Orion torony |
Nem csalás, nem ámítás: magyar gyártmányú hifi-torony az őszi
Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ami persze korántsem jelenti, hogy máris
a boltokba kerül. De talán gyűjteni már érdemes lesz rá...
Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a Hifi Magazin máris olvasói
bizalmába ajánlaná az Orion új termékeit. Erről kizárólag akkor lehet
szó, ha a magnótól kezdve az erősítőig mindet végigmérhettük, mi több,
végighallgathattuk a saját háztetőnk alatt, s összehasonlíthattuk
mindazzal, amivel össze érdemes hasonlítani. Ám e készülékek műszaki
paraméterei bíztatóak, s hogy egy magyar gyár mérnökei és kereskedői
(!) végre tényleg olyasmin dolgoznak, amire a hazai vásárlóközönségnek
szüksége van, mindenképpen dicséretes. Akkor is, ha a torony
belsejében egyenlőre még folynak a szakipari munkák, s a vakolat sincs
mindenütt a helyén. Dehát a BNV sohasem volt afféle kirakodóvásár...
Az Orion is elsősorban informálódás, puhatolózás céljából
állította ki a hifi-tornyot, amely jelenleg a folyamatos fejlesztés
állapotában leledzik, s feltehetően 1980 végére kerülhet a boltokba -
így halljuk Kecskés Ferenctől, a gyár akusztikai laboratóriumának
vezetőjétől. (Műszaki oldalról ő tartja a hátát az egész vonalért,
leszámítva a tunert, amely a tévéfejlesztők munkája.)
- A vásáron beigazolódott, hogy a nívós, a lakberendezéshez jól
illeszkedő hifi-berendezés idehaza is vételképes kereslettel
találkozik - mondja Kecskés Ferenc. - Természetesen figyelembe vesszük
a közönség "visszajelzéseit", főleg a készülék külalakját illetően. Az
előlap már formatervezők kezében van. És csökkenteni fogjuk az egyes
"dobozok" magasságát, ugyancsak esztétikai okból.
Javasoltuk, "járjuk végig a torony emeleteit", hogy felmérhessük:
mi a végleges, s mi az ami még változhat. (Mellőzzük most a
hangszórókat; ezeket az Orion nem tekinti a torony tartozékának.)
Kezdjük a lemezjátszóval, az egyetlen "idegen" darabbal. Mint látjuk,
ez nem más, mint a Tesla NC 440. Lemezjátszó-tesztünk alapján mi sem
ajánlanánk mást, legfeljebb megfontolnánk, nem lehetne-e a Teslátó1
csak a futóművet és a kart behozatni, s idehaza építeni hozzá a
többit. Habár az sem elképzelhetetlen, hogy a Tesla későbbi "kiadásai"
már eleve jobbak lesznek. Hogy a hangszedőt honnan hozatja az Orion,
azt még nem döntötték el. Szóba kerülhet a csehszlovák gyár pick-upja,
s több nyugat-európai modell, esetleg speciálcégeké is.
A kazettás deck egymotoros lesz; egy hárommotoros mechanika
túlságosan felhajtotta volna az árát. A futómű így sem végleges.
Elképzelhető: a BRG-től veszik (s akkor nyilván elvárják a svéd
exportra készülő darabok minőségét!), de beszerezhetik máshonnan,
például a lengyelektől is. Kétféle kivitelt terveznek: kétfejeset és
háromfejeset. Ezek messzemenően azonosak lennének, kivéve
természetesen, hogy az utóbbin visszacsévélés nélkül, "szinkronban" is
vissza lehet hallgatni a felvételt. Az árdifferencia várhatóan 20-25
százalékos lesz. A kísérleti példányok jel-zaj viszonya igen jó, de
azért így is szükség lehet valamiféle zajcsökkentő elektronikára, bár
az orlonosok a Dolbyval nem rokonszenveznek.
Még a stúdió-változat, a Dolby-A is határozottan megváltoztatja a
hangképet - állítja Kecskés Ferenc, s hozzáteszi; téved, aki eleve
alacsonyabb értékűnek érzi a Dolby nélküli készülékeket.
Kiemelkedően jónak látszanak a tuner paraméterei. Végre eljutunk
hát odáig, hogy külön hifi-vevőkészülék is kapható lesz
Magyarországon, mégpedig olyan, amellyel mind az OIRT-, mind a
CCIR-sáv kifogástalanul vehető, kompromisszum nélkül. Kérdés, hogy ez
a drága készülék összemérhető-e az ismertebb nyugati modellekkel?
- Philips, Grundig, Pioneer gyártmányú tunerekkel hasonlítottuk
össze, s műszakilag is, szubjektíve is jobbnak ítéltük - bizakodik
beszélgetőpartnerünk. Az erősítőt ugyancsak hasonló teljesítményű
készülékekhez, igaz, nem erősítőkhöz, hanem receiverekhez mérték. Az
eredmény: egy Grundignál jobbnak, egy Pioneernál valamelyest
gyengébbnek bizonyult a 2x60 wattos Orion. A nagy teljesítményt
egyébként örömmel üdvözöljük: eszerint az Orionban megpróbálnak
korszerű erősítőt építeni, ahelyett, hogy a régi és teljesen
megalapozatlan babonát szajkóznák: "...ezt a teljesítményt szobában
úgysem lehet kihasználni..." Mint halljuk, az erősítő nem csak
1kHz-en, hanem a teljes hallható sávban, 0,2 százalékos torzítással
képes szolgáltatni, csatornánként, a névleges 60 wattot, s még ezen
felül is rendelkezik a kellő tartalékkal.
Amit Olvasóink a leginkább várnának: az árakat, sajnos, nem
sikerült megtudnunk. (Ha jól vettük ki, voltaképpen magáról a
gyártásról sincs még végleges döntés.) Mindenesetre felvetettük egy
"lemeztelenített" modell gondolatát: vajon mennyivel lehetne olcsóbb
az erősítő, ha elhagynák róla mindazt, ami felesleges: a műszereket, a
hangszínszabályozókat, a szűrőket. Informátorunk szerint így csak
mintegy ezer forinttal, szerintünk feltehetően többel is csökkenteni
lehetne a készülék árát. Méltányoljuk viszont Kecskés Ferenc
érvelését: egy olyan piacon, mint a miénk, előbb egy komplett,
mindenféle szolgáltatással teljes készüléket kell forgalomba hozni.
Sok sikert kívánunk az első hazai hifi-torony tervezőinek.
Szívesen segédkeznénk nekik annyiban, hogy az új készülékeket akár már
jelenlegi, akár későbbi, de még átmeneti állapotukban is
megvizsgálnánk, a saját módszereinkkel. Ajánlatunkat az Orionnak,
s egyszersmind a többi magyar gyárnak is! - íme, megtettük. Rajtuk
áll, élnek-e vele.
-vas-