföldi
cégek is.) Mellesleg ez módot nyújt arra, hogy utólag
összehasonlíthassuk a kétféle technikát.
A digitális felvétel szebb, jobb, tisztább. A hangkép világosabb,
torzítatlan, semmi hallható különbség nincs a keverőasztal kimenetéhez
képest, nem úgy, mint az analóg rendszerben. Annak a hangja egy kicsit
matt, fátyolos. Lehet, hogy ezt részben a Dolby teszi, Dolby nélkül
viszont az analóg szalagfelvétel észlelhetően zajos.
A digitális eljárás hivatalosan propagált előnye a nagyobb
dinamika, ez elérheti a 85dB-t. Mi nem használjuk ki, éppen a
párhuzamosan futó analóg felvételre való tekintettel, ugyanis
túlvezérelnénk a hagyományos magnószalagot. A dinamikánál is fontosabb
a tranziens-átvitel, és az, hogy torzítás szinte nincs. Mintha nem is
volna magnószalag a keverőasztal és a vágógép között. Mintha
közvetlenül vágnánk a lemezt.
1. A digitális elv szemléletése.
Az eredeti, bonyolult jelalak (itt csak szinuszgörbe) elegendően sok
pontját "letapogatják", és diszkrét mennyiségekkel jelenítik meg. Az
oszlopok száma a mintavétel szaporaságára jellemző. Minimális értéke
másodpercenként 40 ezer, másképpen kifejezve 40 kHz, ugyanis
kétszeresen meg kell haladnia az átvinni kívánt frekvenciasáv felső
határát (20 kHz). Az oszlopok magasságával jelzett mennyiségeket nem a
megszokott tízes, hanem kettes számrendszerben (binárisan) fejezik ki,
tehát kizárólag a "0" és az "1" szimbólumok használatával. (Bal oldali
rajz.)
2. Az átalakítás folyamata (az Audio magazin nyomán).
A: eredeti jelalak. Ezt legelőbb is meredek aluláteresztő szűrőn
bocsátják át, leválasztva róla a 20 kHz fölötti frekvenciákat.
B: a kvantált jelalak.
C: a kvantált jel diszkrét értékei (ezt az információt rögzítik a
képmagnón).
D: helyreállított jelalak.
E: aluláteresztő szűrővel visszanyert, eredeti jel. (Középső ábrasor.)
3. A tízes számrendszer számainak bináris megfelelői.
1=1 5=101
2=10 6=110
3=11 7=111
4=100 8=1000
Az utolsó bináris szám itt négyjegyű volt ("4 bit"). A legnagyobb, 4
bittel megragadható szám 1111 (=15 a tízes számrendszerben). A mai
digitális rendszerek "átfogása", "felbontóképessége" 14 vagy 16 bit.
Ez utóbbival ötjegyű számokat lehet megragadni a tízes
számrendszerben.
