Premierek 1980-ban




        Népszerűek az  énekes  lemezek.  Talán,  mert  az  emberi  hang  a
    hangszeres tökély korszakában is közvetlenebbül szól hozzánk?  Vagy  a
    (néha) költői  szövegek  teszik  szorosabbá  mű  és  hallgató  érzelmi
    kapcsolatát?
        Öt vokális kiadványról adunk hírt. Valamilyen szempontból mind  az
    öt premier. Donizetti-ősbemutató;  Mozart-mise  a  korabeli  salzburgi
    gyakorlat  szerinti előadásban;  a  nagy  operaszerző  ritkaság-értékű
    dalai; archív szólólemez a budapesti Operaház aranykorából; egy magyar
    opera világpremierje.



                                      1.

        Nemcsak Magyarországon, de a világ más tájain is bizonyára Verdi a
    legnépszerűbb  operaszerző.  Legjátszottabb   operáiból   idehaza   is
    számtalan felvétel  készült  már.  De  ez  a  mostani  kiadvány  mégis
    meglepetést  tartogat  a  Maestro  híveink,  mert  a  kutatókon  és  a
    gyűjtők-hallgatók egy igen szűk körén  kívül  ugyan  kik  ismerik  jól
    Verdit - a  dalszerzőt? Az SLPX 12197 számú lemezen a  Ricordi  cégnél
    kiadott  összes  dala  szerepel;  egy  kivételével  valamennyi   Verdi
    ifjúkorából származik, de föltűnő, hogy az első Verdi-operát  megelőző
    dalciklus finomabban kidolgozott, művészibb,  zeneileg  magasabbrendű,
    mint az első opera!
        E dalokban már világosan megmutatkozik Verdi törekvése a zene és a
    szöveg  egységének  megteremtésére.  A  románcok  és  két-három  vidám
    zsánerdal mellett (A kéményseprő, Stornello, Bordal) különös figyelmet
    érdemelnek a Goethe-megzenésítések, a Faust első  részének  két  híres
    epizódja: Margit a  rokkánál  és  Margit  imája.  Verdi  természetesen
    egészen más úton jár, mint a  német  dal  -  a  Lied  -  nagymesterei.
    Románcai az olasz dallamosság nagy pillanatait idézik fel, néha  éppen
    a - későbbi - híres operaáriák hangvételével, egy-egy fordulatával.  A
    dalok előadója Takács  Klára,  Operaházunk  kiváló  mezzoszopránja;  a
    zongoraszólamot Falvai Sándor,  az  1970-es  évek  elején  fellépő  új
    magyar zongorista-nemzedék egyik markáns egyénisége játssza.


                                      2.

        A  Nagy  Magyar  Előadóművészek  sorozat  lemezei  közül  jónéhány
    jelentős sikert aratott. Külföldön ezek a lemezek  főként  az  odakint
    élő  magyarok  szekrényeiben  -  illetve   speciális   gyűjteményekben
    találhatók. Idehaza azonban e kincsmentés, a "hang-régészet" nemcsak a
    személyes emlékek felfrissítésére a gyűjtőszenvedély  kiterjesztésére,
    törekszik: nemzeti kultúrális kötelesség.
        A Wagner-tenor fogalma Magyarországon egész generációk számára  (a
    húszas évektől a negyvenes évek végéig) Závodszky  Zoltán  személyében
    és művészetében testesült meg. Külsejében is wagneri hős volt, daliás,
    remek kiállású férfi. Hősi karakterek megjelenítője, s  mégis  líraian
    gyöngéd. Érzelemmel teli dalolása szerezte számára a legtöbb rajongót.
    Kivételesen hosszú művészi pályát futott be. A 20-as évek  elején  kis
    szerepekkel kezdte, majd ő szólaltatta meg magyarul elsőként a  teljes
    Wagner-repertoár tenorszólamait. Mintegy 365 estén lépett  fel  Wagner
    szerepekben;  hatvanszor  énekelte  Tristant.  Ezt  a   szerepet   még
    negyvenéves művészi jubileumán, 1961-ben is töretlen művészi erővel és
    hittel interpretálta.
        Évekig a bécsi zeneakadémia professzora volt, és szinte  haláláig,
    84 éves koráig rendszeresen adott dalesteket Budapesten.  Költő  volt,
    műfordító,  festő  és  szobrász,  több  hangszeren  muzsikált  mintegy
    megszemélyesítve a wagneri  összművészet  ideálját.  A  lemezen  (SLPX
    12195)    a    páratlan    népszerűségű    Tannhäuser-,    Lohengrin-,
    Mesterdalnokok-  és  Walkür-részleteken  kívül  a  Tristan-monológ  és
    Siegfried halálának dallamai is felcsendülnek.


                                      3.

        A barokk korszak opera seria műfajának az ókori mítoszokon kívül a
    biblia világa adta a legtöbb hőst. A XIX. században  az  ótestamentumi
    témák is a romantika díszletei között jelennek  meg.  Népszerűségüket,
    mint  általában  a  keleti  tárgyú  operákét,  jórészt   a   romantika
    követelménye:  a  "couleur  locale",  a  különös  egzotikus  környezet
    alapozhatta meg.
        Keszthely  szülöttének,  Goldmark  Károlynak   operája,   a   Sába
    királynője is hatásosan használja fel  a  keleti  varázst,  a  bibliai
    hangulatot:  mint Saint-Saëns Sámson és Delilája, a  témakör  népszerű
    darabja volt a századforduló repertoárjának. A száz ével ezelőtti Bécs
    zenei légkörében a késői romantika,  a  wagneri  művészet,  a  francia
    nagyopera stílusa és az olasz dallamosság -  mind-mind  hatással  volt
    Goldmark művére.
        Most készül az opera első teljes felvétele (SLPX 12179-82).  Eddig
    csak egy rövidített előadás  kalózlemeze  volt  ismeretes.  Premierünk
    egybeesik   a   zeneszerző   születésének   150.   évfordulójával.   A
    címszerepben az utóbbi évek egyik  legsikeresebb  magyar  énekesnőjét,
    Takács  Klárát  üdvözölhetjük.  Hangja   dús   és   szokatlanul   nagy
    terjedelmű:  szoprán-magasságoktól  az  alt-mélységekig  terjed.  Nagy
    sikert aratott Cherubini Medea és Vivaldi L'Olimpiade című  operájának
    felvételével.
        A hősi deklamációt és olaszos bel canto stílust  egyaránt  igénylő
    tenor-főszerepet  (eddig   Caruso,   Slezak,   Pataky,   Gedda   tette
    emlékezetessé a népszerű áriát!)  a  fiatal  Wagner-csillag,  Siegried
    Jerusalem vállalta. (Bayreuth Lohengrinje, Bécs Parsifalja  Budapesten
    sem ismeretlen). Kincses Veronikát kiváló  adottságai  jelölik  Németh
    Mária és Warga Lívia egykori szerepére: Sulamith szólamára. A  további
    főszereplők: Kalmár Magda, Gregor József és Sólyom Nagysándor.
        A karmester, Fischer Ádám, Hans Swarowsky egykori  növendéke  -  a
    helsinki,  majd  a  karlsruhei,  jelenleg  a  müncheni  operaház  első
    karmestere - 1980-ban Verdi Otellójának  új  produkcióját  vezényli  a
    bécsi Staatsoperben.


                                      4.

        Mozart egyházi zenéje már a korai, salzburgi  misékben  is  egyéni
    vonásokat mutat. A K. 192 jelzésű F-dur misét mint a hasonló  ifjúkori
    művek legjobbikát méltatja a zenetudomány. Az egyházi stílusú  Gloria,
    Credo és Sanctus mellett a Kyrie és az Osanna egészen operaszerűek.  A
    salzburgi istentiszteleteken a hagyomány szerint  az  epistola  és  az
    evangélium közé hangszeres  zenedarabot  ékeltek.  Ezt  a  gyakorlatot
    újítja  fel  Fischer  Iván,  az  SLPX  12235  számú  lemez  karmestere
    (Nicolaus Harnoncourt egykori asszisztense, jelenleg az angol Sinfonia
    Northern  vezetője).  Mozart  tizenöt  egytételes  templomi   szonátát
    komponált a fenti célra,  orgonával,  két  hegedűvel,  basszussal,  de
    némelyikben fúvósok is csatlakoznak az együtteshez.  Hanglemezünkön  a
    No. 7, K. 224 jelzésű  darab  csendül  föl,  s  a  műsort  a  Vesperae
    Solennes de Confessore (K. 339) egészíti ki.
        Fiatal  magyar  szólistákat,  Zádori  Máriát  és  Polgár  Lászlót,
    továbbá két kiváló vendégművészt is  meghívott  a  karmester  ehhez  a
    produkcióhoz.  Paul Esswood, a világhírű angol kontratenor  énekli  az
    alt-szólamot. Az Alfred Dellert követő generációban ő a legkeresettebb
    falsett-énekes. Tüneményes technikáját a magyar közönség is  ismerheti
    (a   Polydor   cég   archív-sorozatának   Monteverdi-,   Purcell-   és
    Händel-lemezeiről,  illetve  Harnoncourt  és  Gustav  Leonhardt   Bach
    kantáta sorozatából). Alexander Oliver pedig,  a  skót  tenorista  sok
    fesztiválon és hangversenyen szolgálta, sikerrel, a régi zene ügyét  -
    éppen Harnoncourt irányítása alatt is.


                                      5.

        Első ízben jelenik meg hanglemezen Donizetti d-moll Misereréje.  A
    szerző életében nem nyomtatták ki a teljes mű  kottáját,  a  partitúra
    egyes tételei más-más városokból, könyvtárakból kerültek elő. (Például
    a vatikáni Biblioteca Apostolica-ból, vagy a párizsi illetve a nápolyi
    konzervatórium  könyvtárából).  Máriássy  István  kutató   egy   tétel
    kivételével  a  teljes  oratóriumot  rekonstruálta.  A  mű  története:
    Donizetti,   tanulmányai   befejeztével,    1817-ben    tért    vissza
    szülővárosába, Bergamóba, ahol igen nagy  volt  az  igény  az  egyházi
    zenére. A már ifjan is rendkívüli gyorsasággal dolgozó zeneszerző  itt
    írta e művét 1820-ban. A Miserere -  jellemzően  Rossini,  Bellini  és
    Donizetti művészetére - nem sajátos  egyházzenei  stílusban,  hanem  a
    szerzők zenei anyanyelvén, a nápolyi opera modorában íródott.
        A felvétel Pozsonyban készült,  a  Szlovák  Filharmónia  ének-  és
    zenekarának közreműködésével, Maklári József vezénylete alatt.  Kiváló
    baritonistánk,   Bende   Zsolt   és   a   budapesti   Operaház   egyik
    legmuzikálisabb lírai szopránja, Pászthy Júlia énekli a szólókat.

                                                             Uhrman György


    

    Siegfried Jerusalem

    

    Takács Klára

    

    Fischer Ádám