Premierek 1980-ban |
Népszerűek az énekes lemezek. Talán, mert az emberi hang a
hangszeres tökély korszakában is közvetlenebbül szól hozzánk? Vagy a
(néha) költői szövegek teszik szorosabbá mű és hallgató érzelmi
kapcsolatát?
Öt vokális kiadványról adunk hírt. Valamilyen szempontból mind az
öt premier. Donizetti-ősbemutató; Mozart-mise a korabeli salzburgi
gyakorlat szerinti előadásban; a nagy operaszerző ritkaság-értékű
dalai; archív szólólemez a budapesti Operaház aranykorából; egy magyar
opera világpremierje.
1.
Nemcsak Magyarországon, de a világ más tájain is bizonyára Verdi a
legnépszerűbb operaszerző. Legjátszottabb operáiból idehaza is
számtalan felvétel készült már. De ez a mostani kiadvány mégis
meglepetést tartogat a Maestro híveink, mert a kutatókon és a
gyűjtők-hallgatók egy igen szűk körén kívül ugyan kik ismerik jól
Verdit - a dalszerzőt? Az SLPX 12197 számú lemezen a Ricordi cégnél
kiadott összes dala szerepel; egy kivételével valamennyi Verdi
ifjúkorából származik, de föltűnő, hogy az első Verdi-operát megelőző
dalciklus finomabban kidolgozott, művészibb, zeneileg magasabbrendű,
mint az első opera!
E dalokban már világosan megmutatkozik Verdi törekvése a zene és a
szöveg egységének megteremtésére. A románcok és két-három vidám
zsánerdal mellett (A kéményseprő, Stornello, Bordal) különös figyelmet
érdemelnek a Goethe-megzenésítések, a Faust első részének két híres
epizódja: Margit a rokkánál és Margit imája. Verdi természetesen
egészen más úton jár, mint a német dal - a Lied - nagymesterei.
Románcai az olasz dallamosság nagy pillanatait idézik fel, néha éppen
a - későbbi - híres operaáriák hangvételével, egy-egy fordulatával. A
dalok előadója Takács Klára, Operaházunk kiváló mezzoszopránja; a
zongoraszólamot Falvai Sándor, az 1970-es évek elején fellépő új
magyar zongorista-nemzedék egyik markáns egyénisége játssza.
2.
A Nagy Magyar Előadóművészek sorozat lemezei közül jónéhány
jelentős sikert aratott. Külföldön ezek a lemezek főként az odakint
élő magyarok szekrényeiben - illetve speciális gyűjteményekben
találhatók. Idehaza azonban e kincsmentés, a "hang-régészet" nemcsak a
személyes emlékek felfrissítésére a gyűjtőszenvedély kiterjesztésére,
törekszik: nemzeti kultúrális kötelesség.
A Wagner-tenor fogalma Magyarországon egész generációk számára (a
húszas évektől a negyvenes évek végéig) Závodszky Zoltán személyében
és művészetében testesült meg. Külsejében is wagneri hős volt, daliás,
remek kiállású férfi. Hősi karakterek megjelenítője, s mégis líraian
gyöngéd. Érzelemmel teli dalolása szerezte számára a legtöbb rajongót.
Kivételesen hosszú művészi pályát futott be. A 20-as évek elején kis
szerepekkel kezdte, majd ő szólaltatta meg magyarul elsőként a teljes
Wagner-repertoár tenorszólamait. Mintegy 365 estén lépett fel Wagner
szerepekben; hatvanszor énekelte Tristant. Ezt a szerepet még
negyvenéves művészi jubileumán, 1961-ben is töretlen művészi erővel és
hittel interpretálta.
Évekig a bécsi zeneakadémia professzora volt, és szinte haláláig,
84 éves koráig rendszeresen adott dalesteket Budapesten. Költő volt,
műfordító, festő és szobrász, több hangszeren muzsikált mintegy
megszemélyesítve a wagneri összművészet ideálját. A lemezen (SLPX
12195) a páratlan népszerűségű Tannhäuser-, Lohengrin-,
Mesterdalnokok- és Walkür-részleteken kívül a Tristan-monológ és
Siegfried halálának dallamai is felcsendülnek.
3.
A barokk korszak opera seria műfajának az ókori mítoszokon kívül a
biblia világa adta a legtöbb hőst. A XIX. században az ótestamentumi
témák is a romantika díszletei között jelennek meg. Népszerűségüket,
mint általában a keleti tárgyú operákét, jórészt a romantika
követelménye: a "couleur locale", a különös egzotikus környezet
alapozhatta meg.
Keszthely szülöttének, Goldmark Károlynak operája, a Sába
királynője is hatásosan használja fel a keleti varázst, a bibliai
hangulatot: mint Saint-Saëns Sámson és Delilája, a témakör népszerű
darabja volt a századforduló repertoárjának. A száz ével ezelőtti Bécs
zenei légkörében a késői romantika, a wagneri művészet, a francia
nagyopera stílusa és az olasz dallamosság - mind-mind hatással volt
Goldmark művére.
Most készül az opera első teljes felvétele (SLPX 12179-82). Eddig
csak egy rövidített előadás kalózlemeze volt ismeretes. Premierünk
egybeesik a zeneszerző születésének 150. évfordulójával. A
címszerepben az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar énekesnőjét,
Takács Klárát üdvözölhetjük. Hangja dús és szokatlanul nagy
terjedelmű: szoprán-magasságoktól az alt-mélységekig terjed. Nagy
sikert aratott Cherubini Medea és Vivaldi L'Olimpiade című operájának
felvételével.
A hősi deklamációt és olaszos bel canto stílust egyaránt igénylő
tenor-főszerepet (eddig Caruso, Slezak, Pataky, Gedda tette
emlékezetessé a népszerű áriát!) a fiatal Wagner-csillag, Siegried
Jerusalem vállalta. (Bayreuth Lohengrinje, Bécs Parsifalja Budapesten
sem ismeretlen). Kincses Veronikát kiváló adottságai jelölik Németh
Mária és Warga Lívia egykori szerepére: Sulamith szólamára. A további
főszereplők: Kalmár Magda, Gregor József és Sólyom Nagysándor.
A karmester, Fischer Ádám, Hans Swarowsky egykori növendéke - a
helsinki, majd a karlsruhei, jelenleg a müncheni operaház első
karmestere - 1980-ban Verdi Otellójának új produkcióját vezényli a
bécsi Staatsoperben.
4.
Mozart egyházi zenéje már a korai, salzburgi misékben is egyéni
vonásokat mutat. A K. 192 jelzésű F-dur misét mint a hasonló ifjúkori
művek legjobbikát méltatja a zenetudomány. Az egyházi stílusú Gloria,
Credo és Sanctus mellett a Kyrie és az Osanna egészen operaszerűek. A
salzburgi istentiszteleteken a hagyomány szerint az epistola és az
evangélium közé hangszeres zenedarabot ékeltek. Ezt a gyakorlatot
újítja fel Fischer Iván, az SLPX 12235 számú lemez karmestere
(Nicolaus Harnoncourt egykori asszisztense, jelenleg az angol Sinfonia
Northern vezetője). Mozart tizenöt egytételes templomi szonátát
komponált a fenti célra, orgonával, két hegedűvel, basszussal, de
némelyikben fúvósok is csatlakoznak az együtteshez. Hanglemezünkön a
No. 7, K. 224 jelzésű darab csendül föl, s a műsort a Vesperae
Solennes de Confessore (K. 339) egészíti ki.
Fiatal magyar szólistákat, Zádori Máriát és Polgár Lászlót,
továbbá két kiváló vendégművészt is meghívott a karmester ehhez a
produkcióhoz. Paul Esswood, a világhírű angol kontratenor énekli az
alt-szólamot. Az Alfred Dellert követő generációban ő a legkeresettebb
falsett-énekes. Tüneményes technikáját a magyar közönség is ismerheti
(a Polydor cég archív-sorozatának Monteverdi-, Purcell- és
Händel-lemezeiről, illetve Harnoncourt és Gustav Leonhardt Bach
kantáta sorozatából). Alexander Oliver pedig, a skót tenorista sok
fesztiválon és hangversenyen szolgálta, sikerrel, a régi zene ügyét -
éppen Harnoncourt irányítása alatt is.
5.
Első ízben jelenik meg hanglemezen Donizetti d-moll Misereréje. A
szerző életében nem nyomtatták ki a teljes mű kottáját, a partitúra
egyes tételei más-más városokból, könyvtárakból kerültek elő. (Például
a vatikáni Biblioteca Apostolica-ból, vagy a párizsi illetve a nápolyi
konzervatórium könyvtárából). Máriássy István kutató egy tétel
kivételével a teljes oratóriumot rekonstruálta. A mű története:
Donizetti, tanulmányai befejeztével, 1817-ben tért vissza
szülővárosába, Bergamóba, ahol igen nagy volt az igény az egyházi
zenére. A már ifjan is rendkívüli gyorsasággal dolgozó zeneszerző itt
írta e művét 1820-ban. A Miserere - jellemzően Rossini, Bellini és
Donizetti művészetére - nem sajátos egyházzenei stílusban, hanem a
szerzők zenei anyanyelvén, a nápolyi opera modorában íródott.
A felvétel Pozsonyban készült, a Szlovák Filharmónia ének- és
zenekarának közreműködésével, Maklári József vezénylete alatt. Kiváló
baritonistánk, Bende Zsolt és a budapesti Operaház egyik
legmuzikálisabb lírai szopránja, Pászthy Júlia énekli a szólókat.
Uhrman György
Siegfried Jerusalem
Takács Klára
Fischer Ádám