Hangszerviz |
Előbb volt a felhajtás...
Sinkovits Frigyes
Bp. 62 pf. 288/T, 1392
Az újságárus agyára mentem már... (Egyszóval előbb volt a nagy
felhajtás, mint az újság.) No de megjelent, és ez a lényeg: Van egy
Apolló rádióm 2 db Diadém box-szal. A rádió átalakított
(kimenőteljesítmény, hangszín, balansz). Eladnám 4500-5000 forintért.
Czinege Antal
Bp., Práter u. P/6, 1083
Személy szerint nagy örömmel fogadtam és olvastam magazinjuk első
számát, melyben sok érdekeset találtam. Élve a lehetőséggel, ezúton
keresnék érdeklődőt garanciális, Supermax típusú, 6 hangszórós, 8
ohmos hangdobozaimra. Végezetül szeretném megkérni Önöket arra, ha
gondoltak vagy gondolnak rá, hogy az olvasóközönség táborából
egyszer-egyszer meghívnak valakit a szubjektív értékelések egyikére,
úgy boldogan ajánlkoznék, illetve lennék a vendégük.
Borsos József
Székesfehérvár, Lövölde 4. 10. 2., 8000
...Még a Bánfi-hajszesz reklámja is elmegy, hiszen úgyis kihull a
hajunk, mire használható kazettához jutunk... A szöveget olvasva
kiderül, a következő szám tervezett megjelenése december. Tovább
böngészve, az angol tartalomjegyzékből kiderül, hogy háromhavonkénti
rendszeres kiadványról van szó. Magyarul nem merték kijelenteni?
(Gondolkodjék el rajta. Szerk.) És néhány apró sajtó(?) hiba.
Azért tartom említésre méltónak, mert a műszaki adatok
táblázatában van. Lemezjátszóteszt: L 830 DD, állítható tűnyomás
0-50mN; lemeztányér tömege 1,6 kg. (Ezt mértük. Szerk.) Az Akai
AP-100-as lemezjátszón pedig VAN automata kar-visszahelyezés.
(Valóban: a szövegben így is írtuk, a táblázatban elhibáztuk. Szerk.)
Aztán lemezjátszó korrekciós-előerősítőben létezett és létezik Tesla
is, nem csak Philips és Lenco.
Kertész Péter
MTI/Foto, Bp., Lisznyai u. 28. Tel.: 359-590/338
...Hadd mondjam el véleményemet a Hifi Magazinról... Tetszett,
hogy nem akarnak "pápák" lenni... Valóban igen nehéz egyértelműen
megállapítani egy berendezésről, hogy ez a jobb, mondjuk 3,67%-kal.
Van, akinek elszínezve jobban tetszik a hang, van, akinek nem. Persze
legjobb a természetes, élő hang, de ki tudja ezt egyértelműen
viszonyítani, például elektromos hangszereknél, effekteknél?...
A Marantz-tesztről... elhiszem, hogy a csöves erősítők jobb hangot
adnak, de nem találom tisztességes tesztnek azt, hogy csöves előfokról
tranzisztoros végfokot hajtanak meg. (Pedig ebben nincs semmi
rendellenes. Egyébként a csöves Radford első fokozatában egy
tranzisztor is van. Szerk.) Írják, hogy a Marantz fono-előerősítője
nem jó. De hogy miért? Azt nem. (Nem szól elég szépen. Szerk.) Még
csak annyit, hogy azt is vegyék figyelembe: mekkora berendezést
eredményezne a Marantz elkészítése csöves kivitelben (Dolby, kvadro
stb.) és mivel hűtenék? Vízzel?
Nem tetszett a reklám. Egy hifi-magazin ne adjon le olyan
reklámot, még ha a Reklámújság különkiadása is, hogy az MK-27, a
B-100, az M-531 stb. magnó hifi. Vagy komoly szaklap akarnak lenni,
vagy reklámlap. Ezt kell eldönteniük.
Lugossy Zoltán
Családi Lap szerkesztősége, Bp., Arany J. u. 31., 1051
A szöveg dinamikusan olvasmányos és szellemes, csak 39 forintért
kevés. (Ami kell:) sok legújabb "irodalom", angol, USA, német; az
elektroakusztika világából labortesztek, árjegyzékek, műszaki
leírások, "minden szinten szinte minden"... Felajánlanék cserére egy
márkásabb fejhallgatóért vagy eladásra kétezer forintért egy V 15/III.
Shure tűt.
Hát ha valamit nem fogunk csinálni, akkor ez az, ez a "minden szinten
szinte minden". Szeretnénk hinni, hogy minden sorunknak értelme van.
Körbevágott oldalak
Dr. Dalos János
Szombathely, Szabolcs Z. u. 9., 9700
Igazán okos gondolat volt önöktől e lap megindítása. Még ennek az
oldalnak a kitalálása is. Az már azonban nem, hogy a lap szélét nem
perforálták, és ezért, meglehetősen körülményes vágni...
Beismerjük, megbántuk, ezentúl másképp csináljuk.
Pados Ferenc
Bp., Szilágyi u. 65., 1174
...Egyetlen reklamációm van, s ez kereken 5 oldalt érint. Ugyanis
furcsának találom a BKV vagy a Lottó reklámját egy műszaki újságban.
Ide tartozik még a fodrászat, a Bubiv és a Herbária, valamint a Kelet
Áruház reklámja. (Miért? Tegyük fel, valaki megissza a herbateáját,
megcsináltatja a frizuráját, hogy aztán kívül-belül üdén vehesse fel a
lottónyereményét, amin - egy kis buszozgatás árán - hifit vásárol
magának a Kelet-Áruházban, meg Réka-bútort is hozzá, hogy legyen mire
telepednie zenehallgatás közben... Reméljük, a téli bizonyítványunkat
könnyebb lesz megmagyarázni. Szerk.)... Meg kell mondanom, a reklámok
elég rondák és elég sok van belőlük. Nem tudom, hogy ez mennyiben
megélhetési kérdése az újságnak, de ildomos lenne számukat csökkenteni
és megjelenésüket legalább elfogadhatóvá tenni.
Szvatek Ferenc
Érd, Szegfű u. 11., 2030
Cserére ajánlom 3 motoros, oda-vissza játszó 4 éves Akai magnómat
- Crossfield, beépített 2x20W erősítővel -, kérek hasonló korú japán
receivert, vagy tunert+lemezjátszót, típusmegjelöléssel, levélben...
Kérem, fogadják el tanácsomat: ármegjelölésnél térjenek át svájci
frankra. (Ázsióval és diszázsióval? Szerk.) Általában sokkal mérvadóbb
árak vannak a svájci katalógusokban. 1976-os, 1978-as, 1979-es
Echenmoser katalógussal rendelkezem, sokkal tisztább, áttekinthetőbb
képet adnak összevissza és régi - 1973!?? - áraknál...
Biztosítjuk, hogy önmagukban véve az angol, a nyugatnémet és az
amerikai katalógusok is tökéletesen áttekinthető képet adnak. Sajnos,
az egyikből ez hiányzik, a másikból az hiányzik. Olvasónk egyébként
sem magyarázta meg, hogy miért éppen a svájciak - és miért éppen egy
bizonyos áruház-vállalat - árait tartja mérvadónak.
Stílus, tipográfia, Marantz-poszter
Vojtek Szilveszter
Salgótarján, Munkás út B., 3100
...Tetszik az újság közvetlen hangneme (bár a végén már egy kicsit
túlzásnak éreztem). Érezni lehet, hogy ez a kezdet, és most keresi az
újság az egyéniségét. A felvetett témák érdekesek. Érzésem szerint
kissé áttekinthetetlen az újság, nem eléggé tagolt, a cikkek nincsenek
megfelelően lezárva (levegőben lóg a végük). Összehasonlítva más,
nyugati hifi-magazinokkal, a borítás felveszi a versenyt velük, de a
belső forma elmarad tőlük. A Hifi igényes hobby - egy negyedévenként
megjelenő lapnál nem az ára az elsődleges -, legyen a Magazin
igényesebb, szebb. Én speciel nem sajnálnám érte a pénzt. A reklámról
annyit, hogy csapnivalóak, igénytelenek, fárasztóak a szemnek olvasni,
látni őket... Biztos vagyok benne, hogy sokat fog fejlődni a Magazin,
és nem fogunk csalódni.
Földes József
Szolnok, Véső u. 29., 5000
...Már a borító is vérpezsdítő, legalábbis nekem. Nagyon tetszik a
plakát - pardon: sztárfotó -, jó ötletnek tartom... A stílusáról még
annyit, hogy az volt az érzésem olvasás közben, mintha le akarnának
beszélni arról, hogy bármilyen Hi-Fi készüléket is vegyek. (Nehéz fába
vágták a fejszéjüket.) Egyetlen megjegyzésem volna még: kevés a színes
kép. De ha már színes képre nem telik a 39 forintból, akkor legalább a
fekete-fehér képek legyenek tisztán kivehetőek... még van mit tanulni
néhány híres magazintól (Audio).
Hörcher Miklós
Bp., Batyu u. 23., 1250
Végre! Örömmel lépek olvasóik táborába... Több évfolyam Stereo
Review után öröm ezt a folyóiratot kézbe venni. Olvasom, hogy a
Reklámújság különkiadása. Nem fogja ez Önöket gátolni az objektív
ítélkezésben?
(Nem hisszük. Hirdetéseinket elsősorban a kereskedelmi, és nem az
iparvállalatok adják fel. Szerk.)
...Szorgalmazhatnák, hogy a hazai ipar is gyártson pl. erősítőket
"kit" formában...
Ha valahol a világon, hát Magyarországon lenne értelme a
készülékeket (átmért) fődarabok formájában forgalomba hozni, redukálva
ezzel a gyári munkaerőhiányt és a vásárló költségeit. Ez az első
gondolatunk.
A második gondolatunk viszont az, hogy ehhez előbb egy bizonyos
mértékű szerviz-, sőt: barkács-kultúrát kellene megteremteni. Sajnos,
a restanciákat nem lehet behozni apránként... csak valamennyit
egyszerre.
Geszler Zoltán
Bp., Fortuna u. 15., 1014
Külön pozitívum a magyar nyomdatermékeknél megszokott nehézkes,
hivataloskodó hangvételtől eltérő, csevegő stílus. (Eltekintve a
Marantz poszter idétlenkedésétől.)... Ha a címlapon valamivel kevesebb
tárgy lett volna - valamivel nagyobb méretben - nemcsak több részlet
lenne látható, de nem keltene ilyen kusza benyomást. Többször is
hasára fordítottam az újságot, hátha ott folytatódik a B77. Ennyire
szűk kivágású fotót már nem jó csinálni. A fekete-fehér fotók szörnyű
kemények - hála a nyomdának -, de így is nyújtanak valami információt.
Úgy tűnik, sikerült megtalálniuk a csevegés, az objektív tesztek
és a szubjektív véleményezés helyes arányát... Viszont azt illik
megadni egy magnó értékelésekor, hogy a méréseket milyen szalaggal
végezték? Ezt még a rendesebb prospektusok is közlik. Ha lehet, ezt
visszamenőleg pótolják. (BASF-Bezugsband volt. Szerk.)
...Nem értem, hogyan térhet el egy lemezjátszó fordulatszáma a
névlegestől, ha a hálózati frekvencia pontos... (Semmi sem pontos: sem
a hálózati frekvencia, sem pedig a sorozatban gyártott alkatrészek.
Szerk.)
...Mi a véleményük, esetleg mik a személyes tapasztalataik,
illetve mit ír a külföld a tisztán A-osztályú végfokokkal
kapcsolatban? Pl. Pioneer M-22 Class A...
Minden érv amellett szól, hogy az A-osztályú erősítőknek szebb a
hangjuk - kivéve az, hogy időnként mégiscsak valamelyik AB-osztályú
szól szebben...
Philips és Antiphilips
Mészáros Gábor
Eger, Arany János u. 30., 3300
...Kérem (és ebben nem állok egyedül), őrizzék meg ezt a kritikus
hangnemet, és ha lehet időnként "elrettentő példaként" mutassanak be
egy-egy Hi-Fi-nek csúfolt Grundig, Philips, Telefunken förmedvényt...
Bár a szerkesztő volt az, aki felfedezte az egyik
hifi-gyermekbetegséget, a grundigo-philipsiensist, nem szeretnénk
túllőni a célon. Ha egy készülék csillog-villog, szép az adatlapja és
a fentemlített nevek valamelyikét - avagy bármely más cég nevét -
hordja, attól még miért ne lehetne nagyszerű? A Grundig-rádiókról
(tunerekről) jó véleménnyel vagyunk, akárcsak a stúdiógyakorlatban
megőszült Telefunken némely (igaz, régebbi) gyártmányáról is. Ami
pedig a Philipset illeti, ez a hatalmas konszern nagyonis értékes
technológiák birtokában van, és tulajdonképpen csakis a mindenkori
üzletpolitikáján múlik, hogy mennyire legyen hifi, amit piacra visz.
Mint érdekességet említjük meg, hogy az egyik amerikai speciálcég, a
DCM egészen olcsó, Philips-gyártmányú hangszórókból - és egy
szabadalmaztatott X-váltóból - építi nagysikerű modelljét, az
Időablakot ("Time Window")...
(A Kínai Nagy Hangfal tövéből kaptuk az alábbi levelet.)
Benedek Tamás
Peking, P. 0. B. 330., China
Szeretnék gratulálni a kitűnő kezdeményezéshez és a még
nagyszerűbb eredményhez. Kitűnő a stílus és olvasmányos a magazin, a
szakmai színvonalát már nem tudom ennyire megítélni, de álláspontjuk
mindenképpen rokonszenves. A hifi-berendezések használói számára
mindenképpen hasznos.
Jelenleg a pekingi kereskedelmi kirendeltségen dolgozom...
sikerült beszereznem egy sztereo berendezést, amely áll: egy Akai
AM-2600 erősítőből, egy Akai GXC-730D kazettás magnódeckből, egy Akai
GX-210D orsós deckből, egy Sony PS-4300 lemezjátszóból és két Bose 501
100W hangfalból. Amint ez a magazinból kiderül, a magas
követelményeknek ez a berendezés nemigen felel meg, ezért, amennyiben
lehetséges, kérem, írják meg milyen kiegészítőkkel tudnám feljavítani
valamelyest.
Hogy szerintünk az Ön berendezése ne felelne meg a magas
követelményeknek? Ugyan, ez csak afféle pekingi kacsa. Kétségtelen,
hogy az Akai erősítőkért nem rajongunk, és a hangszórójának, valamint
a hangszedőjének az árán is lehetne valami jobbat szerezni, de aligha
idehaza. (A kínai választékot nem ismerjük.) Ázsiából írt leveléért
mindenesetre nagyon hálásak vagyunk: hadd lássa mindenki, hogy a Hifi
Magazin már bejárta a világot...
Bódy Tamás
Monor, Wesselényi u. 31., 2200
...Nagyon jólesően vettem tudomásul, hogy véleményemmel nem vagyok
egyedül - abban, hogy a sok csillógó-villogó csodaszerkezet nem a
Hi-Fi technika csúcsa. Ugyanis sokan gondolják azt, hogy minél több
gomb, kapcsoló, lámpa, LED, érintőkapcsoló stb. van egy masinán, az
annál jobb.
Csodalámpa, a la DIN
Denke János
Érd IV., Csalogány u. 42., 2030
...E számban mindjárt a dolgok közepébe ugrottak. Hiszen ha a
gyermek megszületik mint például a magazin -, nem mindjárt felnőtt
ésszel gondolkodik, hanem először az alapokat kóstolgatja, mely a
magazinnál nem tapasztalható. Először is azt a "bűvös" DIN 45500-as
szabványt kellene ismertetni az olvasóval...
(Ahhoz meg először el kellene magyarázni, mi a frekvencia-
jelleggörbe... mi a decibel... mi a magashang-kivezérelhetőség... Úgy
gondoljuk, alábecsüli egy kezdő magazin didaktikai nehézségeit.
Megmaradva az Ön hasonlatánál: kisded kiadványunk kénytelen szoptatás
és tisztába tétetés között idézni Kantot. Szerk.)
...Kérem, közöljék azokat az adatrendszereket, melyek egy-egy
rádió tuner, magnetofon (szalagos, kazettás), lemezjátszó, erősítő,
hangfal, fejhallgató értékeléséhez OKVETLENÜL szükségesek. (Szükség
esetén mindig utalunk rájuk - de a szabványok csodalámpájával nem
világíthatunk rá a hifi lényegére. Szerk.)
Ez a magazin is, mint minden más lap, a vége felé laposodik, kezd
megjelenni oldalak hosszú során a reklám. Amíg a Hifi Magazin
audio-átvitellel foglalkozik, ha már muszáj, reklámozza a Hifit, vagy
hamár nálunk nincs belőle töméntelen mennyiségben ilyen termék, akkor
a nem magas színvonalút (pl. Unitra M-531S kazettás sztereo magnót) ne
pedig a lottót, a BKV-szakmunkásképzést, frizuradivatot,
Réka-szekrénycsaládot és a Herbária termékeit reklámozza. Ez nem a
lapba illő, és ezen a helyen nevetséges.
Sándor Gábor
Bp., Harrer P. u. 10., 1033
Régi vágyam teljesült, mikor megvettem lapjukat és végre magyar
nyelvű újságból értesültem, mi hír a hifi-világban. Bár, őszintén
bevallom, az olvasottakat csak 20-30 százalékban értettem.
...Milyen erősítőt vásárolhatnék?... Kérem, ismertessék
valamennyit, de lehetőleg "óvodás" szinten, mert, mint említettem, az
"akusztikus visszahatás", "hangfrekvenciás vezeték kapacitása" és az
ezekhez hasonló kifejezések megértése nekem megoldhatatlan feladatot
jelent...
Görögh Sándor
Nyíregyháza, Inczédi sor 11/B., 4400
...Van egy kérdésem, mellyel a technikai részletekben való
járatlanságomat el is árulom talán. A mai lakásviszonyokhoz mérten a
hifi-erősítők teljesítményét túl nagynak érzem... nem tudom, hogy nem
lehet-e 2x3-6W kimeneti teljesítménnyel tervezni kiváló minőségű
készüléket?
Szeretnék egy Grundig 4D sztereo 2000 hifi jelzésű lemezjátszó +
rádió + végerősítőhöz jutni, elfogadható áron... Veszem azt a
bátorságot is, hogy csereajánlatot tegyek, beatzenei érdeklődésem
elárulva. Miután a Cream együttes nagylemezei közül eddig egyet sem
tudtam megkapni, s a Jézus Krisztus Szupersztár című rock-operát is
csak magnófelvételen hallottam, ezekért sajgó szívvel felajánlanám
tökéletes állapotban levő, Beethoven IX. és I. szimfóniáját tartalmazó
EMI-kiadású lemezem, melyen e két művet Wilhelm Furtwängler vezényli,
a közreműködő énekesek között van Elisabeth Schwarzkopf és Otto
Edelmann. A lemez 1978-as kiadású, mono, a felvételek 1951-52-ben
készültek. (Cream-Furtwängler: egy-nulla. Szerk.)
Minden további nélkül leltetne építeni egészen kis teljesítményű
és mégis igen jó minőségű erősítőket, de ezekkel kizárólag
fejhallgatókat lehetne meghajtani. A nagy teljesítményt nem annyira a
lakószoba mérete, mint inkább a manapság elterjedt, viszonylag nagyon
alacsony hatásfokú hangszórók követelik meg. És az sem árt, ha a
készülékben egy kis tartalék is rejlik, különben erőlködni fog - nem
csak erősíteni.
Fodor Imre
Miskolc, Egyetemváros E/7., 3515
...Ha már ennyire csúcsgép a Radford SC22/STA 25 elő- és
végerősítő, akkor van-e lehetőségük arra, hogy közöljék a kapcsolási
rajzát és az alkatrészadatokat (kimenő transzformátor). Ez rajtam
kívül gondolom más Hifi-rajongókat is érint, mivel sokan állítják elő
saját maguk az erősítőjüket...
A Radfordok rajzát megküldhetnénk, de a transzformátorokét nem
lehet megszerezni többé, ez a cég még csak nem is válaszol az ilyen
kérdésekre... a Martanz válaszol ugyan, de a rajz nincs meg... a
McIntosh is válaszol, de a kimenő transzformátorok rajzát ő sem adja
meg...
Negatív visszacsatolás...
(Név nélkül)
Tisztelt Hifi Magazin!
Meglepetéssel vettem észre, hogy mennyit szentelnek a lemez ill.
lemezjátszókkal kapcsolatos dolgokra. Lapjuk 112 oldalából több mint
40 ilyen témával foglalkozik. A lemezekről írt külön glosszák pedig
teljesen feleslegesek. (Lásd: Pernye.) Az pedig, hogy egy ilyen lapnak
csak 1 szalagos magnó bemutatására teljen az erejéből, kritikán aluli.
A kazettás magnókkal való szembenállásuk sem érthető, hisz nem egy
zsebre teszi az Akai GX 4000D-t. Ja és a hirdetések. Hifi-ataloknak
cím alatt az első magnó az MK 27-es. Szép, de Hihi. A bevezetőben írt
célkitűzéseket eddig messze nem sikerült elérni. Nem csodálkoznék, ha
ez a példányszám rovására menne. Egyszóval, lapjuk csalódást keltett.
A következőt igen át kell forgatnom megvétel előtt. (Köszönöm, hogy
végig olvasták!)
A következő levél is legalább félig névtelennek tekinthető
(olvashatatlan aláírás, továbbá monogram, irányítószám és lakótelep).
Válaszolni így természetesen nem válaszolunk rá, de - minthogy
teljesen elutasító álláspontra helyezkedik -, kísértést éreztünk, hogy
szó szerint közöljük. Öt sűrűn teleírt oldalt azonban mégsem akartunk
citálni; biztosítjuk Olvasóinkat, hogy a lényeget ezúttal is itt
találják.
...Nem kenyerem a tesztelés, de megpróbálkozom a Hifi Magazin első
számának tesztelésével. Egy drága (talán a legdrágább) újság, ami
ráadásul igénytelen is. A címe után ítélve olyan újságot várna az
ember, amely a felsőfokú hangvisszaadást értékelők táborát kívánná
növelni. Ezzel szemben az újságban egy pár csúcsteljesítményű gép
említésén kívül az olvasó nem találja meg a hifi alapjait sem. Sőt,
még a megfelelő elhelyezésről sem tesz említést, hangfal kontra
fejhallgató stb. Teljesen tagolatlan. Nincs egy tanács-rovat sem.
(Kiemelés tőlünk. Szerk.) Viszont az ipart és a kereskedelmet rendesen
lehúzza. Pedig az ipar a kereskedelemnek dolgozik, a kereskedelmet meg
az eladás érdekli. Bár a lap észrevesz ebből valamit, de nem túlzottan
akar sietni az áldatlan állapoton segíteni...
Az újság felét ha kiteszi a szakmai rész... A színes fotóknak
megfelelő papírok nincsenek kihasználva. Hanglemez-katalógus éppúgy,
mint Hifi Magazin.
Összegezve: nagyon drága, nem kihasznált, igénytelen újság, mely
sem a kezdőnek, sem a szakember szeméből tesztel, és időnként címétől
eltér és nem propagálja a hifit.
Itt következne a harmadik levél, amelynek szerzője 15 (tizenöt!)
sűrűn gépelt oldalon szedi ízekre az egész Hifi Magazint. Igaz, javító
szándékát hangsúlyozza - ezzel azonban eléggé ellentétben áll, hogy a
levélmásolatot (mint kiderült) azonnyomban elküldte főhatóságunknak
is. Csak találomra ragadunk ki néhány motívumot e betűtengerből.
Kiadványunk tehát, amely "annyiba kerül, mint a legjobban fizetett
bányász vagy szakmunkás 3 órányi fizetése", "tipográfiai
bűvészmutatvány", "öncélú betű-kavalkád", "hivalkodó tobzódás", amely
ellentétben áll kivétel nélkül minden hatóság takarékosságra intő
rendeletével. Már az is jellemző, hogy milyen szellősen van tördelve,
hiszen ha összébb zsúfolnánk a szöveget és nem adnánk ilyen nagy
képeket, ez "legalább 17 százaléknyi megtakarítást eredményezne".
Kifogásolja, hogy a Pernye-nyilatkozatot egy újságíró szignálja.
Kifogásolja, hogy Edisonra hivatkozunk, holott ő nem a lemezjátszót
találta fel. Kifogásolja hogy a csillagos égboltot "naivul"
ábrázoljuk. Kifogásolja az audio-kultúra kifejezést. Kifogásolja a
hanglemezkritikákat. Ezután gazdaságossági tanácsokat ad nekünk, ami
pedig a kétségbeesetten iparfejleszteni igyekvő Délibábos Oldalt
illeti, ennek szerzőjét "a gyártó piac és az értékesítéssel foglalkozó
belkereskedelem helyzetében, s ezek kapcsolataiban teljesen
tájékozatlannak" minősíti. Nem fárasztjuk magunkat tovább; aki a Hifi
Magazinról a lehető legrosszabbakat szeretné olvasni, forduljon
bizalommal Ferenczi Istvánhoz (Budapest, Abonyi u. 8., 1146.)
...és néhány pozitív
Mérő Tibor
Boglárlelle, Pf.: 44. Kun Béla u. 2., 8630
Igazán nagy örömömre szolgált kézbevenni az Önök által produkált
csodálatos lapot. Biztos vagyok benne, hogy eladási gondjaik nem
lesznek sohasem. A stílus gördülékeny, amellett, hogy nagyon hasznos,
kellemes olvasmány is. Engem máris megnyertek... Egy-egy komolyabb
tesztvizsgálatra szívesen jelentkeznénk mi is hallgatónak...
Pfefer László
23300 Kikinda, Gen. Drapsina 39. Jugoszlávia
Gratulálok! A Hifi Magazin megérdemli a legmagasabb
osztályzatokat. Ez az, amit mi, Hifi rajongók már rég vártunk. Ebben
az időben, amikor minden oldalról (hát minden oldalról azért nem.
Szerk.) körül vagyunk véve Hi-Fi felszerelésekkel, és amikor lassan
megismerkedünk a hang csodavilágával, szinte nélkülözhetetlen egy
magazin, amelyben reális osztályzatokat találhatunk a Hi-Fi
termékekről. Lenne egy kérésem is: legyetek szívesek levélben
értesíteni, mi a Ti véleményetek az NSZK-beli Grundig
Hifi-programjáról, elsősorban az R 25 receiverről.
Ehhez kettőt kellene pontosan ismernünk: az R 25 recevert, és a
jugoszláv piacot, amihez mérhetnénk.
A receiverről inkább csak gyanítjuk, hogy más Grundigokhoz
hasonlóan nívós rádiórésszel és kommersz erősítővel bír - egyébként
nem látunk rá okot, hogy akár jobbnak, akár rosszabbnak véljük a
többi, hasonló kategóriájú készüléknél.
A jugoszláv piacról viszont örömmel fogadnánk kikindai Olvasónk
tudósítását.
Rácz András
Komárom, Arany János u. 17., 2900
...ezért a levélpapírért (a magazinnal együtt) 340 km-t utaztam.
Kerestem Budapesten, (Győrben, Komáromban és Tatabányán, összesen 19
helyen. Gondolhatják, hogy nem 39 forintomba került. Ez a magazin az
első napon elfogyott. Kérem, hogy szíveskedjenek címemre megrendelőt
küldeni. És még egy: az újságokat pontosabban tájékoztassák a
megjelenés időpontjáról, a reklám sokunkat megtévesztett.
A következő levelet igen nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel
olvastuk, noha alaposan feladta nekünk a leckét.
Tisztelt Szerkesztő Úr,
mindenekelőtt kérem, fogadja szerencsekívánataimat hősies
vállalkozásához. Aligha tévedek, ha úgy gondolom, hogy sajnos még
számos nehézséggel kell a Hifi Magazinnak szembenéznie. Sok sikert!
Levelem fő célja, hogy felajánljam szolgálataimat a folyóiratnak.
Nyilván számos hifista jelentkezik most Önnél hasonló vágyakkal.
Kérem, tanulmányozza át az én ajánlatomat is.
1948-ban, Budapesten születtem. Tudományos munkatárs vagyok az MTA
Irodalom(!)tudományi Intézetének Reneszánsz Osztályán, és félállásban
irodalomelméletet, illetve régi magyar irodalomtörténetet tanítok a
szegedi egyetemen. Kandidátusi disszertációm - egy sajtó alatt levő
Balassi-könyv - megvédésére a télen fogok sort keríteni. Általános
esztétikával is foglalkozom; már hirdetik az Ismétlődés a művészetben
című tanulmánykötetet, melyet egy kollégámmal szerkesztettem.
Belekontárkodtam a zenébe is zongorával és fuvolával próbálkoztam.
Klasszikus lemezeket gyűjtök. Gyengém egyes ritka monó-felvételek
hűséges megszólaltatása: kb. 60 Furtwängler-lemezem van.
Gyermekkoromban - kb. a tranzisztor-korszak kezdetéig -
rádióamatőrködtem, egy ideig klubba is jártam. Azóta csak a hifi
érdekel az elektronikából. Pillanatnyi helyzet: Ortofon VMS 20XE Mk II
és Pulsar GZM-003 pickup; SME 3012/II. és Ortofon RMG kar; (B)EAG SL
801 stúdió és Garrard 401 játszó; Technics SU 8080 erősítő; (egyelőre)
HS 400 hangdoboz; Radiola (Philips) N 4504 magnó; ERA TS2 és Technics
ST 8080 tuner. Pillanatnyilag egy Hiraga-tervezte maszek ekvalizátort
barkácsolgatok. (Audiophile-ajánlás). Rendszertelenül, de régóta
olvasom a The Gramophone-t, rendszeresen a következő francia lapokat:
Le Haut-Parleur, Hifi Stéréo, Hifi-Magazine, Nouvelle Revue du Son.
Csak ritkán jutok a legjobbakhoz, melyek nem járnak pesti
könyvtárakba: L'Audiophile, Hi-fi Conceils.
Nyilván nem igazán lepődik meg, hogy ilyen mély érdeklődést
tapasztal egy irodalomtörténész részéről. Hiszen a hifi, mint jól
tudja, nem elsősorban a profi műszakiak és profi zenészek sportja,
hanem a civileké. És van-e civilebb egy bölcsésznél?
Szívesen foglalkoznék bírálattal. Magyarországon kevés
hifi-készülék kapható, így a teszteknek elég hamar a végére tudnak
járni. Fontosnak tartanám viszont a nyugati lapokban kevéssé művelt
URH-kritika műfaját: nemcsak a műsorpolitika, hanem a technikai
színvonal is erősen bírálható. A szubjektív tesztekben is használni
tudnának. Foglalkozhatnék a Csabai Dániel-féle "szakirodalommal" is. A
legszívesebben azonban lemezkritikákat írnék, de csak akkor, ha
őszintén szólhatnék.
S ez az a kérdés, mely, úgy érzem, a legnagyobb nyugtalanságra ad
okot. Lapjának legrokonszenvesebb vonása, hogy szembeszáll a
reklám-meggondolásokkal. Hibájának érzem azonban, hogy inkább csak a
nagy nyugati cégekkel - például a szegény SME-gyárral - szemben ilyen
szigorú, de már például a Videotonnal vagy az MHV-val szemben nem. Egy
hifi-lap mindig a fogyasztók lapja, így- annál jobb, mennél kevésbé
függ a hirdető cégektől. Sajnos, a Hifi Magazin is - igazítson ki, ha
tévedek! -, mintha osztozni lenne kénytelen kénytelen nyugati
sorstársaival egy bizonyos fokú kiszolgáltatottságban. Ha aggodalmam
nem megalapozatlan, akkor csak korlátozott közreműködésemet ajánlhatom
fel Önnek, hiszen mit sem tudna kezdeni egy olyan lemezkritikussal,
aki például az Önök által egekbe dicsért új Máté-passió bírálatában -
a The Gramophone-nál szokásos módon - összehasonlításokat tenne, és
referenciákként a Scherchen- (Westminster) és a Furtwängler-vezényelte
(Cetra) lemezt adná meg, tehát a helyénvaló szigorral mérne, és még
olyan apróságok is feltűnnének neki, mint például az, hogy a, kórus
elfelejt belépni. Ebben az esetben semleges témákon dolgoztathatna,
így hathatna a Melogyija csodálatos archív-lemezeiről, amelyeket
nagynehezen azért mégis be lehet szerezni, s amelyeknek
diszkográfiáján amúgy is dolgozom, kedvtelésből; vagy olvastathatna
velem külföldi lapokat, és összefoglalókat hathatna az érdekességekből
- de esetleg mást is kitalálhatunk.
Remélem, volt értelme, hogy hosszú levelemmel feltartottam. Akár
ad munkát, akár nem talál számomra, hosszú életet kívánok a Hifi
Magazinnak!
Horváth Iván
MTA Irodalomtudományi Intézet
Kedves Horváth Iván! Köszönettel fogadjuk ajánlatait, elsősorban
azt, hogy tudósít bennünket a francia lapok tartalmáról. Következő
számunkban bemutatjuk, s attól kezdve rendszeresen tallózzuk a
nemzetközi audio-sajtót, s bár úgy gondoljuk, hogy angol, amerikai,
német olvasmányaink alapján is elfogadható képet nyújtunk, örülünk,
hogy találtunk valakit, aki nemcsak hifiül beszél, hanem franciául
is.
Ami hanglemezkritikusi ambícióit illeti: habár mi laikusok a zenét
szakmának tartjuk, s megnyugtatóbbnak, ha recenzenseink zenei
végzettségűek, - a lényeg valóban nem ez. Levelét továbbítottuk a
Hanglemezív rovatszerkesztőjének. Őszinte híve:
Darvas László
szerkesztő
INTERMODULÁCIÓ
Azokon a hibákon kívül amelyeket Olvasóink tettek szóvá, s
amelyekre így a kellő helyen kitérhettünk, találtunk még néhányat a
szeptemberi Hifi Magazinban. Gondos műszeres vizsgálattal kimutattuk,
hogy mindez nem más, mint intermodulációs torzítás: az írógép és a
szedőgép kölcsönhatásának eredménye.
62. oldal. A Marantz 4400-es receiverről tulajdonképpen nem írtunk
rosszat; annyira semmiképpen sem, hogy bánatában feldobja a talpát,
mint képünkön teszi. Ebben a szerkesztő vétlennek érzi magát, ezért
nem is nevezi intermodulációs torzításnak, inkább - stílszerűen -
fázishibának, amely itt egészen pontosan 180 fokos...
71. oldal. Táblázatunkban két hibát találtunk: az Akai
lemezjátszón természetesen van karautomatika, a kábelkapacitás pedig
pF-ben értendő. (Reméljük, a sajtóhibák azért senkit sem vezettek
félre, hiszen a szövegben mindenütt a helyes adat szerepelt.)
Végül szakmai tanácsadónk, mint a precíz terminológia szigorú őre,
elnézést kér, hogy nem vigyázott eléggé, s több alkalommal is a bevett
"tűnyomás" szót használta (egyébként a szerkesztő titkos örömére), az
egyedül helyes "tűerő" kifejezés helyett.
Rohrer György
Bp., Pipiske út 7., 1121
Nagyon örülök, hogy végre van a Hi-Fi rajongóknak saját lapjuk.
Még korai lenne bármiféle kritikát is tenni a lapról. Ha mindig
tárgyilagosak és pontosak lesznek, még sok-sok rajongót szerezhetnek
maguknak. Az igazi elismerés az lesz, ha a Hifi Magazint tekintik
referenciának amatőrök, kívülállók és szakemberek is. Egyébként
keresek: 1 db Woelke 00620 vagy 00630 kombinált fejet. További jó
munkát és sok sikert kívánok.
Itt a Lenco, hol a Clean
Füzek Ferenc
Bp., Ernő u. 17., 1096
Miért nem kapható LencoClean vagy valami hasonló, mivel nem csak
én ugrottam be ennek az úgy-ahogy jó szolgáltatásnak. Lemezeim nagy
részét összekentem vele, s így már csak a folyadékos módszerrel lehet
élvezhetően lejátszani... Eladó 4000 DS (2 éves) Akai orsós magnóm.
Fehér György
Bp., Sasadi út 144., 1112
Hogyan lehet az elgörbült hanglemezeket "kisimítani"?
Lemeztisztításhoz milyen folyadék-összetétel a legalkalmasabb?
Eladásra kínálok C60 és C90 krómdioxid kazettákat (Elite).
Tudunk olyan - csak nagy stúdiók számára hozzáférhető -
berendezésről, amely órákon át lassan felmelegíti, majd prés alatt
lehűti, s ezzel valóban kisimítja az "elvetemült" lemezeket. A Magyar
Rádióban is van ilyen. Az eredmény azonban (legalábbis a mi
tapasztalataink szerint) nem tökéletes. Hiába nyeri vissza régi
alakját maga a Lemez, az egyszer már "megnyúlt" barázdák többé nem
simulnak vissza, inkább "begyűrődnek" a helyükre. Lejátszani
mindenesetre le lehet őket.
Olvasmányaink és tapasztalataink alapján is közölhetjük a
lemeztisztító folyadékok egy lehetséges, de jellemző összetételét.
Végy egy rész tiszta (etil- vagy izopropil-) alkoholt, két-négy
résznyi kétszerdesztillált vizet és öt-hat rész propagandát. A
"bideszt" vizet vegyész ismerősöktől lehet beszerezni, a propagandát
esetleg el lehet hagyni a keverékből, de ettől nem lesz rosszabb. Ne
feledjük a nedvesen játszás jelszavát: vagy mindig, vagy soha!
Kimaradt lemezjátszók
Szuhai Péter
Bp., Rudas László u. 85. 1062
...Nagyon nem tetszett viszont az NC 420 mellőzése
(agyonhallgatása) a lemezjátszótesztben. Mondanom sem kell talán, hogy
nekem is ilyen van, az előlapján ott díszeleg a bűvös High Fidelity
felirat... Talán túl következetesen határolták el magukat a
technikától. Úgy érzem, egy-egy kapcsolási rajz sem ártana itt-ott,
akár utánépítésre csábítva. Lemezjátszó vagy magnó mechanikát nem
nagyon lehet barkácsolni, RIAA-korrektort igen. Egy-egy kész recept
kényelmesebb, mint a saját tervezés. (A Revox-előerősítő rajzát
lapunkban ismertetjük. Szerk.)
Gács Lajos
Miskolc, Egyetemváros E/5., 3515
...Sajnálatos, hogy a magazinból majdnem 30 oldal reklám. Közöttük
olyan, mint a "Hi-fiataloknak" című (MK-27?) Hiányolom a
hifi-lemezjátszók sorából a magyar BEAG-gyártmányú készüléket. Lehet,
hogy rosszak az értesüléseim, de úgy tudom, hogy még forgalomban van.
Lihovay Zoltán
Bp., Tanács krt 3/c., 1075
...A teszthez néhány szót. Hasznos lenne egy mondat erejéig
jellemezni a kimaradt készülékeket is, függetlenül mennyiségüktől vagy
minőségüktől. Például a Lenco L 65-öt és a lengyel Danielt nem
említik.
Több Levelet is kaptunk, amelyeknek írói a Lemezjátszótesztünkből
kihagyott készülékek iránt érdeklődnek. Valóban indokolnunk kell
néhány mondattal, miért nem foglalkoztunk ezekkel a modellekkel is.
Lenco L 65. Nagyon csinos, nagyon praktikus, az NC 440-nél
véleményünk szerint gyengébb, viszont drágább lemezjátszó; igen-igen
kevés került belőle a boltokba.
BEAG CBO 21. A magyar hifi-lemezjátszók első és utolsó
mohikánjából mindössze néhányszáz darab készült: nem volt ideje
kigyógyulni gyermekbetegségeiből. Ebben a kategóriában szokatlanul
olcsó hangszedővel szerelték fel.
Tesla NC 420. Noha ugyanazt a pick-upot tartalmazza, mint bátyja,
az NC 440, hangkarja lényegesen gyengébb, futóműve sokkalta szerényebb
- indokolatlannak tartottuk benevezni a versenybe.
Granat 216. A bármi féle tűrésmezőből "kilógó" hangszedő hibáit
meg nem engedhető módon: a beépített előerősítővel korrigálják.
Nyilván ez a magyarázata annak, hogy a hangszedő már mechanikai
felépítésénél fogva sem csereszabatos a többivel... A zajszintet is
csak hasonló manipuláció árán tarthatják viszonylag alacsonyan.
Dániel. Nagyon lelkes tanuló: szorgalmi feladatait (automatika,
szenzoros vezérlés) már mind elkészítette - csupán a kötelező házi
feladat megy nehezen. Ámde annak alapján, amit a lengyel
lemezjátszógyárban láttunk, erősen reméljük, hogy Dani rövidesen
felnő és tényleg Dániel Lesz belőle.
Hangszedők és rangsorok
Ferenci János
Törökszentmiklós, Vasvári út 1., 5200
...Tesla NC 440-es lemezjátszómban Grado F2+ hangszedőt használok
Orister erősítőn keresztül, teljes megelégedéssel. Bár az első szám
kihúzta a listáról ezt a típust, szeretnék róla olvasni. Örültem a
lemezkritikáknak. Szerintem érdemes lenne egy-egy negyedév
jazz-lemezeivel kiegészíteni - ezekből úgysem jelenik meg sok. Ha már
a lemezek szóba kerültek: nem tudom mi az oka a rengeteg hullámzó,
megcsavarodott lemeznek, hiszen visszaegyenesíteni otthon nem lehet.
0,5 pond tűnyomást alkalmazok, és rengeteg bosszúság ért már, mert a
lemez elejét nem tudom lejátszani, beugrik a tűm...
Nem húztuk ki a listáról a Gradókat. Bár nem találkoztunk még
velük, tudjuk, hogy számos kitűnő, sőt olcsó típus is van közöttük,
nem beszélve arról a műszaki érdekességükről, hogy noha nem
mozgótekercsesek, de alacsony induktivitású modellek, tehát kevésbé
érzékenyek arra, hogyan fogadja jelüket az előerősítő. Egyszerűen csak
nem vagyunk hajlandóak törni magunkat azért, hogy megismerkedjünk
ennek a cégnek a csúcsmodelljével is, minthogy nem kevesebb, mint 500
dollár (az NSZK-ban 3000 márka!) az ára.
Problémája egyébként valószínűleg nagyon egyszerű eszközökkel
megoldható. Emelje fel a tűerőt a gyártó által megkövetelt maximumra
(20mN), illetve valamivel az alá, és - Mr. Grado véleményével
ellentétben - igenis próbáljon alkalmazni némi antiskatinget.
Megkíméli a tűt is, a lemezt is.
Szerencsés György
Szeged, Sárosi u. 1., 6724
...A Dual hol helyezkedik el a rangsorban? Bizományiban 16-20 ezer
forint, többszőröse a Lenconak, Teslának. Vagy csak a vám viszi fel
úgy?
A lemezjátszók - avagy általában a hifi-készülékek - világában
semmiféle rangsor nem létezik, rangsort csak a hifizők állítanak fel,
mérsékelten objektív ítélet alapján. A Dual-lemezjátszók nagyon jók,
megbízhatóak - hogy melyik típusuk mennyire, ezt nyilván egyedileg
vagy legalábbis típusonként kell elbírálni. Például úgy, hogy
összehasonlítják őket egy Teslával vagy Lenco-val...
Csakis RIAA!
Halap János
Bp., Váci út 64/B
...A különböző márkájú hanglemezek átvételénél gondot okoz, hogy
milyen korrekciót alkalmazzak, pl: DECCA, NAB, RIAA, IEC, New
Ortophonic stb. Közel 20 év alatt mintegy 200 vagy ennél is több
"nevű" lemezzel találkoztam, ami tudomásom szerint 4-5 féle
korrekcióval átfogható...
Rumanóczky János
Szentendre, Házi Á. u. 28., 2000
...Korrektor dinamikus betéthez, az Önök szóhasználatával élve:
fono-előerősítő. Megjegyzem, hogy így még egyetlen magyar
szakirodalomban sem találkoztam szegénnyel. Kérem, közöljenek egy-két
Önök által jónak talált korrektort, lehetőleg nyomtatott áramkörének
rajzával együtt. Mi az igazság a RIAA korrekció, mint egyre inkább
szabványnak tekinthető korrekció körül? Az irodalom számtalan egyéb
vágási korrekciót ismer, tapasztalható-e egységesítési törekvés?
"Korrektor dinamikus betéthez", "RIAA-korrektor", "előerősítő" -
mint látja, a magyar szaknyelvvel nem túl messzire jut az ember. Végül
is olyan előerősítőről van szó, amely igazából csak része a (komplett)
előerősítőnek, és nemcsak erősítenie kell, hanem ezen felül még
emelnie kell a mély hangot és vágnia a magasat egy nemzetközi szabvány
szerint, korrigálva a lemezek készítésekor szándékosan, technológiai
okokból végrehajtott módosítást a frekvenciajelleggörbén.
Az általunk használt "fono-előerősítő" vagy, ha szinonimára van
szükség, "fono-elektronika" kifejezés rávilágít ennek a főegységnek a
funkciójára: fogadni és feldolgozni a pick-up jelét. Mint
érdeklődőnek, mindenesetre figyelmébe ajánljuk rendhagyó nyelvészeti
rovatunkat.
A RIAA ajánlását gyakorlatilag minden szabvány átvette: a sztereo
lemezek e szerint a vágási előírás szerint készülnek. (A
frekvencia-jelleggörbe töréspontjai: 3180, 318 és 75µs.) Egy Revox
gyártmányú előerősítő kapcsolási rajzát ebben a számunkban közöljük, a
105-107. oldalon.
A hifi lélektana
Bakó László
Bp., Bertalan L. u.22., 1111
...A Hifi Magazin nagyon szép kiállításban jelent meg: ízléses, jó
a papír minősége, szépek a színes képek. Az eddig legszebb magyar
magazin! Gratulálok! Ha a magazin tartalma elképzeléseiknek
megfelelően alakul, és hasznosítják a hozzászólók véleményét is, akkor
nagyon sokat tesznek a vájtfülűek érdekében...
...Sajnos, az emberek szemében egy 15000 forintos magnó nagyobb
luxus, mint egy 120000 forintos gépkocsi, holott fordítva kellene
lennie. Nagyon nehéz kiigazodni a sokszor egymásnak ellentmondó,
egyazon készüléktípuson mért műszaki adatok és a róluk alkotott
vélemények között. Szakemberek írják, mondják - és én meg laikus
vagyok, sajnos... Kinek higgyek?
...Degrell László a Lemezjátszók és hanglemezek c. könyvében azt
mondja, hogy: "az SME-karok szinte konkurencia nélkül a legjobbak a
világon", ugyanakkor Önök: "az agyonreklámozott SME, amit maguk az
angol-mániás angolok is csak néhány házilag kivitelezhető módosítás
után tartanak jónak..." Pedig azt gondolná az ember, hogy az
elektroakusztika egzakt, objektív tudomány: a műszaki paramétereket,
mérési eredményeit csak egyféleképpen lehet értelmezni...
Lehet, hogy sok szubjektív dolog van benne, és sajnos nem volt,
nem lehetett objektív összehasonlítási alapom, de nekem volt egy TK
145 de Luxe Grundig magnóm (csöves), egy csöves rádióm (típusára már
nem emlékszem) és egy Diadém 25 W-os Videoton hangfalam. Ezek jobban,
kellemesebben - főleg a mély hangok! -, tisztábban, zeneibben szóltak,
mint most az Elizabeth rádióm, B100-as magnóm és a HS 40-es Orion.
Valahogyan "keményebb" a zene, talán ez a kifejezés a legjobb rá.
Szóval hajlok a csöves erősítő felé... csak - jó lenne, ha a Hifi
Magazin ...eligazítaná a hozzánemértő zenerajongók népes táborát ebben
az őrült kavalkádban, ahol a jóról kiderül, hogy rossz és fordítva...
Függetlenül attól, hogy mennyiben egzakt a tudomány, semmiképpen
sem lehetet egyenlőségjelet tenni az elektroakusztika és a hifi
között. Olvasónknak, aki egyébként tökéletesen ábrázolta a
hifi-kedvelők lelkiállapotát (Nyugaton is ugyanez megy, csak nagyban).
Mi nem szívesen tőrünk kopját Degrell Lászlóval, akit egészen
kivételes felkészültségű szakembernek tartunk, és aki esetenként eddig
is konzultánsa volt a Hifi Magazinnak. A lemezjátszók és hanglemezek
elektroakusztikai szakkönyvnek tökéletes - ámde vitába kell szállnunk
egyes elvi és gyakorlati jelentőségű megállapításaival. Ha valaki azt
állítja, hogy az SME-karok a legjobbak a világon ("The Best Tone Arm
Of The World!"), akkor ezt előbb be kellene bizonyítania, olyan
kísérletekkel, amelyeket
1. Magyarországon soha senkinek nem állt módjában elvégezni;
2. Nyugaton állítólag sokan elvégezték, és az eredmény igen
gyakran a vetélytársaknak kedvezett. Ebből máris kiderül, hogy az
SME-karoknak legalábbis jókora konkurenciával kell felvenniük a
versenyt.
Mi viszont, mint óvatos duhajhoz illik, csak arról írtunk, mit
tartanak az angolok az SME-karokról. Ez pedig ténykérdés, hiszen 4-5
magazinban legalább húsz szakíró értekezett már róla. A "klasszikus"
SME 3009, de akár a 3009/II. modifikálását is egészen magától értetődő
okokkal indokolják. Eltávolítandónak tartják a gumi-alátéteket,
berezgésre hajlamosnak, tehát lecserélendőnek ítélik a "shell"-t, s
ami elvben bármilyen más karra is vonatkozik, nem szimpatizálnak a
tűerő beállítására szolgáló, oldalsó ellensúllyal, amely - noha
vízszintes irányban is kiegyensúlyozza a kart - nemkívánatos
rezonanciát idéz elő.
Véleményünk szerint egyébként sem létezik olyan hifi-produktum,
amelyet feltétel nélkül a legjobbnak lehetne nevezni. Persze magunk is
szeretnénk utánajárni, hogy tényleg másképpen szólnak-e a különféle
hangszedők, ha más-más - jóminőségű! - hangkarba építik őket. SME
3009/II-höz hozzáférünk, egy példánya a címlapunkon látható.
Szereztünk két Hadcock-ot, ezeket közben a gyár eléggé szerencsétlenül
modifikálta, de majd visszamodifikáljuk. És az új, sokkal jobb hírű
SME/III-ból éppen Dorogon, a Hanglemezgyárban, Degrell László
"birodalmában" láttunk egy példányt... Degrell László, akinek a levél
és a válasz szövegét megküldtük, mindehhez a következőket kívánja
hozzáfűzni:
"Az SME karokról a Lemezjátszók, hanglemezek könyv kéziratának
elkészítésekor (1975) azt állítottam, hogy "szinte" a legjobbak a
világon.
Referenciaként nem azért voltak és vannak elfogadva, mert minden
egyes paraméterük vagy akárcsak 1-1 paraméterük kiemelkedően jó, hanem
azért, mert tucatnyi jellemzőjük között meglehetősen jó összhang van,
és ennél fogva viszonylag hosszú időn át változtatás nélkül
gyártották. Ezzel szemben vannak hangkarok (és más műszaki
berendezések), melyeknek egy-egy jellemzője abszolút világrekord, míg
más, olykor ugyanolyan fontos műszaki részletük nem kellően
kidolgozott. Ezeken aztán évről-évre apró változtatásokat kell
végezni, és így hosszú ideig nem szolgálhatnak igazán összehasonlítási
alapként."
Anglománia és német-orientáltság
Abonyi György
...engedjék meg, hogy néhány olyan dologról is szóljak, amelyeket
másképp látok, illetve amelyekkel nem értek egyet
...Bár Önök kijelentik, hogy nem igaz, én úgy érzem, a
szerkesztőség egy kicsit "csőfülű". Értve ezalatt, hogy feltehetőleg
sokat hallgatnak csöves készülékeket és emiatt a tranzisztorosak egy
kicsit mindig gyengébbnek fognak tűnni. Magáról a
tranzisztortechnikáról csak annyit, hogy a modern hangfrekvenciás
célokra kifejlesztett tranzisztorok nem sok kívánnivalót hagynak.
Önökkel ellentétben én azt hiszem, senkit sem szabad figyelmen
kívül hagyni, akármit mond is! ("Franz Unmusical") Mert bár Önök
például csöves erősítőket választottak referenciának, Spendor
hangfallal, Karl Breh mégis le merte írni a Hi-Fi Stereophonie-ban a
Technics-Infinity QRS kombinációról, hogy hasonló jót meg nem hallott!
(A p. u. Ortofon MC 30 volt!) Ez különben tiszta tranzisztoros
szerkezet, bár abban igazuk van, hogy ez már egy kategóriával feljebb,
a szuper Hifi világába tartozik.
Még néhány szót a phono-előerősítőkről, azt hiszem, itt sem kell
elővenni az ECC 83-at. A Marantz 4400 előerősítőjét ugyan nem ismerem,
de kisöccsében, a 4270 Receiverben ez mindössze két tranzisztor
csatornánként. De a Revox előerősítője, melyet úgy tudom, például
Petike Lajos és mások is jónak találtak, 3 tranzisztort tartalmaz
csatornánként, méghozzá ezeket (elvileg) gyártja a Tungsram is; a
katalógusában szerepel. Úgy gondolom, itt is nyugodtan törhetnék a
gyárak tranzisztoros kivitelen a fejüket. Kérdés, hogy a drágább
szerkezeteknek lesz-e vevőjük. (Egyáltalán nem kellene drágáknak
lenniük. Szerk.) A Hi-Fi ugyanis gazdasági kérdés elsősorban; mi nem
elvi okok miatt vagyunk elmaradva. A kvadrofónia halálát is inkább a
gazdasági visszaesés, mint a hiányzó szabvány okozta. (Nem a gazdasági
visszaesés okozta: rövidesen a sztereo is csaknem többe került, mint
előzőleg a kvadro. Szerk.)
Egy dologról feltétlenül szólnom kell: itt van előttem A. N.
Thiele cikke az amerikai Audioból (78. aug.). Nos, én nem találom a
cikkben a miniatürizálásról szóló részt, ellenben a következőket írja:
véleménye szerint akkor lesz érdemes többet foglalkozni a
bi-amplifikált rendszerekkel, ha azok ára (!) kb. ugyanannyi lesz,
mint egy jó erősítőé. És itt elsősorban az árról, és nem a méretekről
van szó - bár ezt úgy gondolom, Önök is látják...
Ami a tápegységek súlyát illeti, igenis csökkenthető! Nemrég volt
a kezemben egy Sony erősítő, melynek 2x70W-os végfokozatát egy
mindössze kb. 1,5-2kg. súlyú, kapcsolóüzemű tápegység látja el. Ilyen
rendszereket különben az utóbbi időben több cég is kihozott. A Sony
"hálózati trafója" cca. egy EI50 vasmagon volt! (20kHz körüli
kapcsolófrekivel!)...
Thiele cikkét illetően köszönjük a helyreigazítást: a szerkesztő,
akinek a tudatában itt két szakcikk keveredett, elnézést kér a
felületességéért.
Azonban inkább vállaljuk a szamárfület, mint a csőfület.
Megismételjük véleményünket, amely egyébként teljesen összhangban van
akár a Hi-Fi Stereophonie két év előtti cikkével is: "...a csöves
készülékek közül (akár újakról, akár régiekről van szó) ma már csak
egészen kitűnőek vannak forgalomban, és igazságtalan összehasonlítani
ezeket a tranzisztortechnika átlagos termékeivel..." Ezt annál is
jobban érezzük, mert történetesen - szerkesztőségünk mindhárom
"beltagja" otthon tranzisztoros készüléket hallgat. A baj nem a
tranzisztorokkal van, hanem ahogyan a legtöbben építkeznek belőlük.
A Marantz 4270, amelyet említett, azért kitűnő példa, mert egy
példánya évekig a birtokunkban volt, és pontosan ezen a készüléken
döbbentünk rá, hogy mennyivel jobb hangot produkál egy öreg, 15 éves,
ECC 83-as csövekkel megépített "maszek" előerősítő. De ha ugyanezt -
vagy még jobb hangot - lehet kapni egy tranzisztorokkal megtűzdelt
nyomtatott áramkörből, miért ne? (Igazság szerint még a csöves Radford
SC 22-ben is van már egy tranzisztor...) A Revox fono-előerősítője,
amelyre Petike Lajos, illetve Prohászka Béla hagmérnök nekünk is
felhívta a figyelmünket, valóban kitűnő, eltérően az A78 többi
részétől. Az ilyen alkalmakon kapva-kapunk, olyannyira, hogy amikor a
Hifi Magazin utcára került, már úton volt levelünk a Revox céghez:
járuljon hozzá a szóban forgó kapcsolás rajzának közléséhez.
A tápegységek súlyáról: nem vagyunk önmagunk ellensége. Ha egyszer
módunk lesz meggyőződni róla, hogy valamely "miniatűr" tápegységgel
épített erősítő eléri, mégpedig elfogadható áron, legalább a Quad
405-ös minőségét, s legalább olyan megbízható lesz (kapcsolóüzem!), mi
is elismeréssel fogunk nyilatkozni róla.
Ami a Hi-Fi Stereophonie-t illeti, ebben a magazinban már túl sok
mindenről le merték írni, hogy ilyen jót még nem hallottak. Például
éppen a főszerkesztő írta ugyanezt 1972-ben a híres, szakkönyvekben is
szereplő Klipschornról, amelyet jól ismerünk, és a saját fülünkkel
győződhettünk meg róla, hogy ez az audio-körökben ma már csak
mérsékelten ajánlott, rendkívül színezett hangú,
háromutas-háromtölcséres rendszer még mindig klasszissal jobb
hangszóró a Hi-Fi Stereophonie által a mai napig referenciának
használt, szintén tölcséres Eletro-Voice Sentry III-nál. Ilyen és
hasonló, keresztrejtvényfejtő-módszerrel tudjuk csak felmérni, kinek
higgyünk és kinek kevésbé. Az például, hogy 1977-ben a Hi-Fi
Stereophonie a világ legdrágább csöves és tranzisztoros erősítőiből
válogatva rendezett egy összehasonlítást, túlnyomórészt Shure V
15/III, sőt: Shure M95 hangján hallgatva a programot - egyszerűen
kommentálhatatlan. Figyelmen kívül természetesen nem hagyjuk sem ezt,
sem mást - tehát azt sem, hogy a Hi-Fi Stereophonie a mai napig is a
világ legszebb kiállítású, esztétikai tárgyú cikkeivel a leginkább
megnyerő audio-magazinja.
Prokopovitsch Ottó,
Bp., Izabella u. 40., 1077
Nagy örömmel fogadtam a Hifi Magazin megjelenését. Olvasásakor
viszont örömöm alaposan lelohadt. Megpróbálom az okokat röviden
összefoglalni. Ilyen fokú anglománia már túlzás. Hogy mit ír az Audio
Critic, az az ő dolga, de miért kell bólogatni hozzá, anélkül, hogy
láttak volna egyáltalán Yamaha Cl előerősítőt. Tudniillik egy fél
oszcilloszkóp sincs beépítve. Egy teszt alapján nem is rossz, sőt,
csúcsgép. A Shure sem olyan rossz. A tesztek nagy része szerint a V
15/IV. az Ortofon MC 30 után a legjobb.
A csőmániájuk sem túl szimpatikus. Figyelmükbe ajánlom a Hi-Fi
Stereophonie című lap Transistor contra Röhren c. cikkeit. Marantz
4400-EAG EA 057; szomorú, de vagy a Radford a referencia vagy nem. Ha
az, azzal vessék össze. A teszt. A 3 külön frekvencia-jelleggörbe
abszolút fölösleges. Phono-görbe ha így néz ki... Korrekciót én ebből
nem tudok megítélni (más sem). (Javasoljuk, nézzen utána. Szerk.) Lin.
torzítás, IM? Ezek is elsődleges specifikációk (a telj. függvényében).
Főleg, hogyan mérték ezeket az adatokat? Ezt kellett volna először
részletesen ismertetni. Bár még oldalakat regélhetnék, befejezem.
Köszönöm, hogy elolvasták.
Haragja ne az Audio Critic fejére szálljon, hanem a miénkre, akik
hibásan idéztük: ellentétbe oly sok drága készülékkel, a Yamahába
valóban nem oszcilloszkópot építettek, hanem kivételesen egy
teszt-oszcillátort.
Ami az anglomániát (avagy amerikommániát?) illeti, gyanítjuk, hogy
manapság - nem véletlenül - az egész audio-világ többszáz százalékkal
anglomániásabb minálunk, akik egyszerűen csak regisztráljuk a
véleményeket, és kutatjuk, hogy melyik vág egybe a mi valóban csekély
tapasztalatunkkal. Az Audio Critic-é például sok tekintetben egybevág.
Eldönteni, hogy mennyire jó egy készülék, aligha elegendő egyetlen
teszt (az sem, amelyre Ön hivatkozott, bár nem nevezte meg a forrást).
Arra viszont tökéletesen elegendő volt, hogy bebizonyítsa:
alkalomadtán még 1800 dolláros készülékek értéke is megkérdőjelezkető
- egyébként ezúttal egy olyan fórumon, amely nem kisebb kaliberű
embereket szólaltat meg, mint amilyen például a finn Matti Otala, a
modern erősítőtechnika egyik legnagyobb szaktekintélye.
A Hi-Fi Stereophonie cikkeiről itt annyit, hogy a kettő közül az
elsővel nemcsak hogy egyetértünk, munkánk közben kifejezetten szem
előtt is tartottuk. A másodikat, amelyben a szerkesztő a világ
legdrágább csöves és tranzisztoros készülékeit Shure hangszedőkkel
hallgatja (és alkalmasint egy Ultimo-val, s akkor egészen más
eredményt kap, de efölött pillanatokon belül napirendre tér!) - had ne
kommentáljuk.
Végezetül: valóban olyan szomorú, hogy a Marantz nem volt jobb a
BEAG-nál? Miért?
Shure kontra Stanton?
Vörös György
Bp., Béke u. 140., 1131
...Lemezjátszóm egy Tesla NC 440 (jobb híján: pénzkérdés), ebbe
raktam egy ajándékba kapott Stanton 681 EEE típusú pick-upot. Azt
olvastam magazinjukban - amelyet örömmel vettem kézbe -, hogy keveset
tudnak róla. Egy '79-es amerikai katalógusban a Shure V 15/III.-mal
hasonlítgattam össze. Ára mindkettőnek a katalógus szerint 90$.
Szívesen elvinném Önöknek a gyári adatlapjával együtt, ha lehetővé
tennék, hogy egy olyan "igazi" berendezést hallgassak, amit lapjukban
megjelölnek...
Habár berendezésünk távolról sem az "igazi" - megvannak a maga
hibái és erényei -, ajánlatát köszönettel fogadjuk. Visszatérünk rá.
Bieher Zoltán
Bp., Varga Gy. A. park 16/D, 1149
...A nyáron kaptam egy Shure V15/IV. típusú pick-up fejet...
emiatt feleslegessé vált, és eladó egy Dual DMS 240 E típusú pick-up,
DN 211 tűvel. (Gyémánt elliptikus.)... Egy kiigazítást szeretnék
tenni: a Dual Direct Drive lemezjátszó ára nem 830, hanem 599DM,
Shure V 15/III. fejjel. Az adatot az 1979. évi Dual
gyártmányismertetőből vettem...
A hifi-termékek ára hónapról hónapra, kereskedőről kereskedőre
változik; tőrvényszerű az eltérés a kisebb-nagyobb katalógusok között.
Ami a V 15/IV-et illeti, szívesen szerveznénk egy párviadalt A
Shure és Stanton csúcshangszedők között. Mert bár a Shure-okkal nem
rokonszenvezünk, szeretünk mindenről magunk meggyőződni.
Vételre állva
Pótó László
Bp., Zsókavár u. 63., 1157
...A Délibábos oldalhoz lenne egy javaslatom. Természetesen
egyetértek az ott leírtakkal, de a lap is tehetne valami konkrétat a
vásárlók érdekében. Például tudakozódhatna időről-időre az
Eletroimpex-nél, hogy milyen készülékek behozatalát tervezik, s erről
informálhatná az olvasókat. Ha az ember tudja, hogy mondjuk 1-1,5 év
múlva - akár ilyen hosszú időről is szó lehet - valami olyan készülék
jön be, melyre érdemes várni, akkor az ember szívesen rakná takarékba
addig az összekuporgatott pénzét, mintsem egy kevésbé érdemes típusra
költse...
Telikay Tibor
Miskolc, Stadion út 43., 3534
...A BÁV vállalat is megérdemelne egy kis "megszellőztetést":
5-6000 schillinges készülékekért 20-25000 forintokat elkérnek. Egyéni
tapasztalatom, hogy ugyanazon készülékért, átvevőtől függően 3-4000
forint az átvételi árkülönbség, árat szinte csak fejből mondanak,
nincs katalógusuk.
Végezetül egyéni problémában kérnék segítséget. Erősítőm
JVC-JA-S22 (színusz 43W, 8 Ohm). Hangfalakat szeretnék hozzá.
Elképzelésem: 2db most bemutatott Videoton DC-4001, vagy - 4 hangdoboz
egyidejű járatása - 2db D-257 (Amethyst) és 2db DC-2001 E. Melyik
módon kaphatok jobb hangminőséget? Más javaslatokat is elfogadok,
esetleg külföldön beszerezhető, viszonylag olcsó hangfal beszerzésére
kérném javaslatukat.
Bármiféle elfogadható külföldi hangdobozhoz a magyar hangszórók
árának többszöröséért tudna csak hozzájutni. Ugyanis külföldön már
felismerték, hogy a jó hangsugárzó csaknem vagy teljesen egyenértékű
egy magnóval vagy egy erősítővel. Nálunk sokan kifizetnének 10-15 ezer
ezer forintot az Akai magnókért, de egy pár jó hangszóróért még
négyezret is sajnálnának. Voltaképpen az lenne a legjobb, ha a magyar
hangszórógyárak két-háromszorta jobbat produkálnának, akár
két-háromszorta magasabb áron is: idehaza még mindig a hangdoboz lenne
a legolcsóbb hifi-láncszem.
Az álkvadrofóniának (négy hangdoboz egyszerre) nem vagyunk
barátai, inkább ajánlunk két jó hangszórót, mint négy rosszat.
Egyelőre egy hazai hangdobozról sem merjük állítani, hogy korrekt,
kiforrott konstrukció, amely ennyi pénzért nem is szólhatna jobban.
Egyéni szimpátiánkat eddig még leginkább az Orion HS 40 és HS 20
nyerte meg, aztán talán a HS 400 és 200 (bár ezek már kevésbé!).
A BÁV-ot illetően: Ön például meg tudná-e határozni (akár egy
katalógus birtokában is), hogy 50-100 ezer számításba vehető készülék
közül mennyit ér mondjuk egy Dual 601-es, itt és most?
Nagy Tibor
Bp., Énekes út 12., 1151
Számomra a Philips cég a legszimpatikusabb, ugyanis ilyen
gyártmányú kazettás magnóm van... Orsósban is a Philipshez
ragaszkodom: N 4417-est vagy N 4415-öst szeretnék. ...Van-e nálunk
olyan intézmény, amelynek az amatőrök leadhatják megrendeléseiket a
külföldi cégekhez, megfelelő előleg befizetésével?
Van: az Országos Takarékpénztár - ha a megrendelő deviza számlával
rendelkezik. Miután ez a zenekedvelők többségére nem jellemző,
bizonyára Olvasónk is helybenhagyja magazinunk fő programját: külföldi
források hiányában a lehető legtöbbet kihozni abból, amit a hazai ipar
és kereskedelem produkálni képes.
Szabó Csaba
Bp., Neszményi u. 18/a., 1112
...Megítélésem szerint a magyar kereskedőnek viszonylag nehéz
dolga lehet, amikor döntenie kell, melyik készüléket vásárolja meg a
belföldi piac számára. Nyilván nincs olyan szélességű, s főleg
mélységű műszaki tudása a készülék-piacról, mint azon hazai
amatőröknek vagy szakembereknek, akik időt, pénzt nem sajnálva:
folytatják a "prospektus-levelezést", tanulmányozzák a nemzetközi
hifi-sajtót. Esetleg meg lehetne próbálni a javaslattételt a külföldi
áruk megvásárlása előtt. Igaz, ezek ellen szól, hogy a magyar
kereskedő rendszerint a legolcsóbb hifi-készüléket vásárolja - deviza
hiányában -, hogy minél többen vehessenek belőle...
Így van, és ezért mi sem lehetünk (sokkal) okosabbak. De le kell
szögeznünk, hogy a prospektus-levelezés önmagában véve nagyon is
csalóka információ-forrás!
Kárpáti Árpád
Bp., Károlyi Mihály u. 14/a., 1053
...A hazai hifi-ipari háttér hiába "létezik", ha csak odáig
juthattunk el, mint a Videoton napjainkig - pedig rettenetes
valuta-összeg van benne! A magasabb igényektől kategorikusan
elzárkózik! A gyártás technológia gyakorlata és fegyelme hiányában, a
felemás értékű - és értelmű - "spórolós fejlesztés" eredményeit 10 év
óta (!!) a magunk bőrén és zsebén tapasztalhattuk ki. Pedig a mi
dollárjaink vannak ezekben a vállalkozásokban. Valamit szeretnénk most
már vissza is kapni belőle!...
Gondolom, sokan lennénk olyanok, akik például örömmel lemondanánk
egy-egy nyugati turista utazásról, ha az "állampolgári jogon"
kiutalható 3 éves vagy 6 éves valutakeretünket önkéntesen
hifi-berendezések vásárlására fordíthatnánk, természetesen a
vámtételek forintban való megtérítésével...
Várjuk a KÁFolatot
A Polimer-szalagokról, a KÁF-védjegyről részletes tudósítást
közölt a Nagyító 1978/8. száma, A Polimer vita címmel. A helyzet
azóta, úgy látszik, rosszabbodott.
Galambos György
Bp., Szinyei Merse u. 3., 1063
...Nem tudom, hogy egy induló újság lelkes szerkesztőgárdáját
illik-e a "mézeshetek" idején ilyen súlyos problémákkal zavarni.
(Nyugodtan; állítólag az egész hifi a szexuálpatológia körébe
utalandó. Szerk.)
...a Polimer-magnószalagok ügye. Mint (Önök is tudják, az orsós
magnókkal rendelkezők csak a Polimer Ktsz termékével "etethetik"
készüléküket. Módfelett rossz tapasztalatokat szereztem ezekről a
szalagokról: hullámosak, kopik róluk a jelhordozó réteg; ez a két fő
probléma, ezek mellett eltörpül az, hogy az orsók ütnek, a szalagokat
nem lehet egyenletesen csévélni (nem gyorstekercselésben). Nem tudom,
hogy a Ktsz honnan szerzi be az alapanyagot? Amikor alszom, az a kép
lebeg a szemem előtt, hogy a Polimer Ktsz magnószalagüzemét
felszámolták, a vásárlókat kártalanították... Nem tudom, hogy a
Polimer szalagokon miért van rajta a KÁF-jelzés, és ki vagy kik ezért
a felelősek?
Mi nagyon sajnálnánk, ha a Polimer valóban felszámolná a
magnószalag-üzemét, végleg (már elvben is) kizárva annak a
lehetőségét, hogy a magyar magnósok valaha is bőven vásárolhassanak
jóminőségű magnószalagot. Ami a kártalanítást illeti...
Szaszkó Béla
Eger, Szarvas Gábor u. 5., 3300
A Nagyító 1979/9. számában olvastam, hogy az Elektroimpex
tájékoztatása szerint idén 109425 tekercs magnetofonszalagot
importálunk. Szerény számításaim szerint mintegy 10 ezer hifi-rajongót
elégít ki ez a mennyiség, ha tíz szalag elég egy rajongónak, bár azt
alig hiszem...
Eladnám másfél éves Akai 4000 DS Mk II. magnómat. Vennék Akai 4000
GX D magnetofont vagy hasonló képességű originál sztereo tape decket.
Renczes Gábor
Bp., Izabella u. 11., 1077
...Nem tudják, honnan lehetne beszerezni jó minőségű LN-szalagokat
(mint például az ALFA PE 46, Akai LN 150, a Scotch egyes típusai)?
Mert a Polimer szalagok minősége az utóbbi időben katasztrófálisan
rossz!
Kuszkó Róbert
Miskolc, Engels u. 40., 3529
...Sokan azzal érvelnek, hogy még fontosabb ipari alkatrészekre
sem jut az amúgy is igen szűkös dollárkeretből, de akkor hogyan
lehetséges, hogy az Ofotért folyamatosan képes behozatni-árusítani
jobbnál-jobb japán fényképező, filmfelvevő gépeket, vidéken is? Talán
vannak japán cégek, amelyek forintért adnak áruikból hazánk gazdasági
nehézségeire való tekintettel? Aligha hihető. Mindenesetre
elgondolkodtató, hogy miért minősítik egyesek a magnetofonszalagot
luxuscikknek, vagy hogy érdemes volt-e egyáltalán beindítani a hazai
magnószalag-gyártást.
Helembai Sándor
Kerepes, Mező u. 8., 2144
...megjelent egy Hifi Magazin is, és normális magnószalagot nem
lehet kapni! Tessék mondani, Önök hol, melyik üzletben vették a BASF
LPR 35-öt? Vagy ezt egy nyugati lapból fényképezték és a Revoxot
Polimerrel használják? Minek ez a nagy felhajtás az Akai körül, ha
nincs mit feltenni rá? Minek játsszák az eszüket, hogy a hifi a 19-es
sebességnél kezdődik, amikor a Polimerrel semmilyen sebességgel nem
lehet jó felvételt csinálni, mert a szalag bepiszkítja a fejet és
csökken a magashang átvitel? Azt javaslom, hogy a következő szám ne is
jelenjen meg addig, amíg az üzletekben nem lehet folyamatosan kapni
AGFA PE 46-ost! Vagy tegyem a magnóra a Hifi Magazint? (Agfával jobban
szól. Szerk.)
Orsós vagy kazettás?
Petrencs György
Bp., Eszék u. 5., 1114
...Tudomásul kell vennünk (a Hifi Magazin szerkesztőinek is), hogy
a hifi szenvedély egyúttal erős divatőrület is... Mivel a divat ellen
ágálni legalább annyira értelmetlen és hiába való dolog, mint szél
ellen..., remélem, hogy a Hifi Magazin fog még számos újdonságot
ismertetni. Különösen áll ez a nagy nemzetközi kiállításokat követő
időszakokra. A legtöbb hifi fanatikus legfőbb célja az, hogy naprakész
információkkal rendelkezzen az újdonságok terén.
U.i. Mivel "levélpapírom" elfogyott, majd decemberben írom meg már
megfogalmazott és a kazettás magnók védelmében elmondandó
"védőbeszédemet", mielőtt még a Hifi Magazin halálra nem ítéli és ki
nem végzi őket!
Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tekintettel lehessünk
bármiféle divatőrületre. A hifi-technika forradalmi újdonságai közül
aggasztóan sok vérzik el egy-két év le forgása alatt. Igyekszünk
bemutatni az újdonságokat is, de főleg akkor, ha már valamiféle képet
alkothattunk róluk. Elsősorban a hétköznapi zenerajongókat kívánjuk
szolgálni, nem pedig teológiai fejtegetésekbe bocsátkozni arról,
hogyan szól majd az angyalok fanfárja a hifi-mennyországban.
A kazettás magnók ügyében: ha az ügyvéd meg akarja nyerni a bírák
bizalmát, védőbeszédének kizárólag így szabad kezdődnie:
"Összehasonlítottunk ilyen és ilyen magnókat, ilyen és ilyen
kontrollberendezésen, ilyen és ilyen zenei anyagon..."
Mészáros László
Bp., Szondy u. 89., 1068
...a lap nagyon tetszik, de a kicsit nagyképű stílus még akkor sem
tetszene, ha hazánk "hifi nagyhatalom" lenne. Félre ne értsék, a
stílus igen szellemes, szórakoztató, ettől egyéni, ilyen kell, hogy
maradjon. Pusztán csak azt a kis nagyképű színezetét kell eltüntetni.
(Attól tartunk, pontosabban kellene definiálnia: melyik
frekvenciasávban hány decibelt vágjunk. Szerk.)
...Továbbá bizonyos kijelentésekkel jobban kell vigyázni. Idézem:
"Nevüket idehaza egyáltalán nem ismerik" (mármint egyes nyugati
cégekét). Nekem viszont - pedig nem érzem magam szakértőnek - néhány
igen ismerős. Pl.: a Koss-fejhallgatók, vagy a Futterman szinte
elérhetetlen csöves erősítői. Sőt, hasonló kevésbé ismert cégeket én
is ajánlhatok, pl.: Arcus vagy Heco hangfalak, vagy az angol Rotel
cég.
S végül egy vélemény a már évek óta tartó orsós magnókazettás
magnó dilemmához. Úgy vélem, az Önök megállapítása: "a jó hifihez ma
is legalább 19 centiméternyi szalag kell másodpercenként" - nem
helytálló. Valóban, néhány éve még neves nyugati szakfolyóiratok is
esküt tettek az orsós magnók mellett. Ma azonban már ezek a
szakemberek is számos helyen állítják, hogy a kazettás deckek
utolérték az orsóst. Ugyanis amit elvesztenek a sebességgel, azt
visszanyerik a kazetta minőségével (FeCr, Superchrome, Metal) és az
elektronikával. Hadd szabadjon csak néhány példát említeni: JVC
KD-A77, Marantz 5030, vagy az Aiwa AD-6900, melyről mellékelten küldök
egy teszt-különnyomatot. Továbbá küldök egy nagyon érdekes
összehasonlítást, ahol az igen nagyra tartott (valóban az is) Revox
B77-t hasonlítják össze egy "megtámogatott" Aiwa deck-kel, ami azonban
a "leggyöngébb" az Aiwák között.
Ismeri Olvasónk azt a históriát, hogy a főnök megkérdi az
álláskereső fiatalembert: mit tud? - mire a válasz: ó, nem sokat...
felső fokon beszélem az angolt, az oroszt, a németet, a spanyolt,
három diplomám van... értek a könyveléshez, a számítástechnikához...
"Fiatalember, ez gyönyörű! De nincs magának valami hibája is?"
"Dehogynem, kérem... egy kicsit hazudós vagyok."
Az Ön által küldött tesztek "földalatti" nyugatnémet lapok
különnyomatai - gyakorlatilag a megbízó rendelésére készülnek.
(Egyébként: milyen lehallgató-berendezést használt a Stereoplay?)
Hitelükről ne beszéljünk. Javasoljuk, hagyatkozzék inkább a saját
fülére, és ha már Revoxhoz nem fér hozzá, hasonlítsa össze az Akai GX
4000 magnót (19cm/s) bármiféle márkás kazettás deck-kel, Dolby ide,
DBX oda. Figyelje a dinamikát, a sztereo képet, azt, hogy mennyi ideig
hallgatja színesen a zenét. Amennyiben a, kazetta a győztes, minden
irónia vétkül kérjük, hogy értesítsen bennünket: szívesen
megismételjük a tesztet a mi berendezésünkön, az Ön közreműködésével,
mert valószínű, hogy kitűnő készülékre bukkant.
Ami a speciálcégek nevével való játékot illeti - mert ez valóban
játék - csupán azt jelezzük, hogy nem most jöttünk a hathuszassal.
(Nem zárva ki, hogy mások esetleg jóval mielőttünk érkeztek az
állomásra.) Az Arcus és a - szerintünk japán - Rotel valóban kis
cégek, de ezeket soha senki nem tartotta "audiofil-orientáltnak". A
Heco is inkább csak az NSZK-ban jeleskedik. Állítsa szembe ezeket -
nem az értéküket: a törekvéseiket! - a Koss-szal, az elektrosztatikus
fejhallgatók, sőt, elektrosztatikus hangszórók gyártójával avagy
éppenséggel Futterman-nal, aki húsz év óta gyártogatja (úgyszólván
sajátkezűleg) híres "Kimenő Transzformátor Nélküli" csöves
végerősítőit, mindig csak egyetlen modellt, mindig a legújabbat...
Magnó-ügyek
Gere Ákos
Bp., Zsókavár u. 16., 1157
...A Hifi Magazin véleménye szerint az RCA-dugaszok használatával
a zajszint lecsökken. Én megpróbáltam a magnóhoz adott,
RCA-dugaszokról DIN-aljzatra vezető zsinórt összekötni az ugyancsak
tartozékként kapott DIN-DIN zsinóron át a Dual CV 121 erősítővel.
Ekkor azonban azt tapasztaltam, hogy bár a Line Out (a kimenet)
esetében fülre észrevehető változás nincs, a Line In-nél (tehát
felvételkor a kivezérlési szint olyan alacsony, hogy jó minőségű
felvételt készíteni lehetetlen. (A DIN használatánál is 6-os vagy 7-es
értékre kell feltekerni felvételkor a potmétert, de ezt már
megszoktam. Az RCA esetében 8 vagy 9 sem elég.) Hogyan lehetne ezen
segíteni? Esetleg a csatlakozás hibás?
Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal a kéréssel, hogy a Hónap
Nyuszija egyszer, valamikor a magazin által tébolyítóan szépnek
nevezett Yamaha CT 7000 legyen.
Mi tagadás: kifelejtettünk egy több mint fontos kritériumot. Az
Akai valóban az RCA-típusú (Line In) csatlakozón át nyújtja tudása
legjavát - de csak akkor, ha az erősítő vagy receiver ugyancsak
RCA-csatlakozón adja ki a felvételre szánt jelet (Line Out).
Pontosabban: a Line-csatlakozások más impedancia- és feszültségszintet
szolgáltatnak, mint az Európában használatos felvétel-lejátszás
csatlakozók. Ezért - sajnos - a legtöbbször nem lehetséges a két féle
rendszert ilyen egyszerű eszközökkel összeházasítani.
Tengerentúli - amerikai, japán és többnyire az angol - erősítőkkel
összekapcsolva az általunk jelzett eredmény várható, ámde az európai
gyártmányok zöme (és így az Ön Dualja, valamint - sajnos - az összes
hazai receiver is) nem képes kellően kivezérelni a, magnót a Line
bemeneten. Elnézést kérünk Olvasóinktól.
A Hónap Nyuszijának mindig olyan készüléket választunk, amelyhez
valamilyen úton-módon hozzáférhetünk, megvizsgálhatjuk,
meghallgathatjuk. Addig is: a CT 7000 nagyon decens, karcsú, kerüli a
cicomát, bájait egyszerű öltözék rejti... dehát mindenkinek más a
zsánere. Miss Yamaha címét mindenesetre közöljük a többié között, a
Hangszerviz elején.
Dr. Fekete László
Dombóvár, Népköztársaság út 44, 7200
...Öt ismerősömnek van jelenleg is Akai DS típusú tape-deckje. Már
egy éve gondolkodunk azon, hogy vajon beszerelhető-e ebbe a típusba a
GX jelzésű felvevő illetve lejátszó fej. Ha igen, úgy gondoljuk, a
hosszú élettartam miatt megérné. További kérdésünk, hogy az
elektronikai jellemzőkbe: van-e változás (frekvenciaátvitel, jel-zaj
viszony stb.).
Másik kérdésünk: tapasztalták-e Önök az alábbi hibáját ennek a
típusnak. Ha pl. 35 mikron vastag szalagon 18cm-es orsón, tehát
viszonylag nagy tömeget helyezünk a bal csévélőcsonkra, a gép nem ad
megfelelő, feszítést a szalagnak, ezáltal a lejátszásnál magas
hangszínben szegény lesz a felvétel, ha csak kézzel nem fokozzuk a
szalagfeszítést. Ez a hiba mind Akai, mind Polimer szalagnál
jelentkezik. 25 mikron vastagságú szalagnál ez a hiba nincs. Talán a
szalag hordozó fóliája hajlékonyabb? Javítható-e ez a hiba? Hogyan és
hol? Kapható-e GX-fej Magyarországon?
Még egy kérdés. Igaz, csak egy készüléket próbáltam ki az Akai GX
4000-es változatból, e típusnál az utóbb említett hiba nem volt. Van-e
mechanikai felépítésbeli differencia a két típus között?
Bánlaki Ákos
Magyaróvár, Úttörő u. 19., 9200
...Egyet viszont nem értek. Ha jól vettem észre, a Nagyító
munkatársai írták a cikket, de akkor annakidején a Nagyítóban
(Lemezjátszóteszt, kb. 1975) ezekről a dolgokról miért nem volt szó?
(Akusztikus visszahatás stb.) Vagy ez egy új mérési koncepció?...
(Igen: viszonylag újkeletű. Szerk.)
Az Akai 4000 DS/Mk II. típusú deck-re milyen változtatásokkal
lehetne GX-fejeket beépíteni? (Hogy nálunk nem lehet kapni, az nem
érdemleges kérdés!) Ugyanakkor kérdezem: értelmes dolog ez? Ez alatt
azt értem, hogy mire az üvegfejek akár a gyerekkorukat is megérnék a
gépben, addigra az egyéb alkatrészek végelgyengülésben elhullanának.
Mivel Önök vizsgálták ezt a készüléket, kérdem: ez a mechanika meddig
mechanika?
Több Levélírónk érdeklődött az Akai magnók iránt. Főleg a fejek
cseréjére vonatkozóan kértek információt: csereszabatosak-e a 4000 DS,
a 4000 DS/Mk II. és a GX 4000 D típus fejei egymással? E kérdéseknek
eleget téve, a gyári szervizkönyvek adatai alapján táblázatunkban
összefoglaljuk a fejek legfontosabb adatait.
Sajnos, adataink hiányosak, de többet nem sikerült kinyomoznunk:
magunk is csodálkoztunk, hogy csak ennyi adat volt a
szervizkönyvekben. Ha időt és fáradságot nem kímélnénk, bizonyára be
tudnánk szerezni a hiányzó adatokat is, ámde már az eddigiek alapján
is lebeszéljük Olvasóinkat az átalakítási kísérletről. Tisztában
vagyunk azzal, hogy a fejcsere (GX a régi típusokba) elvben
megvalósítható, de kénytelenek vagyunk Olvasóink elé tárni a
gyakorlati nehézségeket.
A GX-fejek már mechanikai felépítésükben is eltérnek elődjeiktől,
más a felerősítő szerelvények típusjele, mérete, alakja is. Az igen
pontos mechanikai munkán túl bizonyos elektromos beállítás is
szükséges, és ehhez elengedhetetlen a komoly műszerpark. Véleményünk
szerint célszerűbb az esetleg elhasználódott fejeket az eredetiekkel
pótolni. Ismételjük: elvben minden lehetséges, de a GX-fejek
beépítéséhez igen komoly felkészültség és nagy magnós szervizgyakorlat
szükségeltetik - a költségekért és a kockázatért hadd ne mi vállaljuk
a felelősséget.
Hozzátesszük: híreink (és most már tapasztaltaink is) vannak
arról, hogy a GX-es Akai magnókon erősebben észlelhető egy igen
kellemetlen jelenség, amely-sajnos - minden negyedcsíkos készüléken
előfodul. Az egyik irányban felvett műsor mélyhangjai a szalag
átfordításakor halkan, de hallhatóan visszafelé áthalltaszanak. (A
szabványok e tekintetben meglehetősen türelmesek!) Ráadásul ez a
jelenség főleg a magasabb szalagsebességen, igényesebb berendezéseken
vehető észre. Gyanítjuk, hogy ezúttal is főleg a fej jellemzője.
Szintén az Akai-tulajdonosokat érintő kérdés: a szalagfeszítés. A
szalagot a leeresztő orsó fékezése simítja rá a fejekre. Gondos
beállítás esetén a fékező nyomaték még nem okoz nyávogást (még akkor
sem, amikor a leeresztő orsó átmérője kicsi), de kellően ráfeszíti a
szalagot a fejekre akkor is, amikor még tele van a leeresztő orsó. Ha
ez a nyomaték a szükségesnél kisebb, nincs meg a kellő szalagfeszítő
erő, nem simul rá a szalag a fejekre, ingadoznak a magas hangok,
kisebb-nagyobb szintváltozás észlelhető. Ha viszont a szalagfeszítés
az indokoltnál nagyobb, nyávogni kezd a magnó és feleslegesen nyúzzuk
a szalagot. A gyári adatok szerint a leeresztő orsó fékező ereje
0,1-0,12N, a felcsévélő orsóé pedig 0,15-0,18N (mindkettőt 60mm
átmérőn mérve). A beállításhoz szükséges műszer megvan vagy legalábbis
meg kéne hogy legyen - minden magnójavítással foglalkozó szervizben.
Hogy meddig él ez a mechanika? Több tucat készüléket kellene
módszeresen tönkretenni ahhoz, hogy felelősséggel válaszolhassunk.
Véleményünk szerint a magnó mechanikája igen egyszerű, robusztus,
időtállónak látszik. Baráti körünkben sok-sok éve használják a 4000-es
sorozat néhány példányát, és néhány apróbb beállítás, némi tisztogatás
árán ezek a készülékek jól funkcionálnak. Ismerjük azonban azokat a
problémákat, amelyek éppen a fékrendszerrel és a két orsó
nyomatékaival kapcsolatosak, - egyes alkatrészeket időnként nyilván
cserélni kell. A GX-es és a "sima" 4000-es magnók mechanikai
felépítése gyakorlatilag azonos, különbség van azonban mint említettük
- a fejtartó szerelvény kialakításában, és az elektronikában is.
Egy és más a Dolbyról
Égi Endre
Baja, Corvin Ottó u. 18., 6503
A Dolby B-rendszer milyen ok miatt viszi el a felvétel
magashangjainak egy részét? Tudtommal még lemezeket is készítenek
dolbyzva. Ott miért nem jelentkezik ez a probléma?
Fordítsuk meg a sorrendet. Nem magát a lemezt készítik dolbyzva,
hanem a lemez műsorának rögzítésekor használják a Dolby zajcsökkentő
rendszert, tehát magnófelvételkor és lejátszáskor, vagyis elvben
pontosan úgy, mint Ön a saját magnóján. Jól beállított, jó minőségű
Dolby B-rendszeren nem szabadna lényeges hangszínbeli eltérésnek
adódnia.
Hárshegyi Sándor
Bp., Bajcsy Zs. út 76., 1055
Ez a lap ÓRIÁSI! Igazi Hi-Fi minőségű...
Ha szabad egy témát javasolnom, akkor kíváncsian olvasnám az
elkövetkezendő számok valamelyikében, hogy az idei BNV-a bemutatott
Orion Hifi-torony mit tud? Ha sorozat gyártásra kerül, megbízható
lesz-e? Precízebben kidolgozzák a külalakját? (A kazettatöltő fedél
amatőr barkácsmunka!) A bemutatón információkat szolgáltató Orion
szakemberek szerint elavult már a Dolby! Tényleg így van?
Hogy elavult-e a Dolby? Széles körben népszerűségnek örvend, mind
az "A" (a stúdióbeli), mind a "B"-változat. Inkább arról van szó, hogy
- mint minden pótlólagos elektronika, amelyen keresztül kell futtatni
a jelet - valamelyest "elkeni" az árnyalatokat. Az olcsóbb kazettás
magnók természetesen rászorulnak erre a zajcsökkentő rendszerre, bár
(mint a Pioneer CT 506 tesztje is mutatja) már ezeknek a hangminőségén
is ront egy kicsit a Dolby - de hát valamii valamiért. Ismerünk
Revox-Dolby-tulajdonosokat is, akik inkább mellőzik a zajcsökkentőt.
És végül, a világ technikai értelemben legjobb lemezei igen gyakran
Dolby nélkül készülnek.
Hangdoboz-hitvallások
Hoffmann József
Bp., Szent István park 23., ll37
...A berendezések megítéléséhez nincs (legalábbis a Hifi
Magazinban leírva) stabil, nem-viszonylagos viszonyítási alap... A
most következő sorokból is ki fog derülni, mennyire kevéssé lehet
objektív egy hangvisszaadó rendszer tesztelése a másikkal.
A szerkesztők csodálkozásukat fejezték ki, amikor a BEAG csöves -
végfok több, illetve szebb mélyhangot adott a tesztlemezekkel történt
szubjektív meghallgatás során. A válasz egyszerű és az akusztikai
szakemberek körében jól ismert. A tranzisztoros felépítésű
végfokozatok sokkal jobban csillapítanak egy reflex-elven működő
hangdobozt (természetesen a mélytartományban is), mint a csöves
végfokozatok... Úgy tűnik, hogy a tesztet végzők fülének
szimpatikusabb volt a kevésbé csillapított rezonanciákkal rendelkező
mélyhang-viaszadás. Más kérdés az, hogy a természetes hanghoz (mély
hanghoz) melyik áll közelebb... Egyébként tévedés lenne azt hinni,
hogy a Marantz damping faktorja olyan kitűnő lenne, miután léteznek
300, 500, 100 és 2000-es mérőszámú erősítők is...
A túlzások példájaként szokták megjelentetni az elektroakusztika
tankönyvének oldalain a falba, betonba, vagy egyéb igen merev anyagba
vájt, a rezonanciákat kiküszöbölő hangsugárzó rendszereket. Nagyon
érdekelne a véleményük ezzel kapcsolatban, mivel (20 év alatt) még nem
hallottam olyan hangsugárzó rendszer, melynek ne lett volna
"dobozhangja" - természetesen kivételt képeznek a nyitott rendszerű
fejhallgatók, amelyek nyilván csak ellenőrző célokat szolgálhatnak. Ha
el akarjuk dönteni, hogy egy hangdoboz mennyire színezi főleg a
mélyhangokat, csak össze kell hasonlítani egy fejhallgatóval...
A csillapítási tényezőnek (damping factor) csak egy bizonyos
határig van jelentősége, hiszen az erősítőt össze is kell kötni a
hangszóróval, és néhány méternyi vezeték többnyire drasztikusan
lerontja a gyönyörű specifikációt. Egyébként mi nem több, hanem szebb
mélyhangot véltünk hallani.
Ellentétben a színezetlen hangú, de gyengébb basszusú
Spendorokkal, a hatalmas JBL stúdiómonitorok az alsó oktávokban
szolgáltatnak kifogástalan hangot, pedig nincsenek befalazva, mint
Kőmíves Kelemenné. Nincs dobozhangjuk.
Vastagh György
Bp., Pethényi u. 11/B., 1122
Berendezésem az alábbi egységekből áll: 3F Dansk HiFi
sztereorádió, Lenco L 830 DD lemezjátszó M 95 ED Shure-fejjel és 2 db.
HS 400-as hangfal... A hangképpel nem vagyok megelégedve, különösen a
mélyhangokat keveslem. 5,5x5 méteres szobában fejmagasságban van
felszerelve a két hangdoboz, egymástól kb. 3,5m távolságra.
Orgonazenében az alsó oktávok hangjai eltűnnek, ugyanígy nem lehet
hallani a bőgők, basszusgitár stb. hangjait. Milyen más hangfallal,
hangszóróval lehetne javítani a hibán? Ha megvásárolható hangfal
esetleg nincs, szívesen venném egy házilag elkészíthető
mélyhangsugárzó reflex-doboz receptjét, hangszórótípus megjelölésével.
Gondoltam, hogy a fenti berendezést kiegészíteném egy
mélyhangsugárzóval, amiben 2 db hangszóró van, egy a jobb, egy a bal
csatornára, és csak a mélyhangokat, egy-egy szűrőn keresztül
szólaltatná meg...
Javasoljuk, legelőbb is kísérletezzen a HS 400-asokkal. Próbálja
meg közelebb vinni őket a sarokhoz, padlóhoz. A mélyhangoknak ha csak
a dobozok nem defektesek - feltétlenül erősödniük kell, sőt, lehet,
hogy túlságosan is sok lesz belőlük. A pár száz Hz-es tartomány
hajlamos lesz az elszíneződésre, tehát mindenképpen kompromisszumról
van szó, amelyet mindenkinek magának kell megkötnie.
A szub-basszus hangszórónak akkor van értelme, ha azt lehetőleg
újabb erősítő-csatornákkal hajtják meg, és aktív keresztváltókkal
csatlakoztatják a fő hangszórórendszerhez. Attól tartunk, hogy sokkal
többe kerülne a leves, mint a hús. Az eredmény egyébként is csaknem
biztosan egy újabb kompromisszum lenne, minthogy a mélysugárzó
beledolgozna a felsőbb sávokba. A stabil basszus révén elért eredményt
többnyire megvámolja a koloráció, a hang elszíneződése. Még annyit:
téves az a nézet, hogy a basszreflex-dobozok eredendően jobb mély
hangot adnának a zárt rendszereknél.
Császár László
Székesfehérvár, Benke F. u. 31.
...tervbe van véve 4db "transmission line" hangdobozom a KEF
leírása alapján. Ez utóbbi hangszórótípusról szeretném, ha megírnák,
hogy mi egy szakember véleménye, érdemes-e nekivágni, vagy csináljak
egyszerűbbet...
A Transmission Line (akusztikus labirint, de legalábbis valami
nagyon hasonló) rendszerű hangdobozoknak megvannak a maguk
partizánjai. A szakemberek véleménye eltérő; mi egyelőre inkább
azoknak hiszünk, akik szerint az optimális Transmission Line pontosan
ugyanazt az eredményt adja, mint az optimális besszreflex-doboz, csak
sokkal több pénzt lehet kérni érte, hiszen mindenki látatja, micsoda
embertelen munka fekszik benne. A hatásfoka pedig lényegesen rosszabb:
nagyobb erősítő kell hozzá. Érdekes, hogy noha Angliában sok ilyen
dobozt terveztek már a KEF-hangsugárzókhoz, a gyár maga eléggé
negligálja a labirint-rendszert. A KEF "házihíradója" is, a KEFTOPICS
(Volume 3. No. 4.) kissé hűvösen nyilatkozik róla.
Gáspár István
Piliscsaba, Kossuth L. u. 26., 2081
...Dansk sztereo rádióhoz 4db hangszórót szeretnék venni. Én
Orion HS 500-asra gondoltam. Mivelhogy a rádió álkvadró, jó lenne-e
úgy, hogy elöl 2 HS 500-as hátul 2 HS 200-as?
Minden, vagy csaknem minden újabbkeletű erősítő álkvadró abban az
értelemben, hogy így vagy úgy, de rá lehet kötni 4 hangszórót is.
(Ebben az esetben mind a négy hangszórónak legalább 8 ohmosnak kell
lennie, különben a két végfok 4 ohm alatti impedanciát fog "érezni".)
Az álkvadrofón effektusok gyakran kellemesek; mindenkinek magának
kell eldöntenie, feláldozza-e ezekért a levegős, de bizonytalan
hangképekért a korrekt sztereo színpadot. Mi nem tesszük, és másnak is
szívesebben ajánljuk 4 közepes hangszóró helyett inkább két jót.
Egyébként a hátsók valóban lehetnek kisebbek, megtakarítva egy fél
oktávnyi basszus költségeit.
Sztereo, kvadro, műfej
Gergelics László
Érd VI, Gyula u. 51., 2030
Kedves Hifi Magazin!
Örömmel vettem kezembe első példányodat és jó ötletnek tartom a
Hangszerviz rovatot. Néhány témát említek, amelyről feltehetően mások
is szívesen olvasnának lapjaidon:... A kvadrofónia; mire jó az
álkvadrofónia; a magyar kvadro-kísérletek ismertetése. (Soha jobbkor.
Lásd cikkünket a 57. oldalon. Szerk.)
Illés Bálint
Békéscsaba, Őr u. D/7 E. IV/12., 5600
...Szeretnék magnószalagon vagy kazettán "levelezni". Szeretnék
műfejes felvételekhez jutni, amennyiben ez lehetséges, bármilyen
témájúhoz. A rádióban egyszer hallottam egy műsorban, nagyon érdekes
volt, azóta sem tudok nyugodni tőle...
Benedek József
Bp., Csillag u. 60., 1161
Mint közepes "tehetségű" (pénztárca) hangamatőr igen nagy
mértékben vagyok kénytelen a Magyar Rádió sztereo adásaira
támaszkodni, megfelelő hanglemezekkel rendelkező barátok hiányában.
Magnósoknak szánt műsor: mérőhang mindkét oldalról 5 másodperc.
Körülbelül 3-4 másodperc, amíg a stúdióban a 100%-os kivezérlést a
gépkezelők (technikusok?) beállítják. Az amatőrnek 1 másodperce marad
beállítani a megfelelő szintet... s aztán csodálkozva tapasztalja,
hogy bizony a teljes műsor 3-5dB-t elcsúszik!... Más, de ugyanaz:
"Hangfelvételek felsőfokon" - lemezjátszás alsó fokon...
Kedves Benedek József! Miért nevezi magát amatőrnek? Ez a
Rádiótechnika hatása? Egyébként figyelmébe ajánljuk Műfej a
szekrényben című írásunkat.
Popzenét, rockzenét!
Balaton György
Baja, Corvin Ottó u. 14., 6503
...Le sem raktam, míg ki nem olvastam az utolsó betűig. Nos,
akadtak betűk, melyek nem nyerték el a tetszésemet. Tudom, hogy a
reklámok pénzt hoznak a konyhára, és hogy a nyugati magazinok is tömve
vannak hirdetésekkel, de sértve éreztem magam és a Hifi Magazint
egyaránt, mikor olvasom, hogy Hifi-italoknak MK 27 stb...
...Végül a zene. Tesztek kellenének, avagy szubjektív
meghallgatások, összehasonlítani a Hungaroton lemezeit a DECCA, EMI
nálunk is kapható lemezeivel. A könnyűzenét és a jazzt sem szabad
elhanyagolni. És nem ártana egy negyedéves koncertnaptár, melyből
megtudhatnánk, hogy hol lesznek olyan koncertek, melyek komolyabb
zenei és akusztikus élményt nyújtanak (komolyzene, beat, jazz). Mivel
talán ez a leglényegesebb; az akusztikus ízlés formálása... (Sajnos,
nem adhatunk koncertnaptárt: túl nagy hozzá a nyomdai átfutási időnk.
Szerk.)
Hoffmann Ferenc
Bp., Nagy Győri 30/b., 1201
Nagy örömmel olvastam lapjukat, nagyon megnyerte tetszésemet.
Egyetlen hozzászólásom van csak; hibának tartom, hogy csak a
Hungaroton lemezeket értékelik. Szerintem a lapot általában fiatalabb
réteg fogja inkább olvasni, és őket a pop és rock zene jobban érdekli.
Hencz István, Hajnovits József
Öcsény, Széchenyi u. 9., 7143
...Hi-Fi-ben, szalagon és lemezen gyűjtünk rock-zenét, Pink Floyd,
Deep Purple, Led Zeppelin, Uriah Heep albumokat és minden adatot
ezekről az együttesekről!
Reményi László
Komárom, Madách út 2/b., 2900
...Ismertetni kellene az indiai és az itt legelterjedtebb
jugoszláv könnyűzenei lemezek minőségét; hallgatási és kezelési
tanácsokat várok. Vonják ebbe be Degrell Lászlót is. (Rajtunk nem fog
múlni. Szerk.).
...Kíváncsi lennék arra, hogy a Videoton miért gyárt 12 típust,
mikor véleményem szerint 3 építési nagyság elegendő lenne: 25-50-100W.
(Egyetértünk. Szerk.)
...A magnók tekintetében a Csabai Dániel szakértőt is kérdezzék
meg. (Nem kérdezzük meg. Szerk.)
...Egy kényes kérdést is meg kellene válaszolni. Hanglemez
magnóra vételéért mit lehet, illik, szabad elkérni?...
Szabadni nem szabad. Lehetni lehet, de mi annakidején széles ívben
elkerültük, aki pénzt kért tőlünk a lemezei átjátszásáért.
Elnézést kérünk Molnár István (békési?) olvasónktól, akinek
levelét sérülten kaptuk meg, címzés hiányában itt hiába is adnánk
közre.
Szabolcsi Jenő
Bp., Edit u. 26., 1163
...Nagyon örülnék, ha közhírré tudnák tenni, hogy van egy eladó,
1/4 hullámú akusztikus labirintom, szétszerelt állapotban. A szekrény
körülbelül 0,8m; műbútorasztalos-munka, nádazott hangfal-résszel. 2db
30cm átmérőjű EAG hangszóró, 1db Goodmans Trebax és 1db japán,
nyomókamrás hangszóró, 30cm3 kilépőnyílással, közép hangra. A
hangszórók külön is kaphatók, X-over mindegyikhez van. Továbbá: egy
Tesla Litovel pick up kar, betéttel vagy anélkül.
Kruzslicz József
Szolnok, Csanádi krt. 14., 5000
...Talán közérdekű az a kérdés, amivel Önökhöz fordulok. Fél éve
nyomozok néhány, ZK 246 Unitra magnóhoz szükséges alkatrész után
(kombinált fej, motor, ékszíj, szalagnyomófilc, stb.) sajnos,
eredménytelenül...
Tóth Iván
Bp., 70. Pf. 162/V, 1440
...megmaradt egy AT 10-es Audio Technica és egy vadonatúj Akai RS
100 pick-upom. Ezeket eladnám, és mindjárt érdekelne az Ortofon FF
15E/II amit Önök ajánlanak, mert jó és nem kerül horribilis
összegbe...
(Az Audio-Technica hangszedőiről jó a véleményünk: mielőtt kiadná
a kezéből, hasonlítsa össze az új szerzeménnyel. Szerk.)
*
Amatőr nyelvészek figyelem!
1980 végéig ingyen kapja a HiFi Magazint az a kedves olvasónk, aki
tömör és találó magyar szót ajánl az alábbi angol kifejezésekre:
tuner (tuner, tyuner)
- önálló rádióegység, szó szerint: hangoló
receiver (risziver)
- rádió-erősítő kombináció; szó szerint vevő; németül Steuergerät,
azaz vezérlőkészülék
tape deck (tépdekk)
- magnó, de kontrollerősítő és hangszóró nélkül; szó szerint
szalagfedélzet, szalagpad